A szabadalmi perek manapság olyannyira népszerűek, hogy egy egész jogász-iparágat, illetve külön jogi osztályokat tart el a cégeknél. \=D/ A technológiai iparban a műfaj legjobbjainak a Samsung és az Apple számítanak, de vannak még azért itt tehetséges versenyzők, mint pl. a Varia Holdings LLC, mely most nagyjából mindenkit felnyomott, aki emotikonokat, vagy angol nevükön smiley-kat használ a telefonja szoftverében. X_X

A 7167731-es számú amerikai szabadalom, melyet egyébként 2007-ben (!) jegyeztek be, többek közt azt írja le, hogy egyes gombok megnyomására, vagy külön menüpontok behívására az emotikonok listája megjelenik, ahonnan kényelmesen kiválaszthatja a felhasználó, hogy melyik smiley-t kívánja beilleszteni a szövegbe. /:)

A Varia Holdings szerint ezt a módszert a RIM és más cégek illetéktelenül használják, úgyhogy nyilván nem maradt más hátra az ügy rendezésére, mint egy jó kis szabadalmi per. O.o

Az ügy vége akár az is lehet(ne), hogy a BlackBerryk forgalmazását megtiltják az Egyesült Államokban, ahogy a felperes kérte, valójában inkább nagyon remélem, hogy jön Forrest Gump, vagy az ügyvédje, aki mindenkiről leperli a gatyáját, hiszen régóta tudjuk jól, hogy a smiley az ő találmánya.

Míg mi a hosszú hétvégén tivornyáztunk, és süttettük magunkat tavaszi nappal, az élet nem állt meg a világ más pontjain: egy nem túl friss, múlt pénteki pletykával a Samsung ismét hírbe lett hozva, mint az erős koreai gyártó, mely folyamatosan ott legyeskedik a RIM körül. Ezúttal nem a felvásárlási, hanem a licencelési pletykák erősödtek fel, vagyis inkább a kettő elegye.

Egy elemzőcég ugyanis múlt héten megszellőztette, hogy a Samsung körülbelül 1,5 milliárd dollárt tervez befektetni a RIM-be, hogy cserébe a cég elsőként (és akár egyedüliként) megkapja az év végén érkező BlackBerry 10 OS licencelési jogát. Aki mindebből azt szűri le, hogy ez a lehetőség gyakorlatilag egyet jelent a Samsung márkájú BlackBerryk megjelenésével, nem jár túl messze a valóságtól.

A Samsungot nem először hozzák összefüggésbe a RIM-mel, és az Apple-lel ellentétben itt kivételesen nem a szabadalmi perek során a tárgyalóasztaloknál ülő felek képében. Még a RIM előző vezetése idején felmerült, hogy a szép emlékű Jim Balsille valósággal le sem száll a Samsungról, és mindenáron el akarja adni a koreaiaknak céget - most úgy tűnik, a pletykáknak lehet némi alapjuk. Annál is inkább, mivel Thorsten Heins, a RIM jelenlegi elnök-vezérigazgatója odáig ment, hogy a cég "megfontolja" a BlackBerry 10 OS licencelését - bár ez még nem elsődleges prioritás.

A RIM számára az operációs rendszer licencelése egyszerre járhat előnyökkel és hátrányokkal, hiszen az ebből befolyó tetemes anyagi javaknak bizonyára örülni fognak a részvényesek, ám a BlackBerryk ezzel kétségtelenül elveszíthetik egyéniségük egy részét. A Samsungnak az üzlet pedig nyilvánvalóan jó abból a szempontból, hogy egy új OS - esetleg exkluzív - licencelésével még kevésbé függhet a cég a Google-től, mely az Androiddal egyszerre teszi mennyországgá és pokollá a gyártók életét.

Bármi is lesz, egyhamar valószínűleg nem történik konkrét előrelépés, vagy bejelentés az ügyben, alighanem az első BlackBerry 10 OS-sel érkező eszközök megjelenése után fogjuk látni (illetve fogják látni a Samsung szakemberei) pontosan, mennyit is ér meg az új platform.

Úgyhogy ezt a posztot most őrizzük meg alaposan emlékünkben és térjünk vissza a témához jövő év elején.

Hát persze! - ki ne vágná rá azonnal ezt a választ a címben feltett kérdésre? Ezúttal azonban nem a készülékek áráról beszélünk, hanem a szolgáltatásokéról. A Reuters tegnapi cikkét olvasgatva merült fel bennem egyébként a kérdés, miszerint igaza van-e annak az elemzőnek, aki szerint kábé minden baj (na jó, az egyik legfőbb baj) forrása a RIM-nél, hogy drágán adja a készülékekhez nélkülözhetetlen szolgáltatást.

Tény, hogy a BlackBerry megoldások ára mind lakossági, mind (nagy)vállalati oldalon plusz kiadást jelenthet a "hagyományos" mobil infrastruktúrákhoz képest, Sameet Kanade elemző csupán arról feledkezik meg két részvényleminősítés közt, hogy a prémium ár prémium szolgáltatást is takar, úgy mint brute force titkosítás, az iparág legjobban menedzselhető infrastruktúrája, illetve adattömörítés, hogy mást ne említsünk.

A RIM egyébként csak az előző negyedévben körülbelül egymilliárd dollárt kaszált a szolgáltatásokkal, amiről bizonyára hülye lesz lemondani, tekintve, hogy mindez bevételeinek egyötödét teszi ki. Mondjuk azért nem árt figyelembe venni, hogy ezt az infrastruktúrát valamiből fel is kell építeni, és az üzemeltetést sem Thorsten Heins két szép szeméért vállalják.

Ami a fogyasztói szegmenst illeti, abban egyetértünk az elemzővel, hogy az előfizetők számára érzékelhető BIS felárat el kell tüntetni, néhány országban a szolgáltatók ezt már meg is tették, itthon részben a Vodafone vállalkozott erre, de már ez is eredmény. 

Vége a Mobile World Congressnek, ideje tehát röviden összefoglalni, mi mindent mutatott meg a RIM idén a kiállításon. Egy részükkel már foglalkoztunk korábban, de sikerült jobb minőségű videókat is beszerezni azóta, szóval jó lesz feleleveníteni az emlékeket újra.

Itt van mindjárt egy figyelemfelkeltő újdonság, a menet közben változtatható (angolul on the fly) prezentáció, melyet szintén a The Astonishing Tribe-nak köszönhetünk. Ezzel a rendszerrel prezentáció közben lehet a diákra szöveget írni, képet küldeni, témát változtatni, ami ismételten baromi látványos, bár aki prezentált már életében, az tudja, hogy valószínűleg egy előadónak kisebb gondja is nagyobb annál, hogy menet közben szerkesszen egy prezit. Bár akik mindig az utolsó pillanatra hagyják a slide-ok összerakását, most kaphatnak egy utolsó utáni esélyt.

Aztán itt van a PlayBookok közti interaktív tartalomátadás, ami szenzációsan néz ki -időközben kiderült, hogy a tabletek Wi-Fi-n keresztül tartják a kapcsolatot (de működhet a dolog Bluetooth-szon át is). Amit viszont eddig nem láttunk, az a PlayBook képének vezeték nélküli átjátszása a tévére, erre is mutatnak példát a demóban.

Korábban szintén beszéltünk a médiafájl-megosztásról, mely ezúttal nem a PlayBookhoz, hanem az OS 7.1-es BlackBerrykhez köthető, a RIM erről is készített egy bemutatót, bár talán nem véletlen, hogy egy PS3 segítségével végzik a streamelést, nekünk is egyedül azon keresztül működött ez a fájlmegosztási mód, amikor próbáltuk.

Most már tényleg csak az a kérdés, hogy akar-e, tud-e ezekkel a koncepciókkal bármit is kezdeni a RIM, létrejöhetnek-e ebből piacképes termékek, vagy az on the fly prezentáció és a tabletes tartalommegosztás ezen formája megmaradnak látványos demóknak. Szerintünk lesz ebből valami mindenképpen, ha nem is feltétlenül ebben a formában, és nem is feltétlenül holnap. 

Mindenesetre biztató, hogy az OS 10-es BlackBerryk ugyanerre a rendszerre épülnek majd...

A barcelonai Mobile World Congress a RIM részéről nem tartogat túl sok átütő újdonságot, ma például Developers Day van, amin megint Alec Saunders villoghat, de ez nagyjából minden, se új készülék, se új platform.

Persze azért vannak itt érdekességek, láttátok a reggeli tat-demót, most pedig Like Station nevű csodára érdemes pár pillantást vetni - ez a manapság egyre népszerűbb Near Field Communications, vagyis NFC-technológiának egyfajta demója, a RIM a saját standján öt ponton helyezett el belőlük egyet-egyet, akinek pedig NFC-s okostelefonja, preferably BlackBerryje van, ezeken keresztül tud sharelni meg lájkolgatni.

Akinek nincs NFC-képes telefonja, vagy hiába nyomogatja oda a hátlapját az oszlophoz, nem történik semmi, az RFID-s badge-t is használhatja ugyanerre a célra. Aztán vigyázni, ki mivel szemeteli össze a Facebookot meg a Twittert!

Mivel még mindig csak 2012-et írunk, ezért a fenti cím nem egy kiborgra utal, hanem a RIM egyik új Curve modelljére. Mivel néhány hónapja használo már ezt a modellt, egy Torch majd egy Bold kínos elvesztését követően, most összesűrítve leírom a tapasztalatomat, csak a lényegre koncentrálva.

Képességeit tekintve a Curve 9360 annyit tud, mint egy korábbi generációs Bold 9700, sőt, még többet. Az OS7-tel karöltve az esetek többségében elég gyors, és többnyire jól állja a kemény használatot, már ami sok app párhuzamos futtatását illeti. A nem hivatalos OS7.1 frissítéssel megjelenő hotspot funkció nekem már igencsak jól jött. Apró szépséghiba, hogy jópár app még nem támogatja hivatalosan, ezért nem lehet letölteni rá. A fejlesztők általában úgy válaszolnak, dolgoznak rajta, ami annyit jelent, hogy majd valamikor egyszer talán lesznek szívesek eljutni oda, hogy megcsinálják ezt is.

A készülék váza nem éri el egy Bold minőségét. A billentyűzet kemény, de ez szerintem egyáltalán nem zavaró. A hátlap viszont túl puha műanyag, ami karcolódik mint a rossebb, és az ezüstszínű műanyag szegély illesztése is elég ócska. Szóval sérülékeny a készülék, de ezek nem zavaró szempontok.

A végére hagytam viszont a 9360 ordas hibáját. Ez pedig az akkumulátoros idő. Nem tudta megváltoztatni semmi azt a véleményemet, hogy a RIM mérnökei egyszerűen rossz balanszot találtak, túl nagy kompromisszumot kötöttek az akkumulátor terén, és feleslegesen vékony és könnyű telefont alkottak. Senkit nem zavart volna néhány gramm plusz, vagy néhány milliméter extra vastagság.

Nem arról van szó, hogy kicsit rosszabb az akkuidő, mint ami ideális volna (egy hosszú nap áthidalása), hanem arról van szó, hogy nagyjából fele annak, mint ami elvárható. Akármit csinálok a beállításokkal, telepítettem energiakímélő appot, az akkuidő nálam tipikusan 8 óra körül szór. Nem, nem 8 óra folyamatos használat, 8 óra vegyes. Ez azt jelenti tipikusan, hogy mire hazaérek munkából, lemerül a készülék, ergo ha még mennék este valahova, nem volna telefonom. Ilyen már előfordult, hogy gyorsan rá kellett töltenem, de mire hazaértem mozi után, megint hulla volt.

Akármit csinálok, ha használom, 12 óránál nem nagyon bír többet. Mit lehet tenni? Nos, fel kell adni az elveket meg nagy igényeket. Ha intenzív online életet élünk, sok levelünk jön, facebookozunk, foursquare, streaming zene, ilyesmi, és nem tudunk napközben tölteni, akkor a 9360 - sajnos azt kell hogy mondjam - nem éppen ideális választás.

Megmondom, én mit teszek, hogy megpróbáljam a legtöbbet kihozni:

- 3G kikapcsolva: tudni kell azt, hogy a 3G rádió, ha aktív, a legnagyobb fogyasztó egy telefonnban. Csak akkor kapcsolom be a 3G-t, ha kell. Valójában sokkal ritkábban érzem szükségét, mint számítottam, csak letöltéskor, vagy wifi hotspot módban. A legtöbb appnak, mobil böngészéshez megfelelő a 2G is.

- Legagresszívebb energiatakarékoskodási mód: nincs egyetlen központi kapcoló erre, de lehet állítani a kijelző fényerejét, ami még minimumra állítva is túlságosan erős. Lehet állítani, inaktivitást követően hány másodperc után kapcsolja ki a kijelzőt, ami nálam 2 másodperc. Lehet telepíteni "okos" programokat, amelyek kikapcsolják teljesen a rádiót, ha nagyon rossz a térerő, hogy a telefon ne erőlködjön, ahogyan a wifit is, ha nem "ismerős" helyen járunk.

- Ne futtassunk a háttérben felesleges appokat, amelyek online kommunikálnak a tudtunk nélkül.

- Ahol lehet, wifire váltunk: a wifi egy nagyságrenddel kevesebb energiát követel meg a telefontól, mint a mobilhálózat elérése, ennek oka a sokkal kisebb távolságban és a nagyobb sebességben rejlik. Ennek automatizálásában segítenek az okosító appok is, amelyek automatikusan bekapcsolják a wifit és felcsatlakoznak ismerős helyeken az ismerős hotspotokra.

- USB kábel mindig legyen nálunk: ha valahol van lehetőségünk tölteni a telefont, tegyük. Nálam szinte mindig van notebook, így onnan mindig tudok áramot lopni a blackberrymbe, ha szükséges.

De a megoldás nem lehet más, mintohgy a RIM-es csávóknak piacra kéne dobniuk egy új akkumulátortípust, amely több kakaót ad. A hátlap alatt még van több milliméternyi hely, vagyis lenne hely kicsit nagyobb, erősebb cellákkal szerelt akksinak. Valószínűnek tartom, hogy vannak gyártók, amelyek nagyobb teljesítménysűrűségű telepeket is tudnak gyártani ekkora méretben. Minden extra kapacitás aranyat érne. Ha ezt megoldanák, egy szavam sem volna a QNX-es készülékek érkezéséig.