Nem is olyan rég még a CD-váltós autóhifi volt a menő az igazán drága kocsikban, amihez képest valósággal már űrtechnikának számít az, amit egy-egy autógyártó manapság fedélzeti számítógép néven felmutat egy-egy full-extrás kiszerelésben. A Ford éppen tegnap rántotta le a leplet legújabb autóinformatikai rendszeréről, a Sync 3-ról, ami sokkal szebb, sokkal könnyebben használható és sokkal gyorsabb, mint az előző verziók. És a Microsoft platformja helyett a BlackBerry tulajdonában lévő QNX-re épül.

A váltás valószínűsíthető oka, hogy a Fordnak elege lett a panaszokból, és amikor már azért nem vesznek meg egy autót, mert a fedélzeti számítógép annyira szar, hogy a sofőrnek felmegy a vérnyomása tőle (ami egy szint felett tudvalevőleg nem egészséges autóvezetés közben), akkor ideje elgondolkodni a rendszer teljes átalakításán. Márpedig a Microsoft Auto-ra épülő Sync 2, illetve a korábbi verziók pont ilyenek voltak, a felület bénán nézett ki, logikátlan volt az elrendezése ráadásul lassú is volt az egész.

A Sync 3 a tegnapi beszámolók alapján ehhez képest ég és föld, a fedélzeti informatikai rendszer gyorsan, azonnal teszi a dolgát, gyakorlatilag úgy működik a rendszer, mint egy jobb tablet. Mint minden esetben, itt is az alapoknak köszönhető mindez, a QNX-et márpedig gyakorlatilag erre találták ki (meg a BlackBerry 10-hez, meg atomreaktorok vezérléséhez), nem véletlen, hogy más autógyártók is látnak benne fantáziát. 

A Ford Sync új verziója a 2015-ös modellekben jelenik meg először, valószínűleg Európában is választható lesz majd ez az extra a kompakt egyterűktől kezdve.

Via TechChrunch.

Ma már az életünk mindennapjaira kihatással lévő berendezések túlnyomó többségét bonyolult, vagy kevésbé bonyolult áramkörök vezérlik, melyeket -- különösen a kritikus feladatokat ellátó rendszerek esetén - atomstabil operációs rendszerekkel látnak el. Kivéve persze azokat az ATM-eket, melyeken még mindig Windows XP fut. 

Könnyen belátható, hogy miért fontos a szoftver stabilitása mondjuk egy atomerőműnél, vagy akár egy szélturbinánál is -- ezekből az egyébként rendkívül környezetbarátnak tekintett energiatermelőkből a General Electric látja el a piac nagy részét. A turbinákhoz pedig nem más biztosítja a szoftvert, mint a BlackBerry. A kanadai cégé ugyanis 2010 óta a QNX operációs rendszer, mely a már említett atomerőmű-vezérlő rendszerek, szélturbinák, illetve újabban gépkocsik mellett egyebek mellett a BB10-es okostelefonok rendszerének az alapját is képezi.

Ennél jobban szerintem semmi sem érzékelteti azt, hogy az új BlackBerryk mennyire nem játékszerek, illetve mennyire lehet rájuk számítani a mindennapi munka során. Persze mindez nem jelenti azt, hogy ezekkel a telefonokkal soha ne lennének problémák, de soha ne feledjétek az örök kőműves-bölcsességet: minden egy jó alapnál kezdődik.

Via BerryFlow.

Egy csodálatos világban élünk. Az elektronika őrületes fejlődése mindenre hatással van, nem is olyan rég még a nagy, piros kagylós, tárcsás vezetékes telefonokkal telefonáltunk, ma pedig már egy ezekre csöppet sem hasonlító eszközt hordunk magunknál többek közt ehhez a funkcióhoz. Eközben az autókban lévő quartzkristyálos órákból kéttenyérnyi kijelzők nőttek, melyek mögött bonyolult fedélzeti számítógép dolgozik. Kivéve a Toyotáknál, mert ott még mindig alapfelszereltség a quartzóra. A tradíciók, ugyebár...

A genfi autószalon sztárja idén a fedélzeti számítógép -- hasonlóképpen a múlt héten véget ért Mobile World Congresshez, ahol kis túlzással több autó volt kiállítva, mint okostelefon. Az autók és az okostelefonok összekapcsolása, a funkciók integrálása jó régóta foglalkoztatja mindkét iparágat, most pedig az Apple elhozta Genfbe a Szent Grált, ami CarPlay néven ölt testet és elvileg azt a célt szolgálja, hogy az okostelefonok nyújtotta képi, vagyis inkább felhasználói élmény az autók fedélzeti számítógépein is biztosítva legyen -- ám ez távolról sem jelenti azt, hogy ezeken az autókon, pontosabban a számítógépen iOS futna.

A CarPlay egyébként nem is annyira a vizualitásra, sokkal inkább a hanggal vezérelhető "asszisztensre" a Sirire épít majd, elég nyilvánvaló okokból: kár lenne a vezető figyelmét elvonni mindenféle csillivilli ikonokkal meg menükkel vezetés közben. Ezzel együtt is a CarPlay nem több, mint egyfajta kommunikációs protokoll, az pedig az autó gyártóján, valamint az autó fedélzeti számítógépén futó operációs rendszeren múlik, hogy a vezető használni tudja-e a funkciót.

És itt jön a képbe a BlackBerry, mely 2010-ben felvásárolta az autós fedélzeti rendszerek egyik legnagyobb szoftverbeszállítóját, a QNX-et, egyrészt mert a cég nyilván az autóiparban is meglátta a kitörési lehetőséget, másrészt meg mert a QNX pont jó alapot adott a világ legmodernebb, leghatékonyabb mobilos operációs rendszeréhez, a BlackBerry 10-hez. Paul Leroux, a QNX első embere már nyilatkozott is a CarPlay-jel kapcsolatban, kiemelve, hogy a platform természetesen támogatni fogja az Apple protokollját, már csak azért is, mert a QNX már régóta partnere az almás cégnek.

Más szóval a BlackBerry régóta partnere az Apple-nek, még akkor is, ha az okostelefon-piacon ez nem feltétlenül volt mindig így. És ha az új trendeket meglovagolva az autóipar hátán (is) kívánnak a továbbiakban növekedni, partnereknek is kell maradniuk.

...minden bizonnyal Mercedesnek hívnák, vagy legalábbis valami hasonló presztízsű autómárkát testesítene meg. Ami azt illeti, az idei frankfurti autószalon alkalmával bemutatott S-osztály kupé koncepcióautó nem is áll annyira távol a BB10-es BlackBerryktől.

A koncepcióautó fedélzeti számítógépéhez ugyanis ugyanaz az operációs rendszer biztosítja az alapot, ami a Z10-hez vagy éppen a Q10-hez: a QNX-alapú számítógéphez két, egyenként 12,3 hüvelykes érintőkijelző tartozik, itt jelenik meg emellett annak a sztereó kamerának a képe is, ami az autó elé kerülő akadályokat érzékeli, valamint a környező forgalommal kapcsolatos egyéb visszajelzések. Gondolom Bluetooth-kihangosító is van benne, bár erről nem szól a közlemény.

Aki több részletre kíváncsi a 449 lóerős biturbó V8-as kupéval kapcsolatban, látogasson el erre az oldalra, 

Két nap használat után kétségtelen, nem lehet mély tapasztalatokról beszámolni - egyes hülyeségek csak idővel jönnek ki, és még az akku sem érte el a teljes kapacitását. Éppen ezért még sem próbálok átfogó képet adni, helyette csak megosztom a benyomàsaimat.

A telefon - szép, jó a fogása, kellemes kézbe venni. Jó az egyensúlya, a mérete. A hátlap anyaga kapcsán rengeteg kavarás jelent meg a médiában, és őszintén szólva én már elvesztettem a fonalat, hogy pontosan milyen anyagból van. Tapintásra meleg, gumis felületű, merev. A kijelző szép, elég nagy az érintéshez és a tartalmakhoz.

A böngésző - ez számomra a legfeltűnőbb. Észveszejtően gyors. Az otthoni Wifin keresztül egészen meglepő sebességgel tölti be az oldalakat, indítja el a videókat. Nehéz erről bővebben írni, látni kell. Próbálok majd videót készíteni róla. Aki nem egy csúcs okostelefonról vált, annak valószínűleg hatalmas különbség lesz, különösen régebbi BlackBerrykről valtòknak. Ja igen, megy rajta a Google Maps is.

Multitasking - számomra a másik killer funkció. Legegyszerűbben úgy lehet megfogalmazni, hogy olyan, mint ahogyan a PC-n is megszoktuk. Csak azért, mert másik ablakra váltunk, nem áll le a youtube video, vagy nem szünetel egy weboldal betöltése, csak mert közben visszaváltunk egy másik fülre. Nem, ennek nem az a lényege, hogy tíz dolgot csináljunk egyszerre, hanem hogy az agyunk számára még természetesebb módon használhassuk a mobilt. Ha a gondolataink cikáznak, és váltogatunk appok vagy fülek közt, akkor a BB10 és a Q10 mindezt tudja követni. Méghozzá gyorsan, sokkal gyorsabban, mint más platformok, mivel nem kell 'hibernalt' állapotból visszahozni az alkalmazást. Tizedmásodpercekről van szó, de kritikus a különbség. Ilyet sem az Android, sem az iOS, sem a WP8 platform nem tud jelenleg.

Touchscreen és gesztusok - kétségtelenül van tanulási görbe. Azt is megkockáztatom, hogy vannak még finomhangolásra váró részletek, amelyekre majd érkeznek frissítések. Összességében azonban a felület  felépítése és a gesztusos vezérlés egyszerű és hatékony, ha megtanultuk a helyes mozdulatokat. Néha mintha 'eltompulna' bizonyos gesztusok vagy appban kattintás érzékelése - ezen általában segít, ha az appot minimalizaljuk, majd egyből visszahozzuk, illetve kicsit 'megmozgatjuk' görgetéssel.Szerintem ezeket kicsiszolja idővel a BlackBerry.

Kamera - fogunk tesztképeket készíteni, de itt én ismét a sebességet emelném ki. Rendkívül gyorsan tudunk egymást követő képeket lőni az autofokuszos kamerával, és vagy egy tucat módon azonnal megosztani. A minőség hozzá a megosztáshoz szükséges szintet.

Skype et al - Appok. Van Skype, és működik. A videohívás ugyan nem sikerült még, nem tudom, miért, de a chat és a hanghívás megy. Fájlt is lehet küldeni. Instagram nincs, nem mintha használnám, csak sokakat érdekel. Van Whatsapp is. Angry Birds Star Wars. Dropbox. Kérdezzettek. Mivel alapból felszerelt dokumentum és képszerkesztővel, PDF olvasóval, jegyzetelési lehetőséggel, nekem sokkal több nem kell.

Billentyűzet - szándékosan a végére hagytam a lényeget. A billentyűzet pontos, gyors, kellemesen gyors járású. A készülék rendelkezik alapból magyar szótárral, igyekszik kijavítani az ékezetek hiányát és az elütéseket, persze rengeteg tanításra szorul. A rend kedvéért ezt a szöveget, a teljes posztot a Q10-en írtam.És nem, nem volt rémálom. 

A hub az hub. Fasza. Máskor már sokat olvashattatok róla. Eddig egyetlen hiányzó képességet találtam, ez pedig hogy multitouch módon egyszerre sok elemet kijelöljünk. Ehhez előbb aktiválni kell a funkciót, és akkor is csak egyesével lehet kattintgatni. Ezt érdemes lehet a fejlesztőknek jelezni.

Összességében nagyon erős csomagnak érezzük a Q10-et, amelyet egyszerűen természetes és jól esik használni.

Folyt. köv.

A BlackBerry 10 a RIM most vagy soha esélye lehet jövő év elején, ezt már sokan sokféleképpen tárták a nagyérdemű elé, illetve a kanadaiak is többször lenyilatkozták, hogy a cég legjelentőségteljesebb, legfontosabb termékbevezetése előtt áll. Sokat elárulhat a RIM stratégiájáról, hogy soha nem készülékekről beszél a cég, hanem mobilplatformról (vagy ahogy ők nevezik, mobile computing platform), a BB10 tehát minden bizonnyal ott lesz többféle eszközön, nem csak okostelefonokon. 

A gyártó bizonyos szempontból szerencsés helyzetben van, hiszen a BlackBerry 10 OS legelső tesztfázisa tulajdonképpen már tavaly áprilisban megkezdődött, a szintén QXN-alapú PlayBook OS, illetve a PlayBook tablet bemutatásával. Mindebből egyenesen következik, hogy akárcsak az Androidnál meg az iOS-nél, úgy a BlackBerry 10 OS-nél is egy okostelefonokon és tableteken egyaránt használható OS-ről beszélünk majd.

^{Fent a soha be nem jelentett 10 hüvelykes PlayBook}

A kissé mostohán kezelt PlayBook emellett a platform pár hónap múlva bekövetkező rajtjánál is komoly szerepet kaphat, hiszen sokkal nagyobbat durran, ha a RIM az új készülékek bemutatásával egy időben egy vagy két új tabletről is lerántja a leplet, ezzel azonnal bebizonyítva, hogy az új operációs rendszer többféle eszközkategóriában is megállja a helyét.

Mindenesetre  egy jövő év eleji BB10 rajt esetén adná magát az idén kissé szerencsétlenül piacra dobott PlayBook 3G újraindítása, netán valamelyest felturbózott képességekkel, kicsit nagyobb felbontású kijelzővel, könnyebb, vékonyabb kialakításban. Aztán ne feledkezzünk meg arról sem, hogy a RIM egy 10 hüvelykes képátlójú kijelzővel felszerelt PlayBookot is szerepeltetett az ütemtervében, ezt eddig egyáltalán nem hozták forgalomba.

Persze az is lehet, hogy az egész PlayBook-termékvonalról teljes mértékben levette a fókuszt a RIM, és csak a mi hiú ábrándunk, hogy lehet még fontos szerepe a kanadaiak tabletjének a termékstratégiában. A tabletpiacban mindenesetre van még bőven növekedési lehetőség, ráadásul egyre nagyobb tere van az Apple-len kívül a többi piaci szereplőnek. Mindezt úgy, hogy a Google mindeddig nem tudott prezentálni egy minden tekintetben megfelelő, kifejezetten tabletekre szabott operációs rendszert (bár az Android 4.2-vel egy lépéssel közelebb került ehhez a célhoz).

Egyébként a két eszköz, mármint az okostelefon és a tablet jó testvéri viszonyára utal az a fejlesztői segédanyag, mely alapján arra lehet következtetni, hogy a BB10 ikonjai az eddig látott demókkal szemben gyakorlatilag pont úgy fognak kinézni, mint a PlayBook OS ikonjai. Ki gondolta volna?...