Múlt csütörtökön híre ment, hogy a BlackBerry hosszútávú megállapodást kötött a kínai TCL-lel arról, hogy utóbbi kontrollált körülmények között jogosult BlackBerry márkájú készülékeket tervezni, gyártani és a saját terjesztési láncát felhasználva a piacon teríteni. Bevallom őszintén, a szintén a TCL-nél készült DTEK50 és DTEK60 megjelenéséig szinte semmit nem hallottam erről a gyártóról, és gondolom ezzel sokan így vagytok, szóval itt az alkalom, hogy néhány fontosabb tényt megismerjünk velük kapcsolatban.

Copycatből a szórakoztatóelektronikai elitbe

A TCL eredetileg TTK néven jött lére 1981-ben egyetlen profillal: VHS-kazetta gyártással. A cégnek az a remek ötlete támadt, hogy a TDK videokazettáihoz megszólalásig hasonló termékeket dob piacra, ez az ötlet azonban kevéssé tetszett a japánoknak, így egy pert követően a TCL nevet, majd rövidesen profilt váltott.

A TCL rövidítés eleinte a "True China Lion" nevet takarta, most viszont már a "Telephone Communication Limited" név áll a rövidítés mögött, és valójában ez is lett a 2000-ben világpiacra lépő cég fő csapásiránya. A gyártó Európát leszámítva gyakorlatilag szinte minden kontinensen jelen van saját márkanevű okostelefonjaival, illetve tévékészülékeivel -- utóbbi szegmensben nem mellékesen már a harmadik legnagyobb piaci szereplő a Samsung és az LG mögött. Európában a cég Thomson néven árul tévéket, illetve az Alcatel márka felvásárlását követően Alcatel okostelefonokat.

A vállalat az okostelefonokon és tévéken kívül háztartási gépekben is utazik, így TCL mosógépek, hűtőszekrények vagy éppen légkondik is megtalálhatók a portfólióban.

Bár kínai nagyvállalat lévén a TCL-ben az elsődleges tulajdonos a kínai állam, az alapítást és a későbbi működést sokáig hongkongi befektetők pénzelték, mára pedig igazi pénztermelő géppé vált a vállalat: Éves árbevétele mostanra eléri a 20 milliárd dollárt, vagyis a cirka 

5 600 000 000 000 forintot.

Ja igen, és a cégnek több mint 75 ezer alkalmazottja, 18 fejlesztőközpontja, 20 saját gyára és 40 kereskedelmi irodája van világszerte.

A TCL jóval több tehát, mint egy egyszerű bérgyártó (mint amilyen a Foxconn vagy a Jabil), a BlackBerry gyakorlatilag Kína saját Samsungjának csapott a markába, melynek nagyra törő tervei vannak a nyugati piaccal, és láthatóan képes az itteni igényeknek megfelelő termékeket is előállítani. A BlackBerryvel kötött licencmegállapodásssal tehát mindkét fél jól járhat, hiszen a TCL egy jól ismert márkának köszönhetően növelheti eladásait Észak-Amerikában és Európában, míg a BlackBerry egy rendkívül potens és motivált hardvergyártó partnerre lelt. 

Izgalmas 2017 vár ránk, az első konkrét hírekkel mindjárt az év elején, a CES alkalmával.

Adatforrás: Wikipedia

Most már egészen biztos, hogy a jövőben több BlackBerry márkájú készülék is napvilágot lát majd, dacára annak, hogy a céget már számtalanszor leírták, és nemrég bejelentett stratégiaváltását többen tévesen úgy értelmezték, hogy a BlackBerry végleg lehúzta a rolót az okostelefonoknak. A valóság olyannyira gyökeresen ellentmondani látszik ennek, hogy ma megszületett az első globális, hosszú távú licencelési megállapodás a BlackBerry és a helyi piactól sikeresen függetlenedett kínai TCL között.

Ugyanarról a TCL-ről beszélünk, amelyik már két BlackBerryt is letett az asztalra (DTEK50 és DTEK60), nem mellékesen az Alcatel márkanév is a tulajdonában van - fontos, hogy jelen esetben a cég csak licenceli a BlackBerry márkanevet és a cég szoftvereit, vagyis semmilyen tulajdonjog-átruházás nem történt. A megállapodás hosszú távra született, legalábbis a bejelentést taglaló sajtóközlemény egyértelműen több új készülék megjelenésére utal, melyekről részletesebben a következő hónapokban kommunikál a BlackBerry.

Az egyezség részeként a TCL a fejlesztés és a gyártás mellett a sales és disztribúciós feladatokat is ellátja majd, de különösen a hardvergyártás és fejlesztés felett erős kontrollt gyakorolhat majd a BlackBerry. Az még nem teljesen egyértelmű, hogy a TCL hogyan tud a disztribúciós lánc szintjén hozzátenni a BlackBerry márka sikereihez, mindenesetre telefont gyártani azt tud a cég, erre mind a DTEK50, mind a DTEK60 kitűnő példa, hiszen kategóriájukban minden szempontból helytálló termékekről van szó, a felszín alatt és a felszínt tekintve is egyedivé tett szoftverrel.

A két cég megállapodása egyébként nem vonatkozik minden országra, így Indiában, Sri Lankán, Bangladeshben és Indonéziában nem lesznek kaphatók a TCL-féle BlackBerryk, Európában (így hazánkban is) viszont igen.

Hosszú ideje csend honol a BlackBerry készülékgyártó (rosszmájú vélemények szerint készülékmárkázó) részlegének háza táján - a régi szép időkben hetente, sőt naponta jöttek új, nem hivatalos infók mindenféle új mobilokról, most viszont a BlackBerry kínosan ügyel rá, hogy idő előtt minél kevesebb infó szivárogjon ki egy-egy új típusról. Így esett meg, hogy egy jövő hónapban várható újdonságról csak mostanában kezdenek félhivatalosnak tekinthető információk szivárogni. Például az, hogy DTEK60-nak hívják majd, és a legdurvább cuccok kerülnek bele, ami ma mobilba kerülhet.

Azért írtam, hogy félhivatalosnak tekinthető infók vannak a készülékről (ami egyébként Argon kódnéven fut), mert a lenti specifikációk valójában a leghitelesebb forrástól, a BlackBerry weboldaláról származnak, mintha csak valaki tévedésből tette volna ki a bejelentés előtt az adatokat (legalábbis erre utal az URL, ami most még elérhető, ki tudja, meddig). Kép amúgy itt még nincs a készülékről, de a nyakamat rá, hogy pont úgy fog kinézni, mint a DTEK50, csak nagyobban, lásd a lenti, referenciadizájnt ábrázoló képet:

A speckók alapján a kanadaiak nem viccelnek, szinte minden komponensből a létező legdurvább került az Argonba, amit egyébként szintén a DTEK50-et is gyártó TCL készít, azzal a lényeges különbséggel, hogy ez a referenciadizájn a kistesóval ellentétben más márkanév alatt soha nem került piacra, és valószínűleg egy darabig nem is fog. No de akkor lássuk, mit jelent a BlackBerrynél a csúcskategória 2016. végén!

Ha a fentiek önmagukban nem mondanak sokat, akkor megpróbálom kontextusba helyezni a DTEK60-at mondjuk a PRIV-hez viszonyítva: Az újdonságnak gyakorlatilag ugyanakkora és ugyanolyan felbontású kijelzője lesz, mint a PRIV-nek, de erősebb processzor, több memória és jobb kamera (mind előlapi, mind hátlapi) lesz az októberben megjelenő csúcsmodellben. Nem mellesleg a Qualcomm Snapdragon 820 a jelenleg elérhető legerősebb mobil rendszerchipek egyike, szóval igazán nem lehet majd azzal vádolni a BlackBerryt, hogy elavult technológiát pakolna a csúcskészülékbe.

Két fontos apróságra hívnám még fel a figyelmet, amiből az egyik bent sincs a táblázatban: Egyrészt a DTEK60 lehet az első BlackBerry, mely tartalmaz ujjlenyomat-azonosítót, ami továbbra is inkább kényelmi extra sokak véleménye szerint, de tény, hogy a felhasználók zömének igényeit kielégíti. Aztán - bár ez tudom, nem mindenkinél szempont - a DTEK60 átveheti az eddig készült legvékonyabb BlackBerry címet a DTEK50-től, mivel az újdonság vastagsága csupán 7 milliméter, vagyis vékonyabb, mint a múlt héten bejelentett, hasonló méretű iPhone 7 Plus.

Végül gondolom már csak annyi kérdés maradt benned, hogy a BlackBerry DTEK60-at mikor és mennyiért lehet majd megvásárolni. A mobil az eddigi információk szerint jövő hónap végén jelenhet meg, az ára pedig picivel 200 ezer forint alatt állhat majd meg. Vélemény?

Futótűzként terjed a hír az internetes mobilos-okostelefonos berkekben, miszerint a BlackBerry soron következő, teljes érintőkijelzős mobilját az Alcatel gyártja majd. Ami persze ebben a formában nem igaz, noha kétségtelen, hogy egyre több jel utal rá, lesz köze az egyelőre csak Hamburg kódnéven ismert, és állítólag NEON márkanéven piacra kerülő újdonságnak az Alcatel egyik, egyébként még nem kapható típusához, az Idol 4-hez. Ehhez azért nem árt tisztában lenni vele, hogy olyan gyártó, hogy Alcatel, már rég nem létezik, a márkanév használati jogát már egy ideje egy kínai elektronikai gyártóóriás, a TCL birtokolja, mely a saját cuccai mellett számtalan más cégnek végez bérgyártást, pont, mint a méltán híres, nem mellékesen az iPhone-okat is gyártó Foxconn.

John Chen, a BlackBerry elnök-vezérigazgatója korábban igyekezett világossá tenni, hogy a gyártási költségek lefaragása érdekében a cég megkeresett több ázsiai ODM-et is (így rövidítik a bérgyártókat), az egyik ilyen a Foxconn, a másik pedig a jelek szerint a TCL lehet. Legalábbis gyanús egy, az internetre a minap kikerült rész-specifikációs adatlap, mely egy TCL-nél készülő új okostelefon jóváhagyási dokumentuma a Wi-Fi Alliance által. Erről a szövetségről annyit kell tudni, hogy az ő tanúsítványuk lényegében egy kötelező formalitás annak érdekében, hogy a készülékbe épített Wi-Fi chip mindenben megfelel a szabványoknak, és megkaphatja a Wi-Fi Certified logót a hardver.

A tanúsítványon csak DTEK 50-nek emlegetett mobil típusszáma már eleve gyanús: STH100-2, ami illik a BlackBerry korábbi típusszámozási gyakorlatába, plusz a Hamburg kódnevet is igazolhatja. Ezen kívül még annyi derül ki a telefonról, hogy 2,4 és 5 GHz-es Wi-Fi sávokban egyaránt kommunikál majd a rádiója, ismeri a szupergyors 802.11ac szabványt, valamint Android M van rajta, azaz a kereskedelmi környezetben elérhető legfrissebb Androidot futtatja a készülék (a csomag verzió AAF295, ha valakit érdekel).

A TCL-féle BlackBerry megjelenése állítólag már a küszöbön van, bár sokat mondó, hogy a lényegében ugyanazon az alapon nyugvó Alcatel Idol 4 sincs még a boltokban - nem nagyon lennék meglepve, ha a két mobil kvázi egyszerre jelenne meg. John Chen a portfólió bővítésével kapcsolatban múlt héten annyit közölt, hogy július elején állhat minden készen arra, hogy az újabb BlackBerry készülékekről lerántsák a leplet. 

Via CrackBerry.