Kissé kurtán-furcsán sült el tegnap a TCL műhelyében készülő első nyomógombos BlackBerry bemutatója Las Vegasban a CES-en, hiszen nagy csinnadratta helyett gyakorlatilag annyi történt, hogy néhány kiválasztott megfogdoshatta az állítólag nem is létező Mercury kódnevet viselő QWERTY-s BlackBerryt és eltölthetett vele néhány kellemes percet (ó, hogy szakadna rájuk az ég!!!). Azért ez is több a semminél persze, és éppen elég is volt ahhoz, hogy ne csak azok vonják fel a szemöldöküket az internetre kikerült videók és képek láttán, akiknek mond valamit az a név, hogy BlackBerry.

A bemutató egyik, számomra legfontosabb tanulsága, hogy a Mercury létezik, azaz minden esély megvan arra, hogy idén év elején kapunk egy patent QWERTY-s androidos mobilt, ami kicsit a Passport Silver Edition, kicsit a Classic szerelemgyerekének tűnhet, és került bele egy csipetnyi Lumia is (a lekerekített szélek miatt). A bemutatott készülék hangsúlyozottan prototípus, szóval egyáltalán nem biztos, hogy a végleges modell is pont így fog kinézni, de a fő irányvonalak és funkciók körvonalazódni látszanak. Ez alapján van:

• 35 gombos fizikai QWERTY gombsor, hármas funkcióval:
  • Szövegbevitel
  • Touchpad
  • Ujjlenyomat-szkenner a szóközgombban
• Részben fém, részben műanyag burkolat, BlackBerry logóval a hátlapon
• A nagyobb, 5,5 hüvelykes okostelefonokkal nagyjából megegyező méret (szinte pontosan olyan magas a képek alapján a telefon, mint a DTEK60)
• USB Type-C töltő- és szinkroncsatlakozó
• Sztereó hangszóró
• Jackdugó

Akik kézbe foghatták a Mercuryt, egyöntetűen kiemelték a készülék minőségét, illetve a fizikai billentyűzet adta különleges formát, megjelenést, ami mindenképpen jó jel, különösen mivel nem feltétlenül BlackBerry-hívőktől származnak ezek a vélemények.

A TCL azért a részleteket igyekezett elrejteni a nagyérdemű elől, így a hardver specifikációiról a látottakon kívül semmit nem árultak el a megjelenő bloggereknek és újságíróknak, de csak azért, hogy maradjon még mit elmondani a február végén kezdődő Mobile World Congress idején, ahol várhatóan közlik majd az árat, a megjelenés idejét, és a készülék végleges nevét is, ami ezek alapján szinte biztosan nem DTEK70 lesz (talán ez nem is akkora nagy baj).

Az első kipróbálós videókat lásd alul, és persze mindenképpen szavazzatok a videók alatt!

Lassan olyanok lesznek a TCL amerikai főnöke által kiadott villám-teaserek a Mercuryról, mint valami folytatásos filmsorozat, vagy mozi, aminek a végén majd egyszercsak összeáll a kép (vagy nem) egy kerek egésszé, és az ember teljesen megbabonázva kapcsolja ki a tévét, vagy megy ki a moziból. Ma újabb négymásodperces videorészlet került ki a Twitterre a BlackBerry és a TCL kooprodukciójában készülő, vadonatúj androidos QWERTY-ről. Íme:

Sokkal okosabbak mondjuk most sem lettünk, de oda se neki, már nem tart sokáig homályban minket a gyártó, hiszen ma, magyar idő szerint este nyolckor kezdődik a TCL sajtókonferenciája Las Vegasban, ahol az új tévék és egyéb mobilok mellett szó lesz az új BlackBerrykről is. 

A telefonnal kapcsolatos egyik legújabb spekuláció, hogy a Mercury állítólag nem az eléggé hülyén hangzó DTEK márkanevet viszi majd tovább, hanem egyszerűen BlackBerry PRESS lesz a neve. Na majd este kiderül.

Via Twitter.

Van egy olyan megérzésem a 2017-es évet illetően, hogy idén meglehetősen sokat fogunk foglalkozni a soron következő QWERTY-s BlackBerryvel, amit ha minden jól megy részleteiben már a hét második felében megismerhet majd a nagyközönség.

Kezdődik ugyanis Las Vegasban a CES, ahol a BlackBerry újdonsült partnere, a TCL leránthatja a leplet arról a készülékről, melyet eddig csak Mercury kódnéven emlegettek. És hát mi mással kezdhetnénk az új esztendőt, mint egy frissen közzétett, hivatalos videorészlettel, ami a Mercury legfontosabb összetevőjét, a billentyűzetet ábrázolja.

A videó persze elég jól meg van ahhoz vágva, hogy idő előtt ne áruljon el túl sokat a lényegről, de annyi azért látszik, hogy a Mercury minden jel szerint a tradicionális BlackBerry-vonalat követi majd, már ami a billentyűzetet illeti, illetve látszik még az is, hogy androidos készülékről beszélünk, legalábbis elég szembeötlő a billentyűzet felett megvillanó fix, kapacitív navigációs gombsor.

A Mercuryról előreláthatóan már holnap láthatunk majd legalább egy ennél hosszabb videót, valamint sok-sok képet, és remélhetőleg arra is fény derül, hogy mikor lehet megkaparintani a QWERTY-s mobilt.

Kell-e ennél jobb évkezdet egy nyomógomb-hívőnek?

A BlackBerry újdonsült licenc/gyártópartnere aztán nem bíz semmit a véletlenre, a kínai TCL amerikai központja alig pár nappal azután, hogy kiderült, a cég a jövőben jogosult BlackBerry márkájú okostelefonok gyártására és forgalmazására, bejelentette, hogy a Las Vegas-i CES-en rengeteg infót tesz majd közzé az új BlackBerry-készülékportfólióval kapcsolatban. 

A TCL leányvállalata, a TCL Communication Technology Holdings (TCT) közleménye meglehetősen ambiciózusan, ugyanakkor eléggé sejtelmesen fogalmaz, amikor közli, hogy...

"...a CES-en részletesebben beszámolunk a terveinkről, bemutatjuk a BlackBerry márka örökségét és betekintést adunk abba, mire lesznek képesek a portfóliónkba bekerülő új BlackBerryk."

Ez alapján ugye eleve olybá tűnik, hogy a TCL mindenképpen több BlackBerry megjelenésével számol, bár valószínű, hogy a CES-en csak egy konkrét készülék mutatkozik majd be. Nem különösebben lennék meglepve, ha ez a Mercury, vagy korábban Wienna kódnéven futó nyomógombos típus lennne, bár ennek némileg ellentmonhatnak John Chen korábbi, nem kevésbé sejtelmes szavai, miszerint az utolsó házon belül tervezett, nyomógombos BlackBerry megjelenése még hátra van. 

Szóval vagy átadták a projektek menet közben a TCL-nek, vagy a cég a BlackBerry tervei alapján építette meg a Mercury-t, ez alighanem most már kevesebb mint két hét múlva kiderülhet, hiszen a CES nem sok időt hagy a józanodásra az újévi party után. Az expo január 5-én kezdődik, a TCL pedig már a nulladik nap környékén kész nagy dobra verni terveit.

Múlt csütörtökön híre ment, hogy a BlackBerry hosszútávú megállapodást kötött a kínai TCL-lel arról, hogy utóbbi kontrollált körülmények között jogosult BlackBerry márkájú készülékeket tervezni, gyártani és a saját terjesztési láncát felhasználva a piacon teríteni. Bevallom őszintén, a szintén a TCL-nél készült DTEK50 és DTEK60 megjelenéséig szinte semmit nem hallottam erről a gyártóról, és gondolom ezzel sokan így vagytok, szóval itt az alkalom, hogy néhány fontosabb tényt megismerjünk velük kapcsolatban.

Copycatből a szórakoztatóelektronikai elitbe

A TCL eredetileg TTK néven jött lére 1981-ben egyetlen profillal: VHS-kazetta gyártással. A cégnek az a remek ötlete támadt, hogy a TDK videokazettáihoz megszólalásig hasonló termékeket dob piacra, ez az ötlet azonban kevéssé tetszett a japánoknak, így egy pert követően a TCL nevet, majd rövidesen profilt váltott.

A TCL rövidítés eleinte a "True China Lion" nevet takarta, most viszont már a "Telephone Communication Limited" név áll a rövidítés mögött, és valójában ez is lett a 2000-ben világpiacra lépő cég fő csapásiránya. A gyártó Európát leszámítva gyakorlatilag szinte minden kontinensen jelen van saját márkanevű okostelefonjaival, illetve tévékészülékeivel -- utóbbi szegmensben nem mellékesen már a harmadik legnagyobb piaci szereplő a Samsung és az LG mögött. Európában a cég Thomson néven árul tévéket, illetve az Alcatel márka felvásárlását követően Alcatel okostelefonokat.

A vállalat az okostelefonokon és tévéken kívül háztartási gépekben is utazik, így TCL mosógépek, hűtőszekrények vagy éppen légkondik is megtalálhatók a portfólióban.

Bár kínai nagyvállalat lévén a TCL-ben az elsődleges tulajdonos a kínai állam, az alapítást és a későbbi működést sokáig hongkongi befektetők pénzelték, mára pedig igazi pénztermelő géppé vált a vállalat: Éves árbevétele mostanra eléri a 20 milliárd dollárt, vagyis a cirka 

5 600 000 000 000 forintot.

Ja igen, és a cégnek több mint 75 ezer alkalmazottja, 18 fejlesztőközpontja, 20 saját gyára és 40 kereskedelmi irodája van világszerte.

A TCL jóval több tehát, mint egy egyszerű bérgyártó (mint amilyen a Foxconn vagy a Jabil), a BlackBerry gyakorlatilag Kína saját Samsungjának csapott a markába, melynek nagyra törő tervei vannak a nyugati piaccal, és láthatóan képes az itteni igényeknek megfelelő termékeket is előállítani. A BlackBerryvel kötött licencmegállapodásssal tehát mindkét fél jól járhat, hiszen a TCL egy jól ismert márkának köszönhetően növelheti eladásait Észak-Amerikában és Európában, míg a BlackBerry egy rendkívül potens és motivált hardvergyártó partnerre lelt. 

Izgalmas 2017 vár ránk, az első konkrét hírekkel mindjárt az év elején, a CES alkalmával.

Adatforrás: Wikipedia

Most már egészen biztos, hogy a jövőben több BlackBerry márkájú készülék is napvilágot lát majd, dacára annak, hogy a céget már számtalanszor leírták, és nemrég bejelentett stratégiaváltását többen tévesen úgy értelmezték, hogy a BlackBerry végleg lehúzta a rolót az okostelefonoknak. A valóság olyannyira gyökeresen ellentmondani látszik ennek, hogy ma megszületett az első globális, hosszú távú licencelési megállapodás a BlackBerry és a helyi piactól sikeresen függetlenedett kínai TCL között.

Ugyanarról a TCL-ről beszélünk, amelyik már két BlackBerryt is letett az asztalra (DTEK50 és DTEK60), nem mellékesen az Alcatel márkanév is a tulajdonában van - fontos, hogy jelen esetben a cég csak licenceli a BlackBerry márkanevet és a cég szoftvereit, vagyis semmilyen tulajdonjog-átruházás nem történt. A megállapodás hosszú távra született, legalábbis a bejelentést taglaló sajtóközlemény egyértelműen több új készülék megjelenésére utal, melyekről részletesebben a következő hónapokban kommunikál a BlackBerry.

Az egyezség részeként a TCL a fejlesztés és a gyártás mellett a sales és disztribúciós feladatokat is ellátja majd, de különösen a hardvergyártás és fejlesztés felett erős kontrollt gyakorolhat majd a BlackBerry. Az még nem teljesen egyértelmű, hogy a TCL hogyan tud a disztribúciós lánc szintjén hozzátenni a BlackBerry márka sikereihez, mindenesetre telefont gyártani azt tud a cég, erre mind a DTEK50, mind a DTEK60 kitűnő példa, hiszen kategóriájukban minden szempontból helytálló termékekről van szó, a felszín alatt és a felszínt tekintve is egyedivé tett szoftverrel.

A két cég megállapodása egyébként nem vonatkozik minden országra, így Indiában, Sri Lankán, Bangladeshben és Indonéziában nem lesznek kaphatók a TCL-féle BlackBerryk, Európában (így hazánkban is) viszont igen.