Alkalmazásajánló rovatunkban ezúttal egy kitűnő file-kezelőt szeretnénk bemutatni, mely nem BlackBerry okostelefonokhoz készült, hanem a PlayBookhoz, vagyis gyaníthatóan kevés olvasót érint a program új verziójának a megjelenése. De mivel a Files and Foldersnek szerintünk ott a helye minden PlayBookon, ezért mindenképpen szentelünk neki egy rövid posztot.

A program - ahogy arra a nevéből is lehet következtetni - egy állomány- és könyvtárkezelő alkalmazás a PlayBookhoz, méghozzá az összes közül szerintünk a legjobb. A Files and Folders segítségével a tablet (sőt, Bridge módban a BlackBerry) teljes könyvtárszerkezete áttúrható, a fájlokkal gyakorlatilag minden olyan művelet elvégezhető, mint egy windowsos intézővel, sőt.

A Files and Folders integrált Dropbox- és Google Docs támogatást kínál, sőt, a napokban megjelent új verzió már a Box.net fiókunkat is kezeli - utóbbi egy hatalmas, 50 gigabájtos netes tárhely, ahová az app segítségével bármilyen állományt bemásolhatunk, vagy ahonnan bármit letölthetünk - természetesen meglévő internetkapcsolat mellett.

A 3.0-s verzió a Box-net támogatás mellett egy rakat bugot kijavít, és gyorsabbá is vált a frissítéssel a program működése. A Files and Folders elérhető az App Worldből, az alkalmazás ára 3 euró, de vásárlás előtt három napig ingyenesen kipróbálható. 

Akinek van PlayBookja, szerintünk szánja rá ezt a pénzt, nem fogja megbánni.

Mike Lazaridist, a RIM társelnök-vezérigazgatóját januárban megkérdezte a PCMag.com arról, hogyan fognak kinézni az újabb, jövőre érkező QNX-es BlackBerryk, mire Lazaridis felmutatott egy PlayBookot és közölte: "Pont így" - és mit ad isten, igaza lett.

A RIM az októberi DevConon hivatalosan is bejelentette a jövőbeni BlackBerryk és a tabletek alapjául szolgáló BBX operációs rendszert, de új készülékről, készülékekről nem beszélt, még egy megveszekedett látványtervet sem mutattak az érdeklődő közönségnek a kanadaiak. Ettől függetlenül egyes, korábbi pletykák alapján sejteni lehetett, hogy az első BBX-es BlackBerryk - melyeket Lazaridis nemes egyszerűséggel csak szupertelefonoknak nevezett - nagyjából olyanok lesznek, mint egy PlayBook, csak kicsiben.

^{Nyugi, képünk csak illusztráció!}

Ezeket a híreszteléseket erősítette most meg a PCMagnek Alec Saunders, a RIM fejlesztői kapcsolatokért és ökoszisztémáért felelős alelnöke, aki elmondta, a Colt fedőnéven (Európában minden bizonnyal London néven jön a telefon) érkező készülék kijelzője éppúgy 1024x600 pixeles felbontású lesz, mint a PlayBooké. És nem lesz rajta fizikai billentyűzet.

Emellett Saunders igyekezett mindenkit megnyugtatni, hogy a BBX-es BlackBerryk a megjelenésre teljes BIS és BES kompatibilitást kapnak - Kanadában ezért bizonyára néhányan éjt nappallá téve dolgozhatnak - és mire a készülék megjelenik, tulajdonképpen ugyanezt fogja tudni a PlayBook is a 2.0-s OS-frissítéssel. 

Az egyplatformos modell tehát a RIM-nél is rajtot vesz, már csak az a kérdés, hogy mikor, elemzők szerint ugyanis az első BBX-es BlackBerryk nem jelennek meg az első negyedévben, vagyis legkorábban az április-június idősávban lehet számítani a rajtra. Aki QWERTY-s BBX-es telefonokra vágyik, az se csüggedjen, jönnek majd azok is, meg addig még bővülhet az OS7-es széria is egy-két meglepetéssel.

Via PCMag.com

A PlayBooknak számos olyan tulajdonsága van, mely egyedivé teszi a RIM tabletjét a mezőnyben, egyebek mellett ezek közé tartozik az a más tabletnél egyáltalán nem létező tulajdonság, hogy az interfészt a kijelző keretének taperolásával is lehet vezérelni. A PlayBook kijelzőjének kerete cserébe jó vastag, de ha megtanuljuk jól kihasználni a gesztusokat, cseppet sem fogjuk ezt bánni.

Az alábbi képen a kijelző érintésével elvégezhető gesztusokat szemléltetjük. Minden esetben a kerettől befelé haladó, egyenletes, határozott ujjmozdulatra reagál a vezérlés. Fontos, hogy a kiindulási pont és a mozdulat iránya együttesen határozza meg, mit fog csinálni a tablet! Lássuk sorjában a gesztusokat!

1. A keret bal vagy jobb felső sarkától a kijelző középpontja felé tartó mozdulat: a felső státuszsáv előhívása bármely program futása esetén.

2. A keret bal alsó sarkából a kijelző középpontja felé tartó mozdulat: a virtuális billentyűzet behívása bármilyen program futása esetén.

3. A keret bal vagy jobb szélétől a kijelző középpontja felé mutató mozdulat: az éppen futó alkalmazás átváltása a háttérben futó programok listájában balra vagy jobbra található alkalmazásra.

4. A keret alsó szélétől a kijelző középpontja felé mutató mozdulat: az éppen futó alkalmazás háttérbe küldése.

5. A keret felső szélétől a kijelző középpontja felé mutató mozdulat: az alkalmazás menüjének (ha van) behívása.

6. A keret alsó vagy felső szélétől legalább a kijelző kétharmadán végigfutó mozdulat: a tablet felébresztése készenléti állapotból. Update: utólag ezt korrigálnánk, vízszintes mozdulatra is felébred a PlayBook, és itt nem is kell megérinteni a keretet, elég a kijelzőn végighúzni az ujjat.

Ez a poszt arról fog szólni, hogy a PlayBook, legyen a piaci szereplése bármekkora csalódás is, egyáltalán nem elvetélt dolog. Nem, nem arról van szó, hogy a berryblogos srácoknak sikerült időgépet vagy kristálygömböt szerezniük, vagy hogy többet tudnának a RIM terveiről, mint amennnyi nyilvános: az pedig nem túl sok.

Abban viszont hiszünk, de legalábbis jelenleg erős racionális meggyőződésünk, hogy a PlayBook gyenge fogadtatását nem a készülék technikiai képességei magyarázzák, hanem leginkább RIM marketing bénázásának: valójában a cégen belül nem volt összhang abban, hogy valójában kinek és hogyan pozicionálják a készüléket, aminek eredményeként nagyjából senkinek és sehogyan nem sikerült. A RIM-nek azt a nyilvánvaló design döntést is sikerült félrekommunikálnia, hogy valójában a BlackBerry telefonok mellé, kiegészítőként kínálja tabletjét. Ebből következik, hogy az önálló levelezőképesség hiánya nem bug hanem feature. A 3G modell hiánya sem egy tévedés, hiszen mindig is úgy tervezte a RIM, hogy a tablet a BlackBerry-n keresztül fog kommunikálni. 

Persze mindez csak siránkozás, a bizonyítvány magyarázása. A tény az, hogy az Apple és az iPad elrohant a tablet piaccal. Mégis miért venne a jövőben bárki PlayBookot iPad helyett? Esetleg ezért:

1. Full Flash. Kurvára unalmas, tudom. Az összes vitában előjön, lerágott csont, maga Steve Jobs is kirohant a Flash ellen. Rövidre fogom: ez nem védhető, ez nem lehet vitatéma. Amely készülék nem támogatja a Flash-t, az a készülék béna, mint böngészőeszköz. Ó igen, hát mindenre van app. My ass. Meg tudsz nézni egy YouTube HD videót iPaden? Vimeo HD? Milliónyi erősen grafikus honlapot? Nem. Pont. Aki szerint a Flash nem alapvető, az próbálja megkeresni magának az Apple valóságtorzító mező kikapcsolódgombját. A PlayBookon olyan tartalmakat nézünk meg, amilyeneket mi akarunk, iPaden amit az Apple enged nekünk. 
2. Multitasking. Valódi, nem Jobs-féle. A QNX minden ízében hatékony multitasking operációs rendszer, aminek az a csoda az eredménye, hogy ugyanúgy tudunk több alkalmazást párhuzamosan futtatni, ahogyan azt a PC-nken is természetes. Nem alvó állapotba mennek le az appok, nem csak egy lehet az előtérben, hanem lehetőség van teljesértékű egyidejű futtatásra, több élő előnézeti képre, sokkal folyékonyabb appváltásokra. A QNX rendszermagja és ütemezője megoldja, hogy mindez ne jelentsen akadozást, amitől Jobs úgy irtózott, és ami miatt megtiltotta a valódi multitaszkingot az iOS-ben. Ennek eredményeként az ember akkor is értesül arról, hogy levelet vagy más üzenetet kapott, amikor például elmerül valaminek az olvasásában, nézésében.
3. Hordozható méret. A 10 hüvelykes tabletek túl nagyok valódi hordozáshoz, út közben történő használathoz. A 7 hüvelyk ezzel szemben bármikor kényelmesen előkapható, akár egy boltban, vásárlás közben, anélkül, hogy béna volna, ugyanígy utazás közben akár álldogálva is lehet rajta olvasgatni, nézni valamit. Ugyanez a mutatvány, bár megpróbálkoznak vele néhányan, erőltetett és béna egy iPaddel.
4. Android appok, Adobe AIR appok: A következő QNX kiadással a PlayBook apptámogatása technikailag drasztikusan kibővül, ahogyan minimális vagy zéró fejlesztői erőfeszítéssel fogja tudni futtatni a már létező Android és AIR alkalmazások tízezreit, túl a saját natív alkalmazásain. A legtöbb feladat Androidon olcsóbban vagy ingyenesen kiszolgálható, szemben az iOS-szel.
5. Biztonság. A QNX számos igen magas szintű biztonsági minősítéssel rendelkezik, vagyis maga a szoftver kódja és videlkedése auditált érzékeny környezetekre is -- kevesebb a rés, kisebb a kockázat, hogy valaki beférkőzik a tabletre. Ezen kívül ha megszüntetjük a BlackBerrynk és a tablet közti kapcsolatot, eltűnnek a tabletről a levelek, üzenetek, megtekintett fájlok amelyek a telefonon voltak.
6. BlackBerry integráció: Jövőre a BlackBerryk is QNX-re térnek át, így egységes lesz a szoftverplatform, ahogyan az Android és az iOS esetében is. A különbség az, hogy a RIM-et láthatóan jobban foglalkoztatja a tablet és az okostelefon szorosabb integrációja, ahol lényegében teljesen ugyanazt a környezetet használhatjuk, elérhetjük oda-vissza az eltárolt fájlokat, a szoftverek beállításai megegyeznek.

Összefoglalva, minden lehetőség adott arra, hogy a BlackBerry tulajok számára a PlayBook egy vonzó választás legyen jövőre, ahogyan talán azoknak is érdemes lesz megfontolni, akik gyakran váltogatnak okostelefon és tablet közt, miközben sokat mozognak. Ehhez persze kell a PlayBook OS új kiadása és új tabletek. Hogy ebből mi valósul meg, persze nem tudhatjuk.

Kezdjük azzal, hogy múlt héten Londonban beszereztünk egy PlayBookot, egyszerűen nem tudtuk otthagyni a boltban, olyan jó áron adták. Majd írunk róla sok érdekességet, mindenekelőtt azonban leszögeznénk, hogy az első pár nap használati tapasztalatai és néhány szakavatott ismerősünkkel folytatott beszélgetésünk alapján egyáltalán nem látjuk annyira reménytelennek a RIM tabletjét, mint koncepciót.

Az okostelefon és a tablet összekapcsolása - ahogy a RIM teszi a BlackBerry Bridge-dzsel - választ adhat arra a kérdésre, miszerint valójában mi a fenére is jók a tabletek. A PlayBook tulajdonképpen egy megjelenítőablak, mellyel minden olyan tartalomba betekintést kapunk, amit a BlackBerrynken keresztül érünk el, nem más, mint egy nagy kijelző, amivel olyan minőségben böngészhetjük többek közt a webet, mint bármilyen PC-vel.

Szerintünk a tableteknek a jövőben nem lesz más céljuk, mint ezt a megjelenítőfunkciót ellátni, az eszközök valójában egyfajta hordozható, nagyobb méretű kijelzőként fognak kiegészítőként funkcionálni egy meglévő mobileszköz mellett. Aztán hogy a kütytük éppen milyen rádiós technológiával forgalmaznak adatot egymás közt, az már szinte mellékes, persze a gyors(abb) adatátvitelhez előbb-utóbb a Bluetooth kevés lesz, de ez a pont tényleg irreleváns - a lényeg, hogy a tableteknek kiegészítőszerep jut majd.

Márpedig saját tapasztalataink azt mondatják velünk, hogy ezt a kiegészítőszerepet ma az iparágban a legjobban a PlayBook tudja ellátni, a RIM tehát az elismert és részben joggal a szemére hányt hiányosságok mellett igenis nagyot alkotott a BlackBerry Bridge-dzsel, melyet, vagy legalábbis melyhez hasonló megoldást szerintünk fogunk még látni a nem is olyan távoli jövőben másoktól is. 

A DevCon alkalmával a RIM közzétette a PlayBook tabletek új, 2.0-s verziószámot viselő operációs rendszerének fejlesztői tesztváltozatát, ami bizonyára többek - főként persze a PlayBook-tulajok - számára nagy csalódást jelentett, hiszen nagyjából mindenki ekkora várta a végleges build kiadását. Hát nem így lett, és a legfrissebb hivatalos információk szerint még jó pár hónapot várni kell arra, hogy a szoftver kiadható legyen a nagyközönség számára is.

Az Inside BlackBerry blogra tegnap írt egy elég terjedelmes posztot David J. Smith, aki a PlayBookért felelős felsővezető a RIM-nél, és a hosszú bekezdésekben taglalt változtatásokat követően jól mellkason döfte a legtöbb PlayBook-hívőt, majd alaposan meg is forgatta a kést a szívükben: a 2.0-s BlackBerry Tablet OS csak jövő februárban jelenik meg.

Vagyis ez azt jelenti, hogy jövő februárig nem oldódnak meg az idén április óta kapható PlayBook legfontosabb szoftveres hiányosságai, nem lesz natív e-mail kliens, és jó eséllyel az Android App Playerrel is legfeljebb a fejlesztők, vagy az igazán fanatikus geekek játszhatnak addig. Őszintén szólva nem lennék most Smith helyében, egy ilyen bejelentés mindenesetre aligha fogja fellendíteni az eladásokat, hiába az árcsökkentések.

Ami engem illet, hadd szőjek egy kis személyes szálat a történetbe: Londonból írom ezt a posztot a hotelszobámból, és akár már holnap vehetnék magamnak egy vadonatúj PlayBookot 85 ezer forintnak megfelelő angol fontért - de inkább másra fogom költeni a pénzt, többek közt a mostani bejelentés miatt. A RIM PlayBook-stratégiája kapcsán egyszerűen nem tudok másra gondolni, csak arra, hogy a BBX-es készülékek fejlesztése minden erőforrást elvesz, szimpla bénázással ugyanis ennyire nem lehet elcseszni egy terméket, ebben kérem komoly stratégia van.

Bízom benne, hogy a BBX-es BlackBerryk ettől tényleg csak jobbak lesznek, és az első szupertelefont kézbe véve azt mondhatom majd, nem volt kár PlayBookért.