Ismét megszakítjuk adásunkat egy Tiszaújvárosból érkező gyors hírecske erejéig. Tudjátok, itt található a Jabil Circuits összeszerelő üzeme, ahol sok más cég terméke mellett készülnek a RIM okostelefonjai. Sok-sok BlackBerry, melyek többek közt a magyar piacon is gazdára leltek itt született, és most nagyon arra utalnak a jelek, hogy a London kódnevű BlackBerry 10-es érintőkijelzős készülékek egy részére is a Made in Hungary felirat kerül majd.

A próbagyártás, amiről a múltkor már beszámoltunk nektek, elég jól sikerült ugyanis, úgyhogy a megrendelő (jelen esetben ugye a RIM) úgy döntött, indítja a tömegtermelést. Ez a próbagyártás egyébként kulcsfontosságú eleme egy termék gyártási ciklusának, kvázi itt dől el, hogy hogyan allokálják a gyártókapacitásokat azok a cégek, melyek nem rendelkeznek saját gyártással.

Szóval a próbagyártás eredményeként vasárnapra minden csoportvezetőt berendeltek az üzembe, aki csak él és mozog, hogy betanítsák őket a gyártási folyamat főbb fázisaira. Tiszaújvárosban ugyanis nem csak az összeszerelés zajlik, hanem itt kerül rá a szoftver is a készülékekre, valamint itt kerülnek dobozba a telefonok az összes tartozékkal egyetemben, úgyhogy elég komplex folyamatról van szó.

Nem tudom, ti hogy vagytok vele, ez az egész gyártás-téma nagyon izgalmasan hangzik -- egyszer megpróbálunk eljutni a Jabilhoz, hogy megnézzük közelebbről, bár persze valószínűleg csak sírig tartó hallgatás árán fogják ezt megengedni nekünk.

A múlt héten a RIM viszonylag ritkán megszólaló marketingigazgatója interjút adott az egyik internetes magazinnak -- ennek az interjúnak a fő mondanivalója nagyjából három pontban foglalható össze. Frank Boulben egyrészt beszélt arról, hogy hány új BlackBerry kerülhet forgalomba idén, nagyjából hogy áll a cég az alkalmazásokkal, valamint lesz-e szolgáltatóexkluzív ajánlat.

Kezdjük az utóbbival. Aki emlékszik anno az iPhone piacra kerülésére akár itthon, akár külföldön, az bizonyára fel tudja idézni az Apple korábbi stratégiáját, miszerint lehetőleg az összes országban exkluzív szolgáltatói partnert kell választani az értékesítéshez. Itthon a cég például a T-Mobile-t választotta, azóta viszont már a másik két operátornál is van Apple telefon. Az exkluzív szolgáltatói modellel más gyártók is bepróbálkoztak, jóval kisebb sikerrel, végső soron pedig kijelenthető, hogy az Apple-len kívül más nem tudta igazán sikerre vinni ezt a modellt.

Éppen ezért jó hír, hogy a RIM sem fog kivételezni egyetlen szolgáltatóval sem, vagyis az új BlackBerryk csak azoknál az operátoroknál nem lesznek ott, akik nem akarják árulni, feltételezhetően azért, mert a sales túl hülye ahhoz, hogy felfogja, mekkora potenciál rejlik a platformban. Nem baj, majd rájönnek idővel, hogy tévedtek. Egyébként a nyugati országokban a cégek sorra jelentik be, hogy árulni fogják az összes BB10-es telefont, így Angliában, az Egyesült Államokban és Kanadában már mindegyik szolgáltató közölte, hogy január 30-tól szolgál részletekkel az árusítás megkezdéséről.

Az új BlackBerryk számával kapcsolatban nem mondott semmi újat Boulben, aki az interjúban közölte, hogy idén várhatóan legalább hat BB10-es modell debütál. Ugyanezt mondta Thorsten Heins is még novemberben Johannesburgban, más kérdés, hogy továbbra sem tudjuk, hogy ezek két modell három-háromféle alteregója (CDMA, CDMA/GSM, GSM), vagy hat egymástól markánsan különböző modell.

Végezetül Boulben beszélt az alkalmazásokról is, ami szintén kritikus pontja a rajtnak. A marketingigazgató ígérete szerint a BB10 rajtjára 70 ezer alkalmazás áll majd készen, és a nagyobb piacokon legnépszerűbb 600 mobilalkalmazás 90 százaléka ott lesz a rajtkor a platformon. Elég bevállalós ígéretnek tűnik, ezután már csak arra vagyunk kíváncsiak, vajon mi lesz az a 10 százalék, ami kimarad.

Via FierceWireless.

Aki gyakorta olvasgatja a BerryBlogot, bizonyára nem először találkozik mindenféle készülékeket ábrázoló kémfotókkal, amiken szinte törvényszerűen nincs egy éles pont sem, a megvilágítás meg aztán végképp csapnivaló. Az efféle képek készítésének körülményeit behatóbban ismerők tudhatják, hogy ennek az oka elég prózai: többnyire nincs idő komponálni, a felvétel tárgya csak másodpercekre tűnik fel, majd szinte azonnal visszakerül az aktatáska vagy a ballonkabát bugyraiba.

A RIM egy még 2010-ben benyújtott, ám az amerikai szabadalmi hivatal által csak most elfogadott szabadalmi kérvény értelmében ez már a múlté -- feltéve, hogy a gyártó a későbbiekben is alkalmazni akarja ezt a technológiát. A beadvány értelmében ugyanis a mobiltelefon kamerája beállításoktól függően csak akkor tudna fotót készíteni bármiről, ha huzamosabb ideig rajta tartotta az élességet, vagyis nem lehet csak úgy suttyomban lekapni valamit, hogy aztán a versenytársak, vagy az internet nyilvánossága hozzájusson a titokhoz. A fókuszban tartás idejét a beadvány szerint természetesen a rendszergazda szabhatná meg.

Nem mondom, hogy az összes szabadalom egy értelmetlen hülyeség, de ez a most elfogadott bejegyzés azért mégiscsak elgondolkodtató abból a szempontból, hogy azok, akik ezeket kitalálják, vajon szellemi képességeik teljes birtokában tették-e mindezt. Arról nem is beszélve, hogy azóta piacra került már olyan BlackBerry is (történetesen a mostani csúcsmodell, a 9900 ilyen), mely egyáltalán nem képes fókuszálni, mivel nincs a kamerájának autófókusza. Meg ezzel az erővel le is lehet tiltani a kamerát. Vagy a BB10-zel elvileg ezt tovább is lehet vinni: otthon fotózhat a delikvens, a munkahelyen meg nem (BlackBerry Balance).

Aztán az is lehet, hogy a RIM annyira előrelátó, hogy ezzel próbálja elejét venni annak, hogy a BB10-generációt követő BlackBerrykről annyi kémfotó kerüljön az internetre, mint a Londonról vagy újabban az N-sorozatú telefonokról.

Via Engadget.

A különféle szabadalmi viták olykor annyira nevetségesek, hogy többnyire nem is érdemes beszámolni róluk, nemrég azonban éppen a RIM és a Nokia (mit tesz a véletlen, az ő sorsuk most eléggé egymásra utalt) csapott össze, aminek a tétje akár az is lehetett volna, hogy a BlackBerryk forgalmazását megtiltják bizonyos országokban. Aztán a két cég végülis megegyezett, ráadásul a feltételeket sem titkosították 80 évre, szóval a részletek is hamar nyilvánosságra kerültek.

A The Guardian által előtúrt tőzsdei tájékoztató dokumentumok szerint a december 21-én bejelentett egyezség része volt, hogy a kanadaiak vállalták egy tekintélyes kis summa átutalását a finn gyártó bankszámlájára, amiért az cserébe minden vádat ejtett és licencmegállapodást kötött az inkriminált szabadalmakra a RIM-mel. 

Szóval akkor jöjjön az a bizonyos összeg: 50 millió euró. Elég sok tehát a nulla a számsorban, ráadásul a licencekért még ezen felül is kell fizetnie a RIM-nek. Ez egyébként tulajdonképpen így is aprópénz mindkét cégnek, mindössze annyi vált tök nyilvánvalóvá, hogy a Nokia a szabadalmi portfóliójával még mindig sokra viheti akkor is, ha a Windows Phone sokadjára is elhasal, másrészt meg a finneknek tökös ügyvédjeik vannak.

Az összeget egyébként ha minden igaz már le is könyvelte a RIM a 2013-as harmadik pénzügyi negyedévben, amiről éppen december 20-án számoltak be a messzi Waterlooban. 

Aki figyelemmel követi a Research in Motion tőzsdei szereplését, illetve üzleti eredményeinek alakulását, az bizonyára tisztában van vele, hogy a társaság számára december 21 alighanem fekete péntekként vonulhat be a történelemkönyvekbe. Szerencsére a befektetőknek jó karácsonyuk lehetett, mert a tegnapi tőzsdenyitást követően ha nem is kezdett szárnyalásba, de legalábbis magához tért a papír a New York-i kereskedésben.

Mint említettem volt, nem vagyok tőzsdei szakember, nem úgy, mint Somi András, aki a KBC Equitas vezető elemzőjeként értékeli a helyzetet kissé negatív felütésű, "Meddig bénázhat még a Research in Motion?" című posztjában. András véleménye szerint a RIM kommunikációs bakit követett el a csütörtöki gyorsjelentést követő befektetői tájékoztatón, amit a tőzsde a több mint 20 százalékos részvényár-eséssel "jutalmazott" -- némileg túlreagálva a bejelentés horderejét.

A cég a csütörtöki gyorsjelentés után közölte, hogy az egyik legfontosabb létfenntartó bevételi forrása, a szolgáltatási bevétel jelentős átalakulás, és leginkább komoly visszaesés elé néz, miután januártól megváltozik a díjstruktúra, és csak a "prémium" szolgáltatásokért fizetnek majd az ezt igénylő partnerek. Az elemzők hiába kérdezgették, hogy akkor ez mit is jelent pontosan, annyi választ kaptak, hogy nyugi, majd kiderül, amikor jönnek az új termékek.

A poszt amúgy jól szemlélteti azt is, hogy a RIM árbevételének alakulásában mennyire, milyen arányban játszott közre a hardver értékesítésből és a szolgáltatásokból származó bevétel, és hát valóban, jól látszik, hogy a szolgáltatás növekvő tendenciában képviseli magát a grafikonokon. Egy ilyen helyzetben nem csoda, hogy idegesen reagálnak a befektetők bármiféle olyan jellegű kommunikációra, mely alapján veszélyben látják a szolgáltatásokból származó bevételt.

Temetni persze kár lenne még mindig a RIM-et, mert általában akkor jön a nagy feltámadás, amikor elkezdik rálapátolni egy cégre a földet. A zavarbaejtő viszont az, hogy 9 hónappal ezelőtt is úgy tűnt, már annyira negatív a környezet, annyi minden rossz történt, hogy jöhet a fordulat, hamarosan itt az új oprendszer, új termékek. Pont mint most.

András véleményét részben osztom, valóban botorság lenne temetni a RIM-et, már csak azért is, mert a cég továbbra is egy jó nagy hegynyi pénzen (konkrétan 2,9 milliárd dolláron) ül, az előfizetői bázis pedig bár tetőzni látszik, a fejlődő piacokban még mindig van tartalék. A kilenc hónappal ezelőtti állapothoz képest pedig annyit mindenképpen változott a helyzet, hogy a Q1/13-as rajt továbbra is sziklaszilárdnak látszik, a készülékek már a csőben vannak (igaz egyelőre nem tudni, mi lesz annak a pálfordulásnak a hatása, ami azt eredményezi, hogy a RIM is a full touch eszközökre helyez majd nagyobb hangsúlyt a QWERTY-s telefonok kárára).

A szoftveres fejlesztői környezetek készen állnak, a szolgáltatók pedig javában tesztelik a telefonokat és az operációs rendszert -- nem mellékesen próbálják a RIM-mel közösen kisakkozni, hogyan is lehetne a szolgáltatást úgy beárazni, hogy mindenki jól járjon a végén.

Ha tőzsdei tanácsadó, vagy elemző lennék, most mindenképpen nyomnék egy "hold"-ot (szaknyelven tartás) a RIM papírjaira, aztán január 30-tól meg kezdődhet megint a rali.

Kezdjük a makacs tényekkel: a RIM részvényeinek árfolyama tegnap a New York-i és a torontói értéktőzsdén egyaránt több mint 22 százalékot vesztett az értékéből. A pénteki eséshez hasonló mértékű buktára utoljára 2008-ban volt példa, akkor értéktelenedett ennyit egyetlen nap a papír. Pedig novemberben olyan komoly erősödésbe kezdett az árfolyam, amivel a szkeptikusok és a megrögzött RIM-temetők sem tudtak hirtelen mit kezdeni. Aztán jött a december 20-i negyedéves gyorsjelentés.

Nem vagyok tőzsdei szakember, de így sem nehéz rájönni, mi az oka az igen jelentős buktának. Nem, nem a 114 millió dolláros veszteség, nem az egymillió felhasználó elvesztése, nem a csökkenő eladások. Thorstein Heins a befektetői konferencián közölte, hogy a szolgáltatásportfólió a BB10 rajtjára átalakul majd, és lesznek olyan, korábban fizetős BB-szolgáltatások, amiket ingyenesen lehet majd igénybe venni. Puff neki, erre aztán minden részvényes azonnal a pénztárcájához kapott, illetve hívta a brókerét, hogy azonnal adja el a RIM papírokat.

Tény, hogy a kanadaiak szép kis summát kasszíroznak a szolgáltatások (BES/BIS) után, konkrétan az árbevételük 30-40 százaléka innen származik, a legutóbbi negyedévben például egymilliárd dollár körül termelt ez az üzletág. Ez tehát komoly pénz, nem lenne jó elveszteni. Csakhogy a RIM nem fogja elveszteni, legalábbis ezt bizonygatta még tegnap egy interjúban Thorsten Heins, más kérdés, hogy azt egyelőre senki nem tudja, hogy ki és miért fog pontosan fizetni, illetve ha az ügyfelek nem fizetnek a szolgáltatásokért, akkor mégis ki fog helyettük fizetni.

Az ügyben van még egy rendkívül bosszantó ellentmondás. Nevezetesen ennek az egyes ügyfelek számára ingyenes szolgáltatás-portfóliónak éppen az a lényege, illetve a legnagyobb hozadéka, hogy a RIM így megszerezhet, vagy visszaszerezhet olyan ügyfeleket, akik azért nem vettek BlackBerryt, mert a telefon használata extra költséget jelentett a számukra. Továbbra is fizetős BIS-sel a cég gyakorlatilag leírhatja magát, a részvényesek pedig láthatóan -- legalábbis rövid távon -- mégis abban érdekeltek, ha nem is direkt módon, hogy a BlackBerry-szolgáltatás feláras maradjon. Ami hosszú távon a biztos halál a gyártó számára, különösen a lakossági, kisvállalati szegmensben.

Úgyhogy most a jelek szerint abba a különös helyzetbe kerültünk, hogy a befektetőknek és elemzőknek az is baj, ha van sapka a RIM-en, meg az is baj, ha nincs. Ráadásul ez a szégyenteljes állapot most már egész karácsonyra így marad.