Hát nem tudom, én a magam részéről biztosan nem vennék olyan telefont, aminek ennyire béna neve van, a sors fintora, hogy akkor BerryBlog sem lenne, mivel a RIM vezetői 1998-ban bizony ezzel a névvel akarták illetni az első BlackBerryjüket. Szerencsére volt valaki, aki lebeszélte őket, és ajánlott egy jobb sokkal nevet.

Szóval vissza az időben 1998-ba, amikor a RIM még csak egy kezdő technológiai vállalkozás volt - egy szép napon a vállalat vezetői megjelentek a kaliforniai Lexicon irodájában, ahol felvázolták legújabb termékükkel kapcsolatos tervüket a cégnek. A történethez nem árt még annyit tudni, hogy a több nyelvész által alapított Lexicon egyike a legsikeresebb amerikai branding cégeknek, többek közt olyan márkák fűződnek a nevükhöz, mint a Pentium, vagy a PowerBook, de dolgoztak a Coca-Colával és a Procter & Gamble-lel is.

Miután tehát a RIM vezetése is érezte, hogy a MegaMail, mint márkanév erősen rezegteti a lécet, a Lexiconhoz fordultak, és egy évre rá, 1999-ben megszületett az első BlackBerry. Az elnevezés ma már tulajdonképpen triviálisnak tűnik, hiszen a készülékek színe és a sok gomb formája jól asszociál a szederre, még ha egyes modellek (például a 9850-es Torch) már egyáltalán nem is tartalmaznak hardveres gombokat.

Hogy a RIM többi márkanevét, így például a PlayBookot ki hozta össze, arról nem tudunk beszámolni, mindenesetre mi úgy gondoljuk, jó, hogy 1998-ban egy külső cég szakembereinek segítségét kérték Lazaridisék, így a BlackBerryket ma BlackBerrynek hívják.

Via The New Yorker.

Felvásárlási célpont lehet a RIM, ezt a megállapítást az elmúlt egy-két hónapban elég sokat lehetett hallani különböző elemzők, befektetői csoportok részéről, sőt, volt olyan befektető is, aki egyenesen követelte a cég eladását. A társaság részvényárfolyamának görbéje ettől persze úgy néz ki, mint egy kamikaze hullámvasút - most éppen emelkedésben van az árfolyam, bár ebben közrejátszik, hogy az iPhone 4S nem durrant akkorát, mint arra előzetesen számított az iparág.

Tény, hogy a cég sokat vesztett az értékéből az elmúlt időszakban, de még így is jelentős értéket képvisel, többek közt a manapság egyre nagyobb hangsúlyt kapó, kiterjedt szabadalmi portfóliója miatt.

A társaság potenciális vevői közt a különböző pletykálgatások, találgatások során jóformán csak a dalai lámát nem említették még, így egyáltalán nem lepődünk meg, hogy most éppen arról suttognak jól értesült források, hogy a RIM-et a Vodafone Csoport venné meg.

Hogy egy ilyen akvizíciónak mi értelme lenne, azt nem igazán értjük, azon kívül, hogy az angol operátor tradicionálisan jó viszonyt ápol a RIM-mel, semmilyen érvet nem tudnánk felsorolni amellett, hogy az operátor rátegye a kezét egy vendorra, ami mellesleg világszintű szolgáltatást is kínál.

Azt is látni kell ugyanakkor, hogy egy kiterjedt készülékportfóliót kínáló szolgáltató számára nem tűnik túl bölcs döntésnek, ha egy hardvergyártóra tesz fel mindent, pláne ha az a saját zsetonjából egy tetemes mennyiség. Másfelől ne feledjük, hogy a RIM honnan származik, és mit tenne a cég amerikai piacával, ha egyszer csak bejelentenék, hogy egy európai, ad abszurdum ázsiai cég megvette a vállalatot.

Meghalt Steve Jobs, elment a kiállhatatlan zseni, no more thing - ma minden bizonnyal tele lesz az egész szaksajtó, meg a mobilos blogszcéna Steve Jobs halálának hírével, nem véletlenül: az az ember hagyta el - ezúttal végérvényesen és visszavonhatatlanul - az Apple-t, aki igazán naggyá tette.

Sőt, megkockáztatom nem csak az Apple-t tette naggyá, hanem az egész mobilipart. Az iPhone 2007-es eljövetelével ugyanis minden megváltozott. Tagadhatatlan, hogy a RIM számára mindez egy nehéz korszak kezdetét vetítette előre, ettől függetlenül Steve Jobsot tiszteljük és becsüljük azért, amit tett.

Abban tehát egészen biztosak vagyunk, hogy Steve, pontosabban az iPhone nélkül most minden más lenne, és bár a RIM sosem tartozott a követő cégek közé, alighanem a BlackBerryk is különböznének attól, amit ma látunk. Például valószínűleg bele sem fogott volna a Torch vagy a Storm elkészítésébe a vállalat az iPhone nélkül.

Hogy Jobs halálával minden más lesz-e, azt egyelőre senki sem tudja, de az biztos, hogy a fickó most már örökre hős marad, és ezután bármi történjen az Apple-lal, az csak az ő mítoszát erősíti majd.

Jobs a csúcson hagyta abba, és már lehetetlen megverni. Nincs ez így jól.

Igen is, meg nem is, már ha gyorsan meg kell válaszolni a címben felmerülő kérdést. Az N4BB! által megszellőztetett, exkluzívnak nevezett infók szerint a RIM már egy továbbfejlesztett BlackBerry Boldon dolgozik, noha alig egy hónapja került a boltokba a legújabb csúcsmodell. 

A fiúk azonban ezúttal talán túl nagy jelentőséget tulajdonítanak az információnak, azt ugyanis még maguk is beismerik, hogy a források csak belső változtatásokról beszélnek, ami a telefon funkcióit aligha érinti. Az efféle belső hardver-optimalizációk teljesen mindennaposak nem csak a mobiltelefonoknál, hanem más, elektronikai eszközök, például számítógépek, vagy azok komponenseit (processzor, memória, merevlemez stb.) illetően.

Az új hardveres revíziók általában két célt szoktak szolgálni, vagy a gyártási költségek, vagy a hibaszázalék csökkentését - utóbbi kapcsán jó hír, hogy a gyári hibás telefonok a szigorú kontrollnak köszönhetően nagyon ritkán jutnak csak ki az üzemekből, a többségüket vagy újra hasznosítják részben vagy egészében, vagy megsemmisítik.

Ha már a továbbfejlesztésről beszélünk, a szoftverrel sokkal látványosabb változásokat lehet elérni, tudomásunk szerint erre készül a RIM, az OS7-es telefonokhoz ugyanis nemsokára érkezik egy átfogó szoftverrevízió, mely többek közt a Bold 9900 akkumulátoros üzemidején javíthat sokat. Várjuk is, mint a messiást.

A hét elején több internetes oldal is szenzációként hozta le a hírt, miszerint feltörték a BlackBerry okostelefonok "feltörhetetlen" titkosítását. Mielőtt mindenki - főleg a céges felhasználók - sírva szaggatnák meg a ruhájukat a hír hallatán, szeretnénk megnyugtatni titeket: nem tört fel semmit az orosz ElcomSoft, főleg nem a BlackBerryk titkosító algoritmusát.

Először is érdemes tisztázni, hogy nem az adatforgalom titkosításáról van szó - ez továbbra is SSL, valamint AES és 3-DES titkosítással zajlik, amit eddig összességében nem nagyon sikerült feltörnie még senkinek, de legalábbis nem hinnénk, hogy az a pár év befektetett munka bárki számára megtérülő lenne. Az ominózus "törés" csupán a készülékjelszót képes visszafejteni, de ezt sem úgy, hogy bármilyen rést ütne a BlackBerryk jelszórendszerének pajzsán.

Az oroszok által lefejlesztett jelszóvisszafejtő mindössze a jó öreg brute force megoldást hívja segítségül, és csak akkor működik, ha a memóriakártyát is a készülékjelszóval titkosítják, különben nagyjából semmire sem jó. A program tehát lényegében nem csinál mást, mint találgat, egy a memóriakártyán lévő állomány folyamatos visszafejtésével, arra alapozva, hogy a telefonokon használt jelszavak nem különösebben bonyolultak. Ha a memóriakártyán lévő adatokat sikerült visszafejteni, és megvan a jelszó, elvileg nyitható a telefon is.

Csakhogy egyrészt ha nincs jelszó a memóriakártyán, a "crack" eleve nem működik, hasznavehetetlen továbbá akkor, ha a kártyán lévő adatokat a készülék kulcsával titkosítják, vagyis a memóriakártya csak és kizárólag abban a telefonban működik így, aminek a kulcsát hozzárendelték. Ennek a védelmi módszernek egyetlen szépséghibája van: ha a BlackBerry valamiért tönkremegy, jó eséllyel örökre búcsút lehet inteni a kártyán lévő információknak is.

Azért jó alaposan megkavart, brute force biztos jelszavakkal így is borsot lehet törni az ElcomSoft rendszerének orra alá: egy kis- és nagybetűt, számot és más, egyedi karaktert is tartalmazó nyolckarakteres jelszót egy kétmagos processzorral ellátott modern számítógép 23 év alatt tudna visszafejteni, de egy szuperszámítógépnek is csaknem három hónapot kéne gondolkodnia, mire kinyögné a helyes jelszót. Másrészt viszont ha valaki például csak kis- és nagybetűket használ a jelszóban, és az történetesen hat karakterből áll, már egy átlagos PC is uszkve fél óra alatt vissza tudja fejteni a 308,9 millió kombinációt.

Vajon a te jelszavadat mennyi idő alatt tudnák kitalálni?

Ki gondolná, hogy a jövőbe látás és a kanálhajlítás szakavatott mestere újabban nem csak a paranormális teret, hanem a jóval földhöz ragadtabb internetet is használja gondolatainak továbbítására? A magyar származású parafenomén, Uri Geller lelkes twitterező, és most éppen Ukrajnát haknizza végig, erről nyomja a tudósítását a mikroblog-szolgáltatáson serényen.

Az egyik twittjéből kiderül, hogy a mester is BlackBerryt használ, úgyhogy ki tudja, lehet hogy továbbfejlesztett, kiterjedt asztráltestének köszönhetően már BBM-en keresztül is képes kanalat hajlítani, vagy egy mágikus MÚKODJ!-gyel bármilyen problémát megoldani.