Nem éppen mai hír, már több mint egy hetes, mindenesetre egy mai sajtóközlemény apropóján most mégis úgy voltam vele, hogy érdemes foglalkozni a témával.

A mai hír az, hogy a Samsung Magyarország két díjat is nyert a "Kiválóság az Ügyfélkiszolgálásban" nevű üzleti versenyen.

Hogy mit gondolok erről a versenyről, most inkább nem részletezem, inkább jöjjön a másik hír:

Hollandiában egy fogyasztóvédelmi csoport azért perli a Samsungot, mert a koreai cég nem szolgáltatott elég információt az okostelefonjaira érkező szoftverfrissítéseket illetően, illetve úgy általában, nem igazán jeleskedett abban, hogy időben kiadta volna (ha egyáltalán) az ominózus frissítéseket.

Az androidos mobilok szoftverfrissítési kálváriája tavaly nyáron került mondhatni először komoly reflektorfénybe, amikor a StageFright sebezhetőség valósággal lesokkolta az iparágat. A Google nagyjából e tájt döntötte el, hogy a Microsofthoz hasonlóan havi rendszerességgel ad ki az Androidhoz biztonsági frissítéseket, melyeket minden gyártó rendelkezésére bocsát, így azok beépíthetik a saját szoftverfrissítéseikbe.

És nagyjából ezen a ponton el is hasalt az amúgy ígéretesnek tűnő kezdeményezés, ugyanis hiába tapsolt a legtöbb androidos gyártó felállva a hír hallatán, a havi rendszerfrissítéseket hogy, hogy nem a mai napig csak a Nexusokra és a PRIV-re küldik le a gyártók. Ebből lett elege a holland Consumentenbondnak, mely pert indított a Samsung helyi leányvállalata ellen, részben a frissítések hiánya, részben az aluldokumentáltság (van ilyen szó?) okán. 

Azért tegyük hozzá, hogy a Samsung nem egyedüliként küzd kihívásokkal ezen a téren, másfelől az Android frissítési procedúrájának legnagyobb kerékkötői sokszor a mobilszolgáltatók, akiknek nem feltétlenül az az elsődleges érdekük, hogy a végfelhasználók biztonságos mobilokat használhassanak, hanem sokkal inkább az, hogy minden szolgáltatás hibátlanul működjön a készüléken. Vagyis az operátorok az erőforrásaikat nem igazán szeretik holmi biztonsági patchekkel való pepecselésre fordítani - kivéve persze, ha a saját biztonságukról van szó.

Másfelől a Samsungnak elképesztően széles körű az androidos kínálata, a BlackBerrynek ezzel szemben egyetlen androidos mobilja van, szóval mondhatni így könnyű a Nexusokkal egy időben leküldeni a patcheket a telefonra. Ettől függetlenül ma már hatványozottan igaz, hogy a gyártóknak fokozottan figyelniük kell a kliensoldali biztonságra, és nem feltétlenül csak az üzleti szférában. Ha erre önmaguktól nem jönnek rá, majd figyelmezteti őket a bíróság -- most még csak Hollandiában.

Via Forbes.

Múlt hét végén éppen Galyatetőn próbáltam élvezni a meglehetősen hideg hegyi levegőt, amikor befutott a hír, hogy ismét megjelent a BlackBerry a Magyar Telekom webshopjában -- egész konkrétan a BlackBerry PRIV, vagyis az első androidos készüléke a kanadaiaknak (ez utóbbi tényező már eleve nem lehet véletlen egyébként). Ez már önmagában óriási hír, hiszen jó ideje nem szerepelt már a Telekom.hu -n BlackBerry, ráadásul a szolgáltatói belistázás minden esetben sokkal könnyebben hozzáférhetővé teszi az adott készüléket az érdeklődők számára.

Ha úgy döntenél, hogy a Telekom segítségével (újra) átélnéd a BlackBerry-fílinget lakossági ügyfélként, összegyűjtöttem számodra, mik a lehetőségek és esetlegesen mire kell figyelj:

• A BlackBerry PRIV bruttó 183800 forintról indul a Telekom webshopjában, ahhoz, hogy ennyiért megkapd, két év hűséget kell vállalnod a havi 19900 forintba kerülő Next XL díjcsomagra. 
• Előfizetés nélkül, Dominóval vagy bármilyen díjcsomaggal, de csak 1 év hűséget vállalva a készülék ára 284990 forint. Vagyis ha hűséget vállalsz, csak 2 évben érdemes gondolkodni.
• Már csak azért is, mert a Telekom kizárólag 2 év hűségvállalással biztosít a számodra kamatmentes részletfizetési lehetőséget, ami talán a legnyomósabb érv a szolgáltatói beszerzés mellett azok számára, akik egy összegben nem tudják kifizetni a telefont. 
• A PRIV egyik Telekom-üzletben sincs kiállítva, csak online rendelhető. Azaz kipróbálni sehol sem lehet, cserébe viszont jár az elállási jog, mint minden korrekt webshopnál.
• A Telekom 2 év jótállást vállal a telefonra, vagyis a hűségszerződés teljes ideje alatt védve vagy, ha a készülék netán elromlik.

A fentiek figyelembe vételével nyilván annak éri meg a leginkább a Telekomnál megvásárolni a PRIV-et, aki eleve sokat költ havonta a szolgáltatónál, és nem tervezi, hogy a következő két évben szolgáltatót és/vagy díjcsomagot vált. De ezzel gondolom senkinek nem mondtam újat, ez már jó ideje így van mindhárom operátornál.

Apropó, egyelőre úgy tűnik, itthon továbbra is csak a Telekom karolja fel úgy-ahogy a BlackBerryt, így sem a Vodafone-nál sem a Telenornál nincs sem PRIV, sem bármelyik másik modell, bár azt csiripelik a verebek, hogy kellően elszánt céges flották számára ez a két szolgáltató is beszerez bármit, ami a legális csatornákon keresztül beszerezhető.

Igen, a BlackBerryk még mindig feltörhetetlenek (és igen, még a PRIV is), noha időről-időre előkerülnek olyanok, akik az ellenkezőjét állítják. Most például a holland rendőrségnek dolgozó intézet, a Netherlands Forensic Institute (NFI) a hét elején közölte, hogy egy bűnügy kapcsán elkobzott BlackBerryn tárolt 375 e-mailből 275-öt sikeresen visszafejtettek, vagyis a titkosítás dacára megismerték a tartalmát. 

Az NFI természetesen semmit nem árult el arról a metódusról, amit használt, így jobbára csak spekulációk jelentek meg a módszerrel kapcsolatban, melyek onnantól kezdve, hogy az intézet speciális kódfejtő programot használt odáig terjedtek, hogy közvetlenül (fizikailag) hozzáfértek valahogy a készülék memóriachipjéhez, amiből sikeresen kiolvasták az adatokat.

Mondanom sem kell, hogy a BlackBerry számára egy ilyen hír felszínre kerülése meglehetősen kellemetlen, különösen annak fényében, hogy a törés hátteréről semmit nem tudni. Ennek természetesen hangot is adott a gyártó, az alábbi nyilatkozatában:

Néhány sajtóorgánumban megjelent cikkek szerint egy a holland rendőrséghez kötődő csoport sikeresen "feltörte" egy BlackBerry titkosítását és hozzáfért a készüléken tárolt e-mailek és adatok egy részéhez.

A BlackBerrynek semminemű információja nincs arról, hogy az adott eszközt milyen szintű védelemmel látták el, hogy volt menedzselve, vagy egyéb módon védve, illetve arról sincs adatunk, hogy pontosan milyen jellegű kommunikációt fejtettek vissza az eszközről.

Ha csakugyan történt ilyen adathozzáférés, annak számos olyan aspektusa lehet, melyek függetlenek attól, hogy a BlackBerry készülékek eredetileg mennyire biztonságosak. Ilyen lehet a felhasználói beleegyezés, a nem biztonságos külső alkalmazás használata, a nem megfelelő biztonsági környezet, vagy felhasználói beállítások.

Továbbmenve, a BlackBerry készülékek tartalmához semmilyen hátsó kapun keresztül nem lehet hozzáférni, a BlackBerry pedig semmilyen készülékjelszót nem tárol sehol, így értelemszerűen nem is tudja azt átadni a hatóságok, vagy bárki más számára. A fentieket összegezve - megfelelő beállítások mellett - a BlackBerryk továbbra is olyan biztonságos mobileszközök, amilyenek mindig is voltak.

Ez a titkosítós-feltörős sztori egyébként a Snowden-ügy óta meglehetősen élénken foglalkoztatja a nagyérdeműt, úgyhogy itt a lehetőség, hogy te is kifejtsd a véleményed a témában, a lenti szavazáson keresztül:

Via Inside BlackBerry blog.

A múlt heti CES-en elhangzott nyilatkozatok alapján elég sok félreértés, vagy félinformáció került napvilágra a BlackBerry termékstratégiájával, konkrétan a BlackBerry 10-es megoldások jövőjét illetően. Immár a sokadik alkalommal volt kénytelen tehát magyarázkodni a cégvezetés a vállalat saját blogján, az Inside BlackBerryn, ahol maga John Chen elnök-vezérigazgató írt posztot arról, mi is akkor a terv idén a BlackBerry saját fejlesztésű rendszerével.

Ebből a posztból először is kiderül, hogy a BlackBerry 10 fejlesztése minden híreszteléssel ellentétben tovább zajlik, és a 10.3.3-as verzió mellett idén a 10.3.4-es kiadás is megjelenik a meglévő készülékekre. Chen nem árult el különösebb titkot azzal sem, hogy az új kiadások elsősorban olyan biztonsági funkciókat hoznak majd, melyekkel a BlackBerry tovább erősítheti a pozícióját a kormányzati, és kiemelten biztonságkritikus ügyfelek körében.

Vagyis új funkciók integrálására ne nagyon számítson senki, illetve jó eséllyel a BB10, mint alkalmazásplatform menthetetlenül tovább sorvad majd, hiszen ez mondhatni törvényszerű következménye a felhasználó bázis zsugorodásának. Abban a szegmensben azonban, amit a BlackBerry uralni akar, ez nagyjából irreleváns szempont, annál inkább érdekes viszont a hosszú távú support, ami mellett láthatóan elkötelezett a BlackBerry, még akkor is, ha a BB10 nem tudott áttörést elérni világszinten.

Chen végül megerősítette azt is, hogy idén érkezik egy androidos újdonság a kínálatba, amiről majd akkor beszél a cég, amikor minden készen áll -- nem nehéz kitalálni, hogy ez lesz a PRIV-nél várhatóan olcsóbb Vienna, mely leginkább a Classic nyomdokaiba léphet Android-vonalon. És ha engem kérdeztek, a jövő hónapban minden készen fog állni erre.

Via Inside BlackBerry blog.

Különféle koncepció-telefonokkal mondhatni tele van a padlás, van közöttük jó és kevésbé jó, illetve vannak olyanok, melyeken látszik, hogy olyan ember tervezte, akitől akár a gyártók is tanulhatnának. Itt a BerryBlogon is mutattam már nektek megszámlálhatatlan tervet, most pedig itt egy újabb, melynek különlegessége, hogy egy magyar srác, név szerint Haász Krisztián készítette.

A BlackBerry Q374 (hogy miért pont ez lett a típusneve, arra talán Krisztián majd választ ad) leginkább egy olyan BlackBerrynek tűnik első látásra, melyet a BlackBerry 9900 (Bold) és a még hivatalosan nem is létező androidos QWERTY-s típus, a Vienna ihletett volna. Legalábbis a Viennának vannak (vagyis lesznek) hasonló arányai, tehát portré állású, valószínűleg 4:3-as képarányú kijelzője, alatta QWERTY-gombsorral. A Q374 egyben kicsit amolyan Porsche Design-os jegyeket is visel magán, legalábbis a kissé szögletes sarkok, meg félig-meddig a hátlap erre emlékeztet.

Krisztián amúgy nagyon bölcs módon a Q374 koncepcióval nem kívánt platformokról szóló hitvitákba bonyolódni, így nem derül ki a videóból, hogy a telefonon BB10, Android, netán valami egészen más operációs rendszer futna.

Azt hiszem senkinek nem mondok különösebben újat azzal, hogy az androidos BlackBerry(k) megjelenése más változásokat is magával hoz a kanadai gyártó portfóliójában, így bár a jövőben a cég továbbra is két platformot biztosít ügyfeleinek, új készülékek jó eséllyel csak az egyik OS-sel jönnek, ez pedig az Android lesz. Ezt gyakorlatilag a hét közepe óta lehet készpénznek venni, ekkor nyilatkozta ugyanis azt John Chen, hogy új BB10-es telefont idén nem dob piacra a cég.

Ehelyett lesz idén egy, de legfeljebb két új androidos modell a PRIV mellett, ezekről egyelőre semmi konkrétum nincs, de valószínű, hogy az egyik az a Vienna lesz, ami leginkább a Classic androiddal dúsított változatának felel meg, a másik típusról gyakorlatilag még pletykák sincsenek. Forgalomban (és gyártásban) maradnak azonban a meglévő BB10-es készülékek, melyek közül a legújabb, a ráncfelvarrt BlackBerry Passport Silver Edition tavaly ősszel került a boltokba, és bár 2014-es hardver dolgozik benne, a mai napig prímán teszi a dolgát.

Ez többek közt a rendkívül jól optimalizált BB10-nek köszönhető, melynek idén is tovább folyik a fejlesztése (és valószínűleg a támogatás még évekig élni fog, ne feledjétek, a BBOS support is csak most állt le), azaz a meglévő készülékekre jönnek az újabb, elsősorban biztonsági tapaszokat és hibajavításokat tartalmazó kiadások. Ezen felül a BlackBerry további biztonsági certifikációk megszerzésére is pályázik a rendszerrel, elsősorban azért, hogy kormányzati ügyfelek még nagyobb köre használhassa a készülékeket.

Chen egyébként a CNET szerint még mindig lát esélyt rá, hogy a jövőben lesz új BB10-es készülék, ennek az egyik előfeltétele azonban az, hogy a PRIV, és az esetleges későbbi androidos modellek sikeresek legyenek.

Via CNET.