Mától a világ szerencsésebbik (?) felén a boltokba került a BlackBerry első androidos okostelefonja, a PRIV, egyúttal meg is jelentek az első tesztek a telefonról a nagyobb tech oldalakon és blogokon. Ezek a tesztek már azért elég jó összképet adnak arról, hogy mit is tudott letenni az asztalra a BlackBerry (legalábbis a megjelenés pillanatában) az androidos mezőnyben, de az összes egyedi funkciót egyben viszonylag kevés írás szemlélteti olyan hatékonyan, mint a BlackBerry saját PRIV demó oldala. 

Ezen az oldalon összesen csaknem egyórányi, fejezetekre bontott rövidfilmeken keresztül láthatjátok többek közt az alapfunkciókat, a gesztusokat, a widgetek egyedi kezelését, a BlackBerry Hub-ot, vagy éppen kideríthetitek, hogy akkor most mire is jó a lekerekített élű kijelző, netán a flip bőrtok ablaka milyen funkciókat rejt. A videók természetesen angol narrációval lettek felmondva, mégis érdemes lehet annak is megnéznie, aki más nyelveken jobban boldogul, hiszen a legtöbb mozdulat, gesztus, illetve az appok működése annyira kézenfekvő.

Belinkelek azért két videotesztet is, azok számára, akiknek nincs idejük végigolvasni az egészen gigászira sikeredett teszteket, az egyik a CrackBerry rövid összefoglalója, a másik az egyik legnagyobb független androidos nemzetközi oldal, az AndroidCentral bemutatója (ha csak egyre van időd, utóbbi legyen, amit megnézel). 

A tesztek egyébként szinte kivétel nélkül kiemelik, hogy a PRIV az idei év egyik, ha nem a legkülönlegesebb okostelefonja, mely egyben hosszú-hosszú évek óta a BlackBerry legjobb készüléke (ezt nyilván nem egy rajongói oldal állította). A felrótt hibák közt szerencsére csupa olyan dolog szerepel, melyek 99%-ban orvosolhatók a szoftver reszelgetésével, amit tényleg nem vesz félvállról a BlackBerry.

Olyannyira nem, hogy a tesztelők közül volt, aki jelezte, hogy amíg nála volt a PRIV, két rendszerfrissítés is érkezett rá, plusz szinte az összes BlackBerry app frissült a Play Store-ból. Ha ezt a frissítési tempót tartani tudja a BlackBerry, akkor azt kell mondjam, máris van egy terület, melyben túlszárnyalják a BB10-es vonalat.

Május negyedikén vettem át a Q10-et a brit Carphone Warehouse brixtoni boltjában, miután április elején előrendeltem abban bízva, hogy még áprilisban megérkezik a telefon. Meg is érkezett, csak a kezdő szállítmányt nem az előrendelőknek, hanem a felhajtás kedvéért az Oxford Streeten, a Selfridgesnek adták – én meg nézhettem a hírekben szétvisznek kétezer Q10-et, az enyémről pedig semmi hír. Teljes tudatában vagyok annak, hogy ez mennyire first world problem, ugyanakkor nekem nem volt telefonom már, és utazás előtt álltam. Megérte egyáltalán heteket várni és jól megszívatni magam?

Hatékonyság, hatékonyság, hatékonyság

Meg. A Q10-et nekem találták ki. Az okostelefon-felhasználónak két archetípusa van. Az egyik, akinek az okostelefon az időtöltés egy formája, videót néz, játszik, olvas, appokat próbál ki gyarkan. A másik, aki az okostelefonnal valamit hatékonyabban akar elvégezni, mint előtte, vagyis időt takarít meg akkor is, ha állandóan a telefonon lóg. Természetesen a két alaptípusnak van közös metszete és mindenkiben megtalálható mindkettő.

A Q10 azoknak készült, akik határozottan a második csoportba tartoznak, mint például én – soha egyetlen játékot sem töltöttem le telefonra, úgy általában kevés appot használok. A kritikus funkció számomra a kommunikáció, bármilyen formában: email, chat, sms, Skype, Foursquare, Facebook vagy ne adj isten ’rendes’ telefon, szerencsére egyre ritkábban. Másodsorban szerveznem kell magamat, például naptárral, jegyzetekkel. Harmadsorban sokszor gyorsan információt kell szereznem ha az utcán, utazás közben eszembe jut valami, vagy át akarok nézni egy prezentációt.

Erre való a Q10. A Q10 egy command and control center. Az életed parancsnoki központja: rajta keresztül tartod a kapcsolatot a külvilággal, összesíted a beérkező információkat, és reagálsz rájuk. És ha néha meg kell nézni vagy hallgatni valami vicceset Youtube-on, azt is lehet, de közben nem kell minden mást felfüggeszteni, ahogyan más platformokon kényszerülünk.

A folytatáshoz kattints a jobb oldali nyílra!

Nem tehetünk róla, hogy továbbra is csak ilyen szamizdat video bemutatókat tudunk mutatni az új Boldról, vagyis a BlackBerry 9900-ról nektek, mi is nagyon örülnénk neki, ha végre piacon lenne már a cucc. De még nincs, viszont ezeknek a videóknak köszönhetően már álmunkból felriadva képesek lennénk a legbonyolultabb menüműveleteket is elvégezni a telefonnal:

A legújabb, csaknem 19 perces rivjút a Tracy & Matt blog követte el, köszönjük nekik a munkát, aki csinált már ilyent, tudja, hogy nem egyszerű ennyit beszélni egy telefonról egy kamera előtt.

A tengerentúli sajtó és a szakblogok megkapták az első tesztpéldányokat a RIM korszakváltást bevezető új termékéből, a PlayBook tabletből. Amint azt bizonyára már tudjátok, a kütyü jövő héten kerül forgalomba a tengerentúlon, egyelőre három változatban, kizárólag 7 hüvelykes kijelzővel és Wi-Fi vezeték nélküli kommunikációval. Összegezve az eddig megjelent teszteket, a benyomások alapvetően pozitívak, bár mindenhol felszínre kerülnek a kisebb-nagyobb hiányosságok.

A Wall Street Journal rövidke tesztjében az újságíró alapvetően pozitívan méltatja a PlayBookot, bár megjegyzi, hogy egyelőre csak egy BlackBerryvel összekötve képez teljes értékű megoldást, mivel az üzenetküldő alkalmazások önállóan egyelőre nem működnek (ezt a hiányosságot később szoftverfrissítéssel fogják pótolni).

A New York Times riportere szerint is vannak még komoly hiányosságai a tabletnek, legfőképpen az, hogy egyelőre alig érhető el hozzá alkalmazás (a RIM nagyjából háromezer appot tudott összehozni a külsős fejlesztők révén a launchra), valamint a bugos, gyakorlatilag naponta frissülő szoftverre hívja fel a figyelmet.

A CNET videótesztet tett közzé ismét, amiben leszögezik, annak ellenére, hogy egy 7 hüvelykes tabletről van szó csupán, el vannak ragadtatva a PlayBooktól. Olyannyira, hogy a pár hónappal ezelőtt tesztelt, hasonló kijelzőméretű Samsung Galaxy Tabet utólag lepontozták miatta.

A legteljesebb mega-review kétségtelenül ezúttal is a Crackberry szerkesztőjének a billentyűzetéből született, az irgalmatlanul hosszú, képekkel és videókkal (a felületet bemutató videót lásd fent) telepakolt íráson végiggörgetni is fájdalmas, viszont szokás szerint sok hasznos és részletes információt olvashatunk Kevintől, aki szerint a PlayBook hiányosságait jórészt illik elnézni, hiszen egy vadonatúj platform első képviselőjével van dolgunk.