Január elején a CES-en jól elhúzta a BlackBerry Mobile a mézesmadzagot mindenki orra előtt a következő nyomógombos BlackBerry okostelefon, a "Mercury" mutogatásával, ám az idei év kétségtelenül legkülöncebb készülékéről (már csak a fizikai nyomógombok miatt is) csak február 25-én, Barcelonában, a Mobile World Congressen hull le a lepel.

Itt derül ki többek között, hogy a Mercury pontosan milyen alkotóelemekből (processzor, memória, kijelző - már ha ez valakit részleteiben érdekel) épül fel, és alighanem itt derül fény az árra és a megjelenési időre is. A BlackBerry Mobile tegnapi Twitter-bejegyzéséből már azt is tudjuk, hogy 25-én pontosan mikor lesz a bemutató:

Szóval február utolsó szombatján, este hétkor aki teheti hangolódjon rá a webcastra (valami szinte biztosan lesz, erről majd később olvashattok itt), vagy olvassátok a BerryBlog hétvégi kiadását, ami részleteiben beszámol annak a BlackBerrynek a bemutatójáról, mely közel olyan jelentőséggel bír, mint 2013-ban a Z10 és a Q10.

Via Twitter.

...vagy maradsz hófehér, mint eddig voltál? Komoly dilemma ez az androidos Hub+ alkalmazáscsomag felhasználói számára, különösen a BlackBerry Hub üzenetkezelő kliens tegnapi frissítése óta. Az új verzió ugyanis elhozta (többek közt) az egyik leginkább vágyott funkciót, a sötét (egész pontosan sötétszürke) hátterű Hub-ot.

A Hub beállításain belül az általános beállítások részbe elrejtett kapcsolóval átváltható háttér az alkalmazás teljes felületén lecseréli a hátteret sötétszürkére, azaz a beállítások, maga a Hub háttér, valamint az üzenetek háttere is megváltozik. Ennek alapvetően két kézzelfogható előnye is lehet, egyrészt az AMOLED-es kijelzővel szerelt készülékeknél a sötét Hub nézegetése közben kevesebbet fogyaszt a panel, másrészt este, gyér fény mellett nem vakít annyira az üzenetek böngészgetése. Így néz ki pontosan a gyakorlatban:

Őszintén szólva számomra elég szokatlannak tűnnek a sötétszürke hátterű e-mailek, pláne amelyekbe fehér hátterű képeket is ágyaztak, így rövid kísérletezgetést követően vissza is kapcsoltam a világos módot, nagyobb fogyasztás ide- vakítóbb felület oda. A sötét Hub egyébként olyannyira népszerű így is, hogy még a megjelenése előtti szavazásban a poszt olvasóinak több mint háromnegyede a sötétszürke háttérre szavazott.

Azért nem csak az alkalmazás háttérszínének megváltoztatási lehetősége került be az új verzióba. Így például a BB10-es Hub-ból átkerült a csatolmány nézet, vagy angolul Attachment View, amivel kilistázhatók kizárólag az e-mail csatolmányok (ehhez a jobb felső sarokban a keresőikon melletti gemkapocs ikonra kell bökni), a program már meg tudja nyitni a .msg kiterjesztésű csatolmányokat is, valamint integrálja a WeChat és Line értesítéseket is.

Kizárólag az androidos BlackBerryket érintő újdonság, hogy a frissítést követően az S/MIME funkciókat egy FIPS-certifikáióval rendelkező kriptomodul hajtja végre, ami magasabb szintű védelmet jelent az e-mail üzenetek tartalma számára.

Az új Hub elérhető a Play Store-ból,

Úgy fest, a BlackBerry márkában és a BlackBerry által képviselt technológiai (illetve elsősorban biztonsági) előnyökben elég sokan látnak elég komoly értéket, legalábbis erre utal, hogy a BlackBerry a múlt héten immár a harmadik olyan megállapodást kötötte, mely egy külső partner számára lehetővé teszi BlackBerry márkájú okostelefonok tervezésével, gyártásával és az értékesítéssel összefüggő teljes folyamat átvételét. A kanadaiak ezúttal az indiai telefoncsászársággal, az Optiemus Infracom Ltd-vel kötöttek licencmegállapodást.

Az egyezség értelmében az Optiemus a TCL-hez hasonlóan maga gyárthat majd BlackBerry márkájú készülékeket, melyeket értékesíteni és reklámozni is fog, valamint az eladás utáni támogatást is biztosítja hozzájuk, összesen négy országban: Indiában, Nepálban, Srí-Lankán és Bangladeshben. Ez nem mellékesen mintegy 1,5 milliárdnyit embertömeget jelent, egy olyan piacot, amiben óriási potenciál rejlik, hiszen az ott élők többségének nincs okostelefonja. Még.

Az Optiemus-féle BlackBerryk gyártása Indiában zajlik majd (egész pontosan a Wistron bengaluru-i gyárában), és az értékesítés csak az említett négy országra terjed ki, vagyis mondhatni, hogy egy elég tekintélyes méretű belpiacra készülnek kizárólag az ottani készülékek, akárcsak Indonéziában, a BB Merah Putih-nál. Azaz a TCL lesz vélhetően az egyetlen olyan partner, amelyik Európára és Észak-Amerikára kiterjedően is szállítja majd az új BlackBerryket -- elsőként a QWERTY-s Mercuryt.

Az új régió valószínűleg ennél olcsóbb és szerényebb tudású készülékeket kap majd, legalábbis az eddigi gyakorlat szerint nyilvánvaló okokból nagyobb tömegben csak a belépőszintet képviselő okostelefonok adhatók el arrafelé.

A BlackBerry háza táján a tavalyi év során lezajlott változások, így többek között a kínai érdekeltségű TCL-lel tavaly év végén kötött licencmegállapodás alaposan összezavarta nem csak a fogyasztók, hanem láthatóan a média jelentős részét is. Hogy a káosz még nagyobb legyen, a BlackBerry márka használati jogát megszerző kínai fél lassan elkezdte bevezetni a köztudatba a "BlackBerry Mobile" (márka)nevet, ami hosszabb távon nyilván azt segíti elő, hogy a szegmensek, melyeket a két cég képvisel, még markánsabban, még jobban elkülönülhessenek egymástól.

Vagyis jelenleg éppen annak lehetünk a tanúi, hogy a BlackBerry márka osztódással szaporodik.

Ahhoz, hogy a kép valamelyest tisztuljon, először is érdemes feleleveníteni a BlackBerry és a TCL között tavaly december közepén létrejött megállapodás részleteit. A két cég közti egyezség révén a kínaiak nem csak a márka használati jogát szerezték meg, hanem maguk végeznek minden, a hardverhez közvetlenül kötődő folyamatot, a parányi csavarok becsavargatásától kezdve a dobozoláson keresztül a marketingen át a szállítással bezárólag (beleértve a kereskedőkhöz való eljuttatást). Vagyis a korábban még a DTEK50-nél és DTEK60-nál is alkalmazott modell, miszerint a TCL a BlackBerrynek gyárt BlackBerryket, úgy módosulhat majd a jövőben, hogy a TCL saját magának gyárt BlackBerryket. 

Az így elkészült, a BlackBerry Mobile által fémjelzett készülékekre a kanadai cég szoftverei kerülnek majd, miután a John Chen vezette BlackBerry mostanra már teljes mértékben szoftvercégként működik, és ezt úton-útfélen hangoztatja is. Ez szavatolhatja az iparági átlagot jóval meghaladó produktivitási és biztonsági faktort, ami a BlackBerry Mobile okostelefonok egyik legfontosabb piaci megkülönböztető jegye lehet az új érában.

Fontos, hogy mivel a TCL a Mercurytól kezdődően kvázi saját magának gyártja a BlackBerryket, ez azt jelenti, hogy nem csak a gyártással és fejlesztéssel jelentkező költségeket állja, hanem az eladások után befolyt pénz is a kínaiakhoz kerül. Más kérdés, hogy a licencmegállapodás révén ezekből az eladásokból alighanem valamilyen formában profitálhat a BlackBerry is, bár erről semmilyen publikus részlet nem látott napvilágot.

A fentieket összegezve tehát mostantól két cégről, vagy márkáról beszélhetünk:

BlackBerry, mint szoftvercég

BlackBerry Mobile, mint hardvergyártó (telefongyártó).

Ez a modell egyébként nem teljesen példa nélküli az iparágban, ilyesmi volt a helyzet a Motorola háza táján is, ahol a cég hasonló vezérelvek mentén (csak ott inkább a vállalati-fogyasztói piaci elkülönítése volt a cél) szakadt szét Motorola Mobilityre és Motorola Solutionsre. 

A BlackBerry kapcsán a helyzetet kissé azért még árnyalhatja az is, hogy jelenleg egyfajta átmeneti időszakban vagyunk, hiszen a készlet erejéig még elérhetők a BlackBerry által tervezett és gyártatott okostelefonok is, köztük több BB10-es modell, sőt, még a Mercury tervezésében is részt vett a kanadai cég.

Az együttműködésben rejlő összes potenciál tehát a Mercury után következő időszakban teljesedhet ki, de egyelőre nagyon úgy fest, hogy a rövid átmeneti időszakot követően teljes gőzzel (újra)indul a gépezet, ami egyre több médium véleménye szerint az eddigi legnagyobb esély arra, hogy az évekig hanyatló BlackBerry márkát újrapozicionálja a mobilpiacon. 

Mondtam már, hogy fantasztikusan izgalmas évnek nézünk elébe?

A CrackBerry cikke alapján.

Nagyjából egy hónapja mindenki a Mercuryról, a BlackBerry által fejlesztett, és a TCL által gyártott QWERY-s okostelefonról beszél, de azt már korábban világossá tette a kanadaiak újdonsült partnere, hogy hosszabb távon számol a márkával, és komoly portfóliót épít ki BlackBerrykből. Több forrás is tudni véli, hogy az idei Mobile World Congress során Barcelonában a TCL a Mercuryn túl is betekintést enged a jövőbe.

A cég eddigi stratégiája úgy fest abból áll, hogy igyekszik minden figyelmet az új QWERTY-s jövevényre irányítani, mely így -- megjegyzem méltán -- az MWC egyik legnagyobb dobása lehet, de legalábbis szakmabéliek szerint idén a nosztalgiának nagyobb szerep juthat, mint eddig, részben köszönhetően a BlackBerry és a Nokia "nagy visszatérésének".

A többi új BlackBerryről ennek megfelelően szinte semmit nem tudni, de úgy hírlik, a TCL igyekszik majd az alacsonyabb árszegmensben is versenyre kelni (a BlackBerryk korábban jellemzően a felső-közép, csúcskategóriában versengtek, legalábbis ami az árakat illeti), és minden bizonnyal lesz több full touch modell is még idén. Már csak pár hét, és több részletet fogunk tudni, addig is te mit vársz a BlackBerrytől 2017-ben?