Vannak olyan esetek, amikor egy-egy rajongó annyira vár valamilyen újdonságot, hogy már-már elképzeli maga előtt, milyen lesz, látja lelki szemeivel a formákat, idomokat, érzi a termék tapintását - vagy éppenséggel van annyira bennfentes, hogy látott ezt-azt, és ez alapján tár a világ elé bizonyos dolgokat, a többit pedig ráhagyja az internet népére. Ezt csinálja, vagyis csinálta Dylan Habkirk is a BlackBerry várhatóan idén érkező két újdonságával kapcsolatban, melyeket állítólag Rome és Hamburg kódnéven fejlesztenek. Vagy nem. 

De ez mit sem számít, hiszen Dylan számítógépes rajzai betörtek a mainstream-be, azaz elterjedtek a grafikák a nemzetközi tech sajtóban, ahol természetesen a legtöbb híroldalon már kész tényként kezelve jött le, hogy a két ominózus készülék látványterve bizony a BlackBerrtytől szivárgott ki, holott erről nyilván szó sincs. Egy-két lap még odarittyentett néhány vélt vagy valós specifikációt is az újdonságokról, ami pedig ezután következett, az az egyik legabszurdabb dolog, amit valaha láttam: a pletykaáradat forrása magyarázkodni kezdett.

A BlackBerryCentral.com blogon (nem hivatalos rajongói blog, a BerryBloghoz hasonlóan) közzétett posztjában Dylan hosszasan ecseteli, hogyan került kapcsolatba a két típussal, melyek közül a Hamburgot (lásd fent) még csak nem is látta, a Rome-nak pedig a korai prototípusai jártak a kezébe (hogy ezután is lesz-e lehetősége megszemlézni bármilyen prototípust, azt erősen kétlem). Sőt, azt sem biztos, hogy Hamburg lesz a neve. 

A Rome (lásd fent) koncepciója szerinte jóval szilárdabb, a QWERTY-s készülék belül hasonló paraméterekkel rendelkezhet, mint a PRIV, lehet, hogy lesz rajta ujjlenyomat-azonosító (méghozzá állítólag a szóköz billentyű alatt), illetve az előlapi kamerája 8 megapixeles lesz. Ja, és mindkét telefonon lesz egy speciális célra szolgáló gomb, amit semmilyen más készüléken nem látni (ennél több infóval nem szolgál a forrás). 

A lényeg, hogy a jelek szerint a múlt héten elszabadult információáradatból szinte semmi nem biztos, Dylan pedig szerintem már ezerszer megbánta, hogy bármit közzétett arról, amit hallott, vagy mutattak neki a belsős kontaktjai. Abban is biztos vagyok, hogy ezért valakit elemi erővel seggbe fognak rúgni, gyanítom az emlegett belsős kontaktot, kontaktokat.

Annyi azért mindenesetre elég valószínű, hogy a BlackBerrynek valóban lesz két új készüléke idén, erre több, korábbi vezetői nyilatkozat is utalt, de hogy ezek végül mennyire állnak majd közel a Hamburg és Rome koncepciókhoz, azt jelen pillanatban megtippelni sem merném, pedig tőlem a legritkább esetben vesz át bármit is a nemzetközi sajtó.

Via BlackBerryCentral.

Új vezetőt nevezett ki a BlackBerry a hét elején a készülékértékesítés élére, Alex Thurber személyében, akinek az lesz a dolga, hogy a piacon lévő, és újonnan érkező okostelefonok értékesítését, eladását fellendítse a gyártónál. Thurber, akit alelnöki pozícióba neveztek ki, öreg rókának számít a szakmában, dolgozott többek közt a WatchGuardnál és a Ciscónál is, hasonló pozícióban, vagyis ezeknél a cégeknél is a hardvereladások, illetve az értékesítési csatorna erősítéséért felelt.

Eddig a hír, melynek szerintem kimondottan jó üzenete van a piac számára, hiszen ez is azt az eltökéltséget mutatja, hogy a BlackBerry nem akar kiszállni a hardverbizniszből. Ami egy ekkorára zsugorodott cégnél nyilván nem lenne eget rengető veszteség (már akinek), de azért mégiscsak egy patinás gyártóval kevesebb lenne, ami meg ugye igazán szomorú lenne. 

A készülékértékesítés újraszervezése egyébként a BlackBerry számára elképesztő erőfeszítésekkel jár, és láthatóan a szoftveres világban egyébként otthonosan mozgó, zseniális üzleti stratégának tekintett John Chen sem tudott önmagában mit kezdeni a BlackBerryk folyamatosan csökkenő eladásával (a legutóbbi negyedévben már csak 600 ezer készülék fogyott, ami gyakorlatilag teljesen radar alá helyezi a céget a világpiacon). A kanadai cég korábban szinte teljes egészében a szolgáltatókra támaszkodott a disztribúciót illetően, mára ez gyökeresen megváltozott, de természetesen nem azért, mert a BlackBerry telefonok rosszak lennének, vagy éppen túlárazottak.

Anélkül, hogy különösebben belemennék a részletekbe, annyit azért nem árt tisztázni, hogy a világ (pontosabban a szolgáltatói értékesítés) rengeteget változott azóta, hogy a BlackBerry letaszíttatott a trónjáról. A mobilszolgáltatókhoz bejutni ma már komoly erőfeszítésbe kerül, ami a legtöbbször egy rakás lóvé elköltését jelenti marketingtámogatás, készülékár-támogatás címszó alatt. A szolgáltatók ugyanis ma már sokszor éppúgy pénzt kérnek azért, hogy egy gyártó modellje ott legyen a kínálatban (vagy legalábbis láthatóan ott legyen a kínálatban), mint amikor a Tesco vagy az Auchan polcpénzt kér a chipsgyártótól, vagy a Pepsitől. Erre pedig most nemigen van keret a BlackBerrynél, pláne, ha olyan, feneketlen pénztárcájú cégekkel kell versenyezni, mint például a Samsung, vagy a Microsoft (az Apple-t hagyjuk is ki a képletből, ők teljesen más kategória).

A BlackBerry ezért nem túl meglepő módon az új vezetéssel nem is elsősorban a szolgáltatói értékesítésre támaszkodik, vagyis arra nem kell továbbra sem számítani, hogy régebbi vagy új BlackBerry modellek tömegével jelennének meg mondjuk a Telenornál vagy a Vodafone-nál. Az új értékesítési modell, és az új értékesítési csatornák keresése azért nem egy kéthetes folyamat, szóval Thurber kinevezése azt sugallja, hogy Chen nagyon is komolyan gondolta, amikor azt mondta, eltökélt a hardverrészleg megtartásában, és csak a legeslegvégső esetben tűnnek el az okostelefonok a kanadai cég kínálatából.

Via Inside BlackBerry blog.

Még az Android legújabb, 6.0-s kiadásának megjelenése előtt, illetve már arra készülve frissített jó néhány kritikus rendszeralkalmazást a BlackBerry az első androidos okostelefonján, a PRIV-en. Ezek az appok a Google Play Áruházon keresztül frissülnek időről-időre, ami gyökeresen más megközelítés a BB10-es rendszerhez (vagy akár az iOS-hez) képest, ahol a rendszeralkalmazások frissítéséhez többnyire a teljes operációs rendszer frissítése szükséges. A frissítések a megszokott hibajavításokon túl fontos új funkciókat is tartalmaznak.

Az egyik, napokban frissített komponens a BlackBerry szolgáltatásháttérért felelős BlackBerry Services, mely a hibajavítások és a Marshmallow-kompatibilitás mellett a Hub-ba is integrál új funkciót. Az új verzió telepítése után a visszajelzések alapján megjelennek a Hub-ban a Skype, Instagram és Slack értesítések is - ehhez azért nem kell magát a Hub-ot is frissíteni, mert az értesítési központot (ahonnan a Hub is kapja az üzenetértesítéseket) a BlackBerry Services komponens felügyeli.

Szintén hibajavításokkal és Marshmallow-kompatibilitással frissült a BlackBerry Device Search (vagyis a keresőmotor), illetve a BlackBerry Launcher. Ez utóbbinak köszönhető, hogy a frissítés után egyes rendszerfolyamatok jelentősen gyorsultak, illetve javult a készülék általános reakcióideje.

Végül, de nem utolsósorban a BlackBerry gyári billentyűzetalkalmazása is frissítést kapott, talán itt jelent meg a legtöbb, kézzelfoghatóan (szó szerint) újdonság, sorjában:

• Type by swiping. Ez az opció lehetővé teszi, hogy úgy gépelj a telefonoddal, hogy nem emeled fel az ujjad a kijelzőről, vagy a fizikai billentyűzetről. A billentyűzet beállításainál tudod aktiválni, külön-külön a fizikai és a virtuális gombsorra, de nem árt tudni, hogy utóbbinál elveszted a "felpöckölős" prediktív bevitelt, illetve a visszafelé söpréssel végezhető szótörlési funkciót. Egykezes gépeléshez viszont kiváló módszer lehet, bár kétségtelenül megszokás kérdése, különösen az érintésérzékeny fizikai gombok esetén.
• 200 új emotikon. Ez gondolom magáért beszél. Az amúgy megvan, hogy az előző billentyűzet-verzió óta van prediktív emotikon-bevitel is?
• Szövegkijelölés új módszerrel. Tartsd lenyomva a shift billentyűt a fizikai billentyűzeten, és a nyilakkal jelöld ki a szöveget.
• Szövegmozgatás. Az így kijelölt szöveget drag and drop módszerrel a kijelző (szövegbeviteli mező) tetszőleges pontjára mozgathatod.
• Pontosságot növelő fejlesztések.
• Prediktív bevitel javítása (az app mostantól a névjegyzékből is megtanulja a kapcsolataid nevét).

Van néhány alkalmazás (pl. a Camera), ami ezúttal nem kapott frissítést, illetve ezek a komponensek (plusz még egyéb más is, többek közt a DTEK) is a teljes rendszer részeként frissülnek majd, amikor az Android 6.0 elérhetővé válik a PRIV-re - vagyis előreláthatóan néhány héten belül. 

A most frissült appokat a következő hivatkozásokon éred el a Play Áruházban:

• BlackBerry Services
• BlackBerry Launcher
• BlackBerry Device Search
• BlackBerry Keyboard

Nem tervez újabb cégfelvásárlásokat rövid- és középtávon a BlackBerry, melyről számtalan elemző, vagy önjelölt elemző megírta az elmúlt években, hogy előbb-utóbb önmaga is - részben vagy egészében - felvásárlási célpont lesz. Ha így is volt, mostanra nagyjából világosan látszik, hogy a cég egészen más stratégiai irányt követ, és ahelyett, hogy a szenvedő hardverrészleget, illetve a vele együtt járó több mint 40 ezer szabadalmat értékesítené, inkább a szoftverportfóliót erősíti.

A cég akvizíciós stratégiájáról a múlt héten Carl Wiese, a BlackBerry globális értékesítési vezetője beszélt a nyilvánosság előtt. A továbbra is jelentős, több mint 2,6 milliárd dolláros készpénzállományon ülő kanadai cég az elmúlt két évben hat, kisebb-nagyobb akvizíciót hajtott végre, többek közt olyan cégeket vett meg, mint a német államvezetés egyik legnagyobb adatvédelmi rendszer-beszállítójának számító SecuSmart, az amerikai kríziskommunikációs megoldás, az AtHoc, a titkosított felhőalapú táhely, a WatchDox, vagy éppen a legjelentősebb, a Good nevű átfogó mobilmenedzsment-platform, ami nem mellékesen a BlackBerry saját, BES megoldásának az egyik legjelentősebb riválisa volt (csak ez utóbbi akvizíció 425 millió dollárba került egyébként).

DE MOST MÁR ELÉG AZ AKVIZÍCIÓKBÓL!

Legalábbis a BlackBerry álláspontja szerint egyelőre nincs olyan felvásárlási célpont napirenden, mely olyan plusz versenyelőnyt nyújthatna a cégnek, melyet akár a meglévő, akár új területeken tudna kamatoztatni a vezetés. Wiese egy múlt heti konferencián elmondta, a BlackBerry szoftverportfóliója az említett felvásárlásokkal gyakorlatilag teljessé vált azokon a területeken, melyekben a cég korábban is érdekelt volt, vagy amerre nyitottnak számított. A következő feladat a szolgáltatások megfelelő integrációja, ami nem feltétlenül triviális feladat, ha megnézitek ezt az ábrát:

Kis emlékeztető gyanánt, a BlackBerry szoftver/szolgáltatásból származó bevétele az előző negyedévben a teljes árbevétel 32%-át tette ki, 39% származott a hardverből és az egyéb, kapcsolódó területekből (a többi pedig az előfizetési díjakból, ha nem jönne ki a matek ennyivel). 

Apropó hardver.

Wiese felidézte John Chen szavait, aki a negyedéves jelentés során kiemelte, a hardvergyártás akkor marad a BlackBerrynél, ha nem termel veszteséget. Chen korábban többször is kijelentette, hogy elkötelezett a BlackBerryk iránt, és minden tőle (illetve a bankszámla tartalmától) függő lépést megtesz annak érdekében, hogy megmentse a szegmenst.

Ennek egyik lépcsőfoka volt a világ legnépszerűbb mobilos ökoszisztémájának, az Androidnak az átvétele, mely először a PRIV-en, majd később (idén) több, olcsóbb BlackBerry készüléken is megjelenik. A gyártó emellett a beszállítói oldalon is megpróbálja lejjebb faragni a költségeket, ami az álmoskönyv szerint kétféleképpen lehetséges: vagy a rendelt (komponens) mennyiség növelésével, vagy új, kedvezőbb árat kínáló beszállító keresésével.

Nemsokára talán kiderül, melyik utat választotta a BlackBerry.

Via CBR.

A Google mobilos operációs rendszere, az Android ma a világ legelterjedtebb mobilplatformjának számít, olyannyira, hogy egyes statisztikák szerint a világon jelenleg használatos okostelefonok 85%-án ez a rendszer fut. Az informatika és a telekommunikáció világában márpedig kemény farkastörvények uralkodnak, ezen mondhatni törvényszerűségek egyike, hogy mindig a legnépszerűbb platformokat éri a legtöbb támadás.

A Google-féle Androidról persze nem csak ezért terjedt el korábban, hogy a rendszer biztonsági szempontból finoman szólva is kihívásokkal küzd, de a fejlesztők gőzerővel dolgoznak azon, hogy a felhasználókra leselkedő veszélyeket minimalizálják - még akkor is, ha a támadások nagy része valójában a felhasználók hanyagságára, nemtörődömségére, vagy figyelmetlenségére épül.

A cég az utóbbi években szerencsére eléggé transzparens módon áll hozzá a mobilos sebezhetőségek, biztonsági rések kérdésköréhez, illetve több olyan partneri megállapodást is kötött (egyebek mellett a BlackBerryvel), melyek rendszerszintű változásokkal, illetve egyes készülékgyártók közreműködésével próbálják a régi sztereotípiát megváltoztatni. 

Így például a Google minden évben kiad egy biztonsági beszámolót, melyben több aspektusból is vizsgálja a cég, hogy a korábbi időszakkal összevetve hogyan alakult a biztonsági incidensek aránya. Például a potenciálisan kártékony alkalmazások (PHA) telepítési rátája, mely a 2014-es évhez képest 2015-ben 40%-kal esett vissza, a ténylegesen fertőzött készülékek aránya pedig 0,5%-ra esett.

Fontos szempont, hogy a Google a Play Áruházba került alkalmazásokat igyekszik alaposan megvizsgálni a jóváhagyási folyamat során, így a legkisebb valószínűsége akkor van a fertőzésnek, ha valaki a hivatalos piactérről tölt le appokat a telefonjára. A Google szerint a Play Store-ból letöltött app esetén tized akkora az esély a fertőzésre, mint az egyéb (nem ellenőrzött) külső alkalmazásboltoknál. Gondolom ebből mindenkinek lejött mostanra a tanulság:

Ha jót akarsz, a Google Play Áruházból töltsd le az androidos appokat!

Egyre hatékonyabban igyekszik kivédeni a fertőzött, illetve kártékony alkalmazások telepítését az Android 4.2-es verziója óta a rendszer részét képező Verify Apps funkció, mely gyakorlatilag az Android beépített spyware/malware szekkenlő rendszere. Ez a telepítéskor és a telepítés után is ellenőrzi az alkalmazások működését, és mivel öntanuló, idővel egyre több gyanús elemet képes kiszűrni. A felhőalapú szolgáltatásnak egyébként van dolga bőven, a Google azt állítja, hogy napi szinten 6 milliárd alkalmazásra "néz rá". A Google által kiadott statisztikák szerint a Verify Appsnek köszönhetően a kéretlen adatgyűjtést végző, illetve spywar-ek fertőzési aránya egy év alatt 40, illetve 60 százalékkal csökkent (a telepített arány 2015-ben 0,08% és 0,02%.volt).

A fentiek tehát jól mutatják, hogy az Android már az átlagfelhasználó számára is jóval biztonságosabb játékszer, mint 2-3 évvel ezelőtt volt, a vállalatok szempontjából pedig egyebek mellett az olyan platformok jelentik a kulcsot a még nagyobb információbiztonsághoz, mint az egyfajta konténerizált megoldást nyújtó Android for Work, a BES részét képező Secure Work Space, vagy éppen a Samsung-féle KNOX. A BlackBerry saját mobilmenedzsment-platformja, a BES12 mindhárom rendszerrel kompatibilis, és képes akár teljesen elkülöníteni az alkalmazott privát szférájét a céges környezettől, egyebek mellett az alkalmazások letöltésének korlátozásával, vagy a céges alkalmazásboltok támogatásával.

Az Android biztonsága szempontjából a fentieken túl kulcstényező lehet az is, hogy a rendszerszintű sebezhetőségeket az androidos gyártók milyen gyorsan javítják ki a Google közreműködésével. A minél gyorsabb reagálás érdekében az Android tavaly nyár óta gyakorlatilag a Windowshoz hasonló frissítési ciklusokat követ, vagyis havonta jönnek a rendszerhez a frissítőcsomagok, melyeket a gyártók kiadhatnak a saját készülékeikre.

Itt azért láthatóan még van hová fejlődni, a havi frissítéseket ugyanis a jelek szerint nagyon kevés gyártó készíti el, és küldi le a készülékekre időben -- többnyire a szolgáltatók jóváhagyatási procedúrája miatt, vagy arra hivatkozva. A BlackBerry gyakorlatilag a mai napig az egyetlen olyan független androidos gyártó, mely a félig-meddig a Google égisze alatt készülő Nexusokkal egy időben, vagy akár azoknál korábban leküldi a havi biztonsági frissítéseket a telefonokra.

Via Google, via HWSW.

Eddig kellett várni arra, hogy a BlackBerry részéről valamilyen reakció szülessen a média által múlt hét végén felkapott "sztorira", miszerint a mindig is szuperbiztonságos mobil megoldásairól híres gyártó telefonjait a kanadai rendőrség már "2010 óta lehallgatja". Ez persze így ebben a formában erős csúsztatás, de ezt már a múlt héten egy posztban részleteztem, a hivatalosnak tekinthető reakcióban pedig valójában semmi újdonságot nem mond John Chen, a BlackBerry elnök-vezérigazgatója.

A BlackBerry ugyanis régóta kitart azon álláspontja mellett, hogy a tech cégeknek a törvényes keretek közt, megfelelő etikai normák szerint igenis együtt kell működniük a nyomozó hatóságokkal annak érdekében, hogy bizonyos, a társadalom egésze, vagy jelentős része számára potenciális fenyegetést jelentő csoportokat (jellemzően terroristákat, szervezett bűnözői hálózatokat) lekapcsolhassanak.

Ennek a kérésnek a cégek egyébként saját belátásuk szerint, saját, kvázi etikai kódexük alapján tehetnek eleget, vagy utasíthatják el (vállalva annak jogi és egyéb következményeit), illetve vannak olyan helyzetek, amikor - az adatforgalom jellegéből adódóan - nem is tudnak eleget tenni ezeknek a kéréseknek, akkor sem, ha akarnának. Ilyen, nyilvános etikai kódexe amúgy a BlackBerrynek is van, itt lehet olvasgatni (angolul), tanulságos olvasmány, főleg újságíróknak.

A múlt héten nyilvánosságra került ügy kapcsán a BlackBerry voltaképpen semmit sem cáfol, Chen ugyanakkor hozzáteszi, hogy a BlackBerry mindvégig a saját maga által megállapított etikai normák szerint működött együtt a kanadai hatóságokkal, melynek végeredményeként egy maffiahálózat prominens tagjai rács mögé kerülhettek. A BlackBerry ezzel együtt határozottan tagadja, hogy a BES szervereken keresztüli adatforgalom lehallgatható (ezt mondjuk az ominózus cikk sem állította), illetve emlékeztet arra, hogy volt már rá példa korábban (nem is olyan rég), hogy kerek-perec megtagadta a cég, hogy egy kormányzat (Pakisztán) kénye-kedve szerint hozzáférhessen az országon belül zajló BlackBerry-adatforgalomhoz.

Nem minden országgal volt ilyen szigorú a BlackBerry (bár a fent belinkelt etikai kódex szerint nincs kivétel), vegyük például Indiát, ahol 2013-ban olyan megállapodás születhetett a cég és a helyi kormányzat között, hogy a BlackBerry adatforgalom egy részéhez jogállami keretek között hozzáférést kaphatnak a hatóságok a mobilszolgáltatókon keresztül. A BES adatforgalom itt sem volt érintett.

A fent belinkelt etikai normák értelmében egyébként az egyedi esetek kommentelése, vagy az azzal kapcsolatos bármilyen spekulálás a BlackBerry számára tabu, ennek megfelelően John Chen is gyorsan rövidre zárja a témát.

Most már tényleg csak az a kérdés - legalábbis számomra -, hogy ez az egész ügy miért pont most ütötte fel (újra) a fejét.

Via Inside BlackBerry blog.