Az év eleje mindig különösen depressziós időszak, szar az idő, a punnyadás után újra dolgozni kell, folytatódik a suli, és mindezt súlyosbítja az a tény, hogy idén szökőév lesz, a szökőnap meg ráadásul munkanapra (hétfőre!!!) esik. Ehhez hozzájön a Mobilaréna kissé apátiába hajló PRIV-tesztje, és egy BlackBerry-rajongó máris közel kerül ahhoz, hogy menten felvágja az ereit. Pedig a héten a CES-ről csupa jó hír érkezett a kanadaiaktól, szóval hogy a napsütés mellett valami más is feldobja a kedved, zanzásítva fel is sorolom őket:
1. Ford-QNX kooperáció
Mostantól még jobb lesz az autók fedélzeti és infokommunikációs rendszereit használni, legalábbis a Fordokét, az autógyártó ugyanis bejelentette, hogy a QNX-szel együttműködve átportolta a SmartDeviceLink eszközkommunikációs megoldásukat a BlackBerry tulajdonában álló rendszerre. Az SDL egyébként nem csak a Fordokban köszönhet vissza, a kooperációnak köszönhetően minden olyan gépkocsiban ott lehet, melynek fedélzeti rendszere a QNX autós platformjára épül.
2. Három új országban kapható a PRIV, az összes amerikai szolgáltató árulni fogja a telefont
Tegnap írtam róla, hogy a PRIV-et az év elejétől három újabb, fontos piacon lehet kapni, azaz konkrétan Olaszországban, Spanyolországban és Hollandiában (a BlackBerry saját webshopjában). Emellett tegnap immár hivatalossá vált, hogy még ebben a negyedévben bekerül az AT&T mellett az összes amerikai szolgáltató (tehát a T-Mobile USA, a Sprint és a Verizon) választékába a PRIV, ami várhatóan elég jól meglátszik majd az eladásokon. Bónusz: a PRIV mostantól az angol Vodafone-nál is elérhető.
3. Teljesülhet a cél, megmarad a hardvergyártás a BlackBerrynél
A fentivel alighanem szorosan összefügg, hogy a BlackBerry elnök-vezérigazgatója, John Chen tegnapi beszédében kifejezetten optimistán beszélt a kilátásokról. Konkrétan így fogalmazott:
Hiszek benne, hogy pénzt tudunk keresni a készülékeken, elég közel vagyunk ehhez már most is. Jó eséllyel elérjük az ötmilliós darabszámot [szerk: a BlackBerry első embere korábban úgy nyilatkozott, hogy évente ötmillió eladott BlackBerry (ÉS NEM PRIV!) kellhet ahhoz, hogy a hardver részleg nyereséges lehessen, és megmaradjon].
4. Sínen az Android M a PRIV-re, és a BB10 új verziója
Bár konkrét (?) infókat inkább az előbbiről mondtak a CES-en, azért jó tudni, hogy a BlackBerrynél mindkét okostelefon-rendszert fejlesztgetik, csiszolgatják, tehát a "kintről hozott" Android új verziójának BlackBerrysített változata mellett készül a BB10 10.3.3-as változata is. Valószínűleg mindkét szoftverfrissítés még ebben a negyedévben (tehát március végéig) megérkezik a független készülékekre, újabb, konkrét infókat valamikor a Mobile World Congress tájékán (tehát jövő hónapban) fogunk tudni.
5. És a bónusz: Chen nem is keres olyan sokat
A hét elején egy 2014-es tanulmányra hivatkozva valaki elmés cikket gyártott arról Kanadában, hogy John Chen a legjobban fizetett CEO az országban (más kérdés, hogy a kanadai CEO-kat két kezemen össze tudnám számolni, szóval nem olyan óriási klub ez). Aztán kiderült, hogy mégsem, mivel 2014-ben csak a részvényopciók miatt volt olyan sok lóvéja, ma már szinte koldusnak számít az igazi nagyágyúk mellett. Nem mintha nem érdemelne juttatást, de az anti-Chen tábornak ez valószínűleg némi elégtétel lehet az Android bevezetése miatt.
6. Bónusz 2.: Elindult Magyarországon a Netflix
Ami ugye okostelefonról is működik, legalábbis elvileg. BB10 platformon natív kliens nincs, esetleg az Amazon App Store-ban lévő verzióval érdemes próbát tenned. PRIV-eseknek jóval könnyebb dolguk van, hiszen a Play Store-ból közvetlenül beszerezhetik a Netflix klienst.
November végén meglehetősen feszült volt a hangulat Pakisztánban, na azért nem annyira, hogy az atomhatalom már nukleáris fegyverek bevetését fontolgatta volna: a helyi kormányzat ultimátumára a BlackBerry közölte, hogy kivonul az országból, mivel a helyi törvényekkel szembeállva nem hajlandó folyamatos hozzáférést nyújtani az országban zajló BlackBerry-adatforgalomhoz. Aki kicsit is otthon van a BlackBerry-infrastruktúra felépítésében, az tudja, hogy ez egy picit többet jelent annál, hogy nem lehet többé BlackBerryt kapni az adott országban.
Szerencsére a helyi vezetés felfogta annak a jelentőségét, hogy a BlackBerry kivonulásával számos helyi nagyvállalat, vagy kormányzati intézmény komoly patthelyzetbe kerülne, hiszen nagyjából ez történne, ha megszűnne minden adatkapcsolat a szerverekkel: Többet nem működnénének a lokális BES szerverek, így az BlackBerry-flottát használó helyi cégek és intézmények levelezni sem tudnának, illetve az országba látogató üzletemberek vagy kormányzati delegációk képtelenek lennének kommunikálni a saját hazájukkal.
A BlackBerry közvetlenül újév előtt (ez lett volna a szolgáltatás leállításának dátuma) kiadott rövid nyilatkozata szerint Pakisztán és a kanadai cég között "produktív" párbeszéd zajlott, aminek a fenti megegyezés lett a vége. Nem ez az első eset amúgy, hogy a kanadaiak kormányokkal kénytelenek leülni tárgyalni, gyakorlatilag ugyanabból az okból kifolyólag: többnyire nemzetbiztonsági okokból a helyi szervek arra próbálják rávenni a céget (és más cégeket), hogy a hálózatukon zajló titkosított kommunikációjukhoz hozzáférést adjanak, azaz kvázi lehallgatható legyen az adatfolyam.
A vállalat hasonló okból korábban Szaúd-Arábiával és Indiával is konfliktusba keveredett, ám végül mindkét országban megszüntették a korlátozó intézkedéseket a BlackBerryvel szemben.
Via Inside BlackBerry blog.
A Telekom és a BlackBerryk kapcsolata hosszú-hosszú időre nyúlik vissza, ami többekben úgy él, hogy ha normálisan akarsz használni egy BlackBerry készüléket a szolgáltató hálózatán, akkor szükséged lesz valamilyen BlackBerry opcióra, vagy a BlackBerry Instant E-mailre, vagy az idén bevezetett BlackBerry Net csomagok egyikére. Ez még a BB10-es készülékvonalon is így van, a Telekom normál APN-jén keresztül ugyanis nem éred el a BlackBerry infrastruktúrát, csak akkor, ha a blackberry.net APN-t állítod be a telefonon.
Ez egyébként a BB10-es modelleknél már jóformán csak annyiban érződik, hogy BlackBerry díjcsomag nélkül nincs BBM-elérés, no meg nem csatlakozik a BES szerverekhez a készülék, ha történetesen céges felhasználásban van. Na jó, de most, hogy itt az első androidos BlackBerry, mindez hogyan változhat, illetve az esetleges további androidos modelleknél mi a helyzet? Kell BIS? Nem kell? Mire jó, ha mégis van?
A jó hír az, hogy a PRIV, illetve mindegyik androidos BlackBerry végre teljes értékű mobil közönséges mobilnet-előfizetéssel is. Nincs semmilyen korlátozás és megkülönböztetés, még csak külön ikon sincs, ami jelezné, hogy a telefon csatlakozik a BlackBerry infrastruktúrához -- mindez azonban nem jelenti azt, hogy nem tud hozzá csatlakozni.
Ha ugyanis BlackBerry díjcsomaggal rendelkezel, a PRIV-nél is beállíthatod a blackberry.net APN-t, ami jelen esetben alapvetően az adatforgalomra és a roamingra vonatkozó előnyökkel járhat. Egyrészt a BlackBerry Instant E-mail opció gyakorlatilag az egyetlen, korlátlanságot biztosító opció a T-nél (igaz csak 3G-n), másrészt a forgalomkorlátos BlackBerry Net esetén a meglévő mobilneted és a BlackBerry Net 200 MB-os vagy 3 GB-os adatforgalma összeadódik havonta.
Bár ennek rövidesen kevés relevanciája lesz (legalábbis Európában), de ha barangolás során ha rendelkezel valamilyen korlátlan BlackBerry roaming opcióval (ezt csak üzleti előfizetőknek kínálja a Telekom), azt is csak a blackberry.net APN-nel veheted igénybe.
Az APN beállításokat a Beállítások főmenü -> Több -> Mobilhálózatok -> Hozzáférési pont nevek menüpont alatt találod meg a készüléken. Itt tudsz hozzáadni új APN-t, a címen (blackberry.net) kívül más adatot nem kell megadnod.
A BlackBerry már akkor okostelefont gyártott, amikor még valódi mobilnet sem létezett. A BlackBerry egyedi, mind szoftverben, mind hardverben, a robusztusság és biztonság megtestesítője egyszerre. Egy BlackBerry-tulaj mindig kitűnik a tömegből, igazi egyéniség.
Az Android játékon kívül semmire sem jó. Az androidos okostelefonok tucattermékek, mind egy kaptafára készülnek. Sosem volt és lesz igazi egyéniségük. Lefagynak, lassúak, túl vannak bonyolítva és különben is több rajtuk a biztonsági rés, mint ahány lyuk van egy tonna ementáli sajtban.
Mit mondjak, nincs könnyű dolga a John Chen vezette BlackBerrynek, hiszen az átlagember bizonyára azt gondolja, hogy ennek a két sztereotípiának a keveredéséből az ég egy adta világon semmi jó nem fog kisülni. A cég vezetése azonban valamikor a ködös, nem túl távoli múltban, egy sötét és vészterhes napokkal tűzdelt időszakban mégis úgy döntött, hogy csatlakozik ahhoz a több tucatnyi ismert, és kevésbé ismert gyártóhoz, akik a Google-féle Androidra építenek okostelefont. Erre egyszerre milliók kiáltottak fel fájdalmukban (a legelvakultabb, megmaradt hívők), és legalább ugyanennyien is lélegeztek fel (a részvénytulajdonosok), a PRIV pedig mostanra megérkezett, és mindennél nagyobb esélyt ad a BlackBerrynek arra, hogy elmozduljon az évek óta húzódó mélypontról.
"...a PRIV nem csak attól válik különlegessé, hogy BlackBerry létére Android fut rajta."
Azt azért mindjárt az elején érdemes leszögezni, hogy a PRIV nem csak attól válik különlegessé, hogy BlackBerry létére Android fut rajta. A kanadai gyártó telefonjaira mindig is jellemző volt, hogy a megfelelő keretek közt a lehető leghatékonyabb módon igyekeznek elősegíteni a szövegbevitelt, és ez a PRIV-vel sincs másként. Az új csúcsmobil első látásra egy elegáns Samsung Galaxy S6 Edge klónnak tűnik, egészen addig, amíg elő nem csúszik a kijelző alól (pontosabban fel nem csúszik róla a kijelző) egy négysoros, 35 gombos QWERTY-billentyűzet. Ilyen mobilja ugyan már volt a BlackBerrynek (a Torch széria), ilyen androidos készüléket azonban még nem látott a világ korábban, pláne mivel a gyártó egy ötletes, megint csak senki által nem használt csavarral további funkciót is adott a billentyűzetnek.
A PRIV méretét tekintve határozottabban a nagyobb okostelefonok közé tartozik, már összecsukott állapotban is óriásinak tűnhet egyeseknek - számomra még éppen az egykezes használat határát súrolja, bár tudom, hogy ez teljesen egyéni preferencia (és kézméret) kérdése. A majd 150 milliméteres magasságnak és a 77 milliméteres szélességnek megvan az az előnye, hogy a PRIV a 9,3 milliméteres vastagsága dacára -- ami már-már rekordszámba megy ebben a szegmensben -- sem tűnik zömöknek.
A készülékház szinte teljes egészében műanyag, hátul selymes tapintású karbonszálas mintázatú, jól simul a kézbe, és a felületkezelésnek köszönhetően elég stabil, biztos is a fogása, jó az egyensúlya. Nehéznek sem különösebben nehéz, egész pontosan ugyanannyit nyom, mint egy iPhone 6S Plus: azaz körülbelül 190 grammot. A készülékház fémet egyedül a kijelzőkeretben tartalmaz, aminek a díszítés mellett praktikus okai is vannak: Egyrészt a mechanika így időtállóbb, mintha csak műanyagból lenne, másrészt a full fém házak bármennyire is divatosak manapság, a fém sosem volt, és soha nem is lesz egy rádióhullámokat kibocsátó és fogadó eszköz legszerencsésebb öltöztetője.
A mobil hátlapja nem levehető, de mégsem klasszikus uniboby-házzal van dolgunk a PRIV esetében, a burkolat sokkal vékonyabbnak és puhábbnak tűnik annál, amit a telefon megjelenése elsőre sugall. A hátsó kamera környékén kissé még be is lehet nyomni a hátlapot, az illesztések ilyenkor néha meg-megreccsennek, ami nem feltétlenül illendő egy csúcsmobil esetében, de a telefon egyéb komponenseire ez a jelenség szerencsére nem terjed ki, így azért erősen túlzónak tartom azokat a véleményeket, miszerint a PRIV általánosan gyengén lenne megépítve.
Kicsit még a burkolatnál maradva érdemes megemlíteni egy-két szokatlan és kevésbé szokatlan megoldást, melyek egyedi megjelenést kölcsönöznek a PRIV-nek. Az egyik ilyen komponens a mobil alján található széles hangszórórács, a másik az androidos mezőnyben eléggé szokatlan helyen (bal oldalt fent) elhelyezett bekapcsológomb. A SIM és microSD foglalat a készülékház tetejére került, jobbra pedig a szokásos BlackBerry-elrendezésben a médiavezérlő gombok sorakoznak. Az alsó élen microUSB/SlimPort és 3,5 milliméteres jack sorakozik egymás mellett, tehát nem váltott (még) USB-C -re a BlackBerry.
Már tényleg csak pár napot kell aludni, és eljön az a pillanat, amit a Star Wars fanatikusok talán még a karácsonynál is jobban vártak egész évben: December 18-án debütál a franchise legújabb része, az Ébredő Erő, az év (sőt, az elmúlt évek) legjobban várt mozija, a felfokozott várakozást pedig nyilvánvalóan boldog-boldogtalan igyekszik kihasználni a termékei vagy szolgáltatása népszerűsítésére. Itt van mindjárt a kanadai Bell mobilszolgáltató reklámja, ami egy epikus űrcsatát mutat be mi mással, mint epikus telefonokkal.
A szemfülesebbek 0:12-nél felfedezhetik, hogy egy Samsung Galaxy S6 Edge-t (X-Wing) meglehetősen szorult helyzetbe hoz két BlackBerry PRIV (TIE Fighter), ami remélhetőleg nem a Samsung és a BlackBerry viszonyát szimbolizálja, már csak azért is, mert a két cég mostanában egész jóban van egymással. Persze az élet, mint a legtöbb hollywoodi forgatókönyv tele van jó kis csavarokkal, szóval ez alapján a videó alapján még senki ne vegyen mérget rá, hogy ki áll valójában az Erő sötét oldalán. Tippelni persze azért lehet.
Via CrackBerry.
Történelmi tettre készül a BlackBerry a világ hatodik legnagyobb országában, Pakisztánban: a cég hivatalosan bejelentette, hogy nem tesz eleget a helyi kormányzat felszólításának, és nem ad hozzáférést ügyfelei titkosított kommunikációjához, ezzel egyszersmind befejezi működését az országban. Ehhez még csak hasonló lépés sem volt eddig korábban az iparágban, különös tekintettel arra, hogy a kanadaiakat nem kitiltották az országból, hanem kvázi saját elhatározásából hagyják ott a piacot.
A döntés hátterében a helyi hírközlési szervek egy nyári határozata áll, mely gyakorlatilag azt közölte a helyi mobilszolgáltatókkal, hogy mindennemű hozzáférést meg kell szüntetniük a BlackBerry-infrastruktúrához, 'biztonsági okokból". Egy ilyen döntés természetesen nem azért születik, mert Pakisztánban a BlackBerry halálát akarják, vagy mert megharagudott valamelyik helyi vezető a cégre, mert gyorsan lemerült a Z10-ese. A háttérben Pakisztán (ne feledjük, hogy atomhatalomról van szó!) nemzetbiztonsági érdekei állnak. Vagyis az, hogy gyakorlatilag minden és mindenki lehallgatható legyen, márpedig a BES-en keresztül folyó adatforgalommal nem ez a helyzet.
A BlackBerry sokáig ellenállt az effajta, kormányzatok felől érkező nyomásnak, de itt úgy tűnik, valamiért feladni kényszerül a hídfőit a cég. A társaság nyilván nem csak és kizárólag a helyi ügyfelek érdekeiben cselekszik ezúttal, hanem a Pakisztánba utazó BlackBerry-felhasználók, köztük kormányzati delegációk, magasrangú cégvezetők, de akár csak a turisták érdekeit is kénytelen szem előtt tartani.
Félreértés ne essék, azért ez meglehetősen fájó döntés a cégnek, hiszen ha minden így marad, az országban működő, BlackBerry-flottát üzemeltető vállalatok ezzel gyakorlatilag arra kényszerülnek, hogy más megoldás, vagy legalábbis más MDM-rendszer után nézzenek. Cserébe a BlackBerry más piacokon megerősítheti azt az imázsát, hogy az ügyfelek adata szent és sérthetetlen, és semmilyen körülmények közt, senkinek nem kiadható.
Más kérdés, hogy sajnos mostanában nem olyan világot élünk, amikor mindenki, akinek van elég pénze megfizetni egy kellően szofisztikált titkosítási rendszert, elbújhat a kormányzatok figyelő szemei elől. A briteknél például már készül az a törvény, mely a tech cégek számára gyakorlatilag kötelezővé teszi, hogy a hírszerzésnek hozzáférést adjanak minden (titkosított) kommunikációhoz. Miközben David Cameron, és a fél brit államvezetés BlackBerry-felhasználó...