De most komolyan, tényleg könyörögni kell azért, hogy John Chen mellé kerüljön egy valamirevaló marketinges stáb? Hozzáteszem, én nem vagyok marketingszakember, de amit a BlackBerry jelenlegi marketingvezetője, Mark Wilson lenyilatkozott az AdAge magazinnak a terveiről, még a hozzám hasonló elvakult rajongóknál is elrúgja a pöttyöst.

Kezdjük azzal, hogy Wilson és stábja az elmondottak alapján láthatóan egyáltalán nem érti, mi zajlik a mobilpiacon. Mondhatni MÉG MINDIG nem értik, miről szól ma egy céges beszerzés, vagy éppen hogyan használják, illetve szeretnék használni az alkalmazottak (igen, beleértve a komoly üzletembereket is) a mobiljukat. Vagy hogy mit takar pontosan a négy mágikus betű, a BYOD.

Ehelyett Wilson jön ezzel a végtelenül sznob üzleti professzionalizmus dumával az interjúban, mintha egy üzleti ügyfélnek ne lenne magánélete, amiben nem elsősorban a produktivitás, hanem uram bocsá' a lazaság, vagy mégneadjistenebb a szórakozás játszik főszerepet. A BlackBerrynek egyszer, s mindenkorra meg kéne már jegyeznie, hogy az üzleti mobil nem egyenlő az üzleti notebookkal, amit többnyire tényleg csak a munkájához vesz elő a cégrabszolga. Egy üzleti mobil mellett ma már senki nem akar második mobiltelefont magával cipelni csak azért, hogy legyen nála egy olyan készülék, amivel tolhatja a Temple Runt a WC-n ülve, vagy éppen a Spotify-t hallgathatja kocogás közben, ha arra támad kedve.

Nem azt mondom, hogy nem kellenek a produktív, hatékonyságot növelő képességek egy elsősorban csakugyan B2B-megoldásnak szánt okostelefonba. Csakhogy ez felhasználói szinten egyáltalán nem biztos, hogy selling point, mint ahogy évekkel ezelőtt rohadtul nem jött be az alkalmazottaknak, amikor szénné korlátozott Curve-ökkel dobta meg őket a cég. Produktívnak produktív megoldás ugyan, de nem hinném, hogy a márkaimázsnak olyan jót tenne. És akár hiszi a BlackBerry, akár nem, a céges flották vásárlásáról döntő (felső)vezetők is csak mezei felhasználók, és ha ma választhatnak, marha nehéz őket meggyőzni arról, hogy ne az iPhone-ért rinyáljanak. Még akkor is, ha korábban megőrültek a QWERTY-s telefonokért.

Meg azt sem nagyon értem, hogy miközben a marketingigazgató bevallása szerint az első számú prioritás, hogy a cég neve a munka szó szinonimájává váljon, hogy jönnek a képbe a cuki kis Disney-figurákat ábrázoló BBM-matricák. Vagy ha már mindenképpen a QWERTY-gombsor az első számú megtestesítője a produktivitásnak, meg a profizmusnak, akkor mit keres a piacon a Z3. Fájna, ha bevallanák, hogy "azért a szélesebb tömegeket is megpróbáljuk megszólítani, csak nem nagyon van rá ötletünk, hogyan"?

Egyébként hogy valami jót is írjak ebben a kivételesen őrjöngős posztban, azért az a gerillamarketing, amit a Passporttal most csinál a BlackBerry, szerintem jó (más kérdés, hogy nem tudom, mennyire tudatosan jó). John Chen is jó arc, jókat nyilatkozik, látszik, hogy ő a legtökösebb a csapatban, pedig az ázsiaiaktól ha valami távol áll, az éppen a tökösség. Most már csak az igazán jó reklámok hiányoznak, a meghökkentés, az asztalra csapás, sőt, az asztal felrúgása, amire mindenki felkapja a fejét, és amire jó apropót ad a Passport megjelenése. Csak könyörgöm, hanyagoljuk már ezt a "We need tools, not toys" jellegű sznobériát. 

Köszönöm, most már leülök...

Via AdAge.

Ma már az életünk mindennapjaira kihatással lévő berendezések túlnyomó többségét bonyolult, vagy kevésbé bonyolult áramkörök vezérlik, melyeket -- különösen a kritikus feladatokat ellátó rendszerek esetén - atomstabil operációs rendszerekkel látnak el. Kivéve persze azokat az ATM-eket, melyeken még mindig Windows XP fut. 

Könnyen belátható, hogy miért fontos a szoftver stabilitása mondjuk egy atomerőműnél, vagy akár egy szélturbinánál is -- ezekből az egyébként rendkívül környezetbarátnak tekintett energiatermelőkből a General Electric látja el a piac nagy részét. A turbinákhoz pedig nem más biztosítja a szoftvert, mint a BlackBerry. A kanadai cégé ugyanis 2010 óta a QNX operációs rendszer, mely a már említett atomerőmű-vezérlő rendszerek, szélturbinák, illetve újabban gépkocsik mellett egyebek mellett a BB10-es okostelefonok rendszerének az alapját is képezi.

Ennél jobban szerintem semmi sem érzékelteti azt, hogy az új BlackBerryk mennyire nem játékszerek, illetve mennyire lehet rájuk számítani a mindennapi munka során. Persze mindez nem jelenti azt, hogy ezekkel a telefonokkal soha ne lennének problémák, de soha ne feledjétek az örök kőműves-bölcsességet: minden egy jó alapnál kezdődik.

Via BerryFlow.

Az elmúlt évek talán egyik legnagyobb innovációja a mobilos iparágban a különféle hangfelismerő rendszerek megjelenése, illetve tökéletesedése volt. Ha már úgyis annyit beszélünk a mobilunkon keresztül másokkal, miért ne beszéljünk közvetlenül a mobilunkhoz, nem igaz? Többek közt az Apple és a Google is épített ilyen rendszert saját mobilplatformjába, illetve a BlackBerrynek is volt/van egy kezdetleges hangfelismerője, ám a BlackBerry 10 10.3-as verziójával érkező BlackBerry Assistant, vagy Asszisztens -- kinek mi tetszik jobban -- végre minden tekintetben felnőhet a "nagyokhoz".

Ha nagyon leegyszerűsítve össze akarnám foglalni a BlackBerry Asszisztens lényegét, akkor azt mondhatnám, hogy minden olyan feladatot el lehet végezni vele egyszerű hangvezérléssel, amit korábban csak az érintőkijelzőn, vagy a menüben matatva lehetett megoldani. A diktáláson túl ide tartozik az üzenetekkel, a naptárbejegyzéssel és a névjegyek kezelésével kapcsolatos összes művelet, de éppúgy hangparanccsal lehet majd ki- és bekapcsolni bizonyos funkciókat is, például a zseblámpát, hogy egy rendkívül praktikus példát említsek.

A BlackBerry szerint a BlackBerry Asszisztens éppúgy öntanuló módszerrel dolgozik, mint a BlackBerry 10 virtuális billentyűzete, vagyis minél többet használja valaki, annál nagyobb eséllyel érti meg a készülék, pontosan mit is akar a használója. Emellett a cég azt is ígéri, hogy a BlackBerry Asszisztens sokkal pontosabb beszédfelismerési algoritmust tartalmaz majd, mint a rivális platformok hasonló célt szolgáló megoldásai. És persze a robusztus többfeladatos képességeknek köszönhetően minden parancsot úgy teljesít a rendszer, hogy nem kell hozzá kilépni az éppen futó alkalmazásból.

Ennél már tényleg csak az lenne menőbb, ha kávét is főzne az Asszisztens, de talán már nincs is olyan messze az az idő, amikor a telefon kérésünkre "odaszól" az otthoni vagy irodai kávéfőzőnek, hogyaszondja egy dupla frappét a főnöknek!

Via Inside BlackBerry Blog.

Tegnap némi félelemmel vegyes érdeklődéssel olvastam a nagy hírt, miszerint az Apple, illetve a (nagy)vállalati megoldásairól híres IBM stratégiai megállapodásra jutott egymással, melynek nem más a célja, mint a vállalati ügyfelek mindenféle, mobilitással kapcsolatos igényeinek kiszolgálása. A megállapodás tényleg elég sok mindenre kiterjed, és elég komoly sarokpontokat tartalmaz, a vállalati szegmensben talán ez az üzlet jelentheti a BlackBerry számára az eddigi legnagyobb fenyegetettséget -- ha az nem lenne önmagában elég, hogy a cégeknél az Apple önállóan is elképesztően erős pozícióba tornászta fel magát.

Azért szerencsére jó néhány kérdés még nyitott, illetve megválaszolatlan maradt az Apple-IBM friggyel kapcsolatban. Például mennyire koncentrál a két cég a biztonságos flottamenedzsment-megoldásokra (ami abszolúte a BlackBerry terepe), illetve mennyire az üzleti alkalmazásokra (ami viszont már nem annyira).

^{Ginni Rometty és Tim Cook}

Egyébként utóbbi kapcsán annyit tudni, hogy az IBM több mint száz üzleti alkalmazást fejleszt majd iOS platformra, melyet a legkülönfélébb munkakörökben dolgozó szakemberek tudnak majd használni. Emellett az IBM saját üzleti felhőt is rak az Apple eszközök mögé, illetve saját maga is értékesít majd iPhone-okat és iPadeket, valamint nem mellékesen az ezekhez tartozó támogatást is üzleti partnereinek. Azért ez így elég killer kombónak tűnik.

Akárhogy próbáljuk szépíteni, ez azért nem a legjobb hír a BlackBerry szempontjából, bár most úgy tűnik, hogy elsősorban a készülékpiacon gyengíti a deal a kanadaiak amúgy sem acélos pozícióját, vagyis azért nincs minden veszve. Mégis azt gondolom, hogy ezt a megállapodást igenis a BlackBerryvel kellett volna megkötnie az IBM-nek, nem pedig az Apple-lel, és az, hogy végül nem így történt, azoknak a sorozatos hibás döntéseknek az eredménye, melyet a BlackBerry menedzsmentje az elmúlt években meghozott, és amelyeket most John Chen és csapata próbál helyrehozni.

Marha kíváncsi vagyok egyébként rá, hogy a versenytársak megoldásait az utóbbi időben előszeretettel nyíltan minősítő BlackBerry mit fog húzni az IBM-Apple dealre, például lesz-e vezércikk a céges blogon a Nagy Pandamacitól (ő lenne Chen), netán (még) jobban rágyúr a cég a biztonságos mobilkommunikáció marketingjére. Az mindenesetre azért biztató, hogy a BBRY árfolyama annyira nem érezte meg a tegnapi bejelentést, a papírral már több mint másfél hete tartósan 11 dollár felett kereskednek.

Az Apple-IBM üzletről részletesebben itt olvashattok.

Ma megint koncepció-napot tartunk a BerryBlogon, ezúttal az N4BB-nek, illetve a DHabkirk Designs-nek köszönhetően. Utóbbi készített ugyanis egy vizuális és technikai koncepciót arról, hogy szerinte milyen lenne a Z10 utódja, ami nem csak a BlackBerry-felhasználók szívét dobogtatná meg, hanem méltó versenytársa lehetne a mai csúcskategóriás, teljes érintőkijelzős készülékeknek. A koncepciónak még neve is van, Knightnek hívják, és így néz ki:

A dizájner álmaiban a telefonnak 4,5 hüvelykes, 1920x1080 pixeles kijelzője, 3000 mAh-s kivehető akkumulátora, 13 megapixeles hátlapi és 3 megapixeles előlapi kamerája van, valamint alumínium borítással rendelkezik -- hogy ez utóbbi hogy fér össze a kivehető akkumulátorral, azt nem teljesen értem, de szerintem ez esetben felesleges ilyen apróságon fennakadni.

Szóval ez a Knight, de mielőtt még nagyon belelkesednétek, szeretném lehűteni a kedélyeket, a BlackBerry ugyanis a közeli jövőben nem tervezi teljes érintőkijelzős készülék forgalomba hozását, leszámítva a Z3-at, ami nem annyira a Z10 utódja, sokkal inkább egyfajta Z30 light.

Via N4BB.

Mióta megjelentek a Passportról az első fotók, azóta mennek a találgatások, hogy nade azzal a háromsoros billentyűzettel hogyan lehet majd normálisan gépelni, és hova tűntek a funkciógombok. Mint egyébként az élet sok más, kevésbé fontos területén is, kétféle ember létezik: aki szerint a Blackberrynél tök dodók dolgoznak, és aki azt gondolja, hogy valahogy ügyesen megoldották. 

Az, hogy a végeredmény mennyire lesz praktikus, persze nem tudjuk, de abban mindenképpen utóbbi tábornak lesz igaza, hogy a BlackBerry láthatóan nem kevés energiát ölt bele abba, hogy újraértelmezze a telefonos billentyűzetet. A megoldás az, hogy a Passport hibrid bevitelt alkalmaz, amely ötvözi a fizikai QWERTY gombsort, a gesztusokat, és a érintésérzékeny kijelzőt. Igen, a Passport három különböző technikával dolgozik össze. 

Magyarra lefordítva ez annyit jelent, hogy a Passport fizikai billentyűzete egyben érintésérzékeny (nem csak nyomás, ugye) lesz, és a virtuális billentyűzetes BlackBerryken megismert gyorsíró rendszert ötvözi a QWERTY-vel. Ezzel a BlackBerry két eddig elkülönülő világot házasít össze. A harmadik felvonásban pedig a Passport fizikai formatervéből fakadóan virtuális kiegészítő gombok jelennek meg a képernyő alsó sarkában, ahogyan az a képen is látható - a shift, központozás, számok innen érhetőek el. 

Mit jelent ez a gyakorlatban? A BlackBerry hivatalos blogja felfedte a hibrid billentyűzet működésének sarokpontjait:

• Visszatér a görgetés: mikor valaki klasszikus BlackBerryről áll át, azonnal hiányolni fogja a tapigombot, függetlenül attól, hogy milyen márkára vált. Ezt a sokkot legfeljebb csak azok nem élik át, akik sose tanulták meg rendesen használni a BlackBerryjüket. A Passport fizikai gombsora, mivel érintésérzékeny, képes lesz átvenni a dedikált tapipad funkcióját. A BlackBerry immár hivatalosan is megerősítette, hogy lesz görgetés, kurzormozgatás a billentyűzettel. Ez már önmagában is transzközeli állapotba hozott engem, a Q10 talán legnagyobb gyengesége, hogy a régi BlackBerryk után pontatlanul lehet csak pozicionálni a kijelzőn a kurzort. A BlackBerry azt is ígéri, hogy klasszikus BlackBerryken megszokott módon fog működni, vagyis a shift lenyomásakor szöveget jelölhetünk így ki. Álljunk meg egy szóra: egy fizikai gombsor által érzékelt gesztus és egy virtuális gomb együttes használatával hívunk életre egy funkciót. Zseniális. Világ grafománjai, most már sírhattok. 

• Kontextustól függő virtuális gombsor: na jó, ez kacifántosan hangzik. Mindössze arról van szó, hogy a virtuális gombsor, a fizikai QWERTY felett a kijelzőn, attól függően változik, hogy éppen mit csinálunk. Ha emailt írünk, megjelenik a kukac szimbólum és a központozás, ha jelszó beviteli mezőt érzékel, akkor számokat pakol ki, webcím gépelésénél pedig kettőspont és perjel. Egyszerű, de nagyszerű. 

• Prediktív szövegbevitel gesztusokkal: sok magyarázatot nem érdemel, és tipikusan az a funkció, amelynek a működését a gyakorlatban kell látni. Ahogyan a virtuális billentyűzeteknél is már sokan megszokták, a Passport megtanulja, milyen szavakat használunk gyakrabban, hogy gépeléskor elegendő legyen csak az adott szó az első néhány betűjét leírni - majd egy ujjmozdulattal máris elfogadhatjuk azt, és ugorhatunk a következő szóra. Ez önmagában nem új, fizikai billentyűzettel ötvözve azonban még senki nem csinálta meg. Ugyanígy törölhetünk majd egy szót egyszerűen azzal, hogy balra végigsimítjuk a billentyűzetet. 

Nem tudom, ti hogyan vagytok vele, de én már alig várom, hogy kipróbálhassam. Remélem nem csak az ötlet jó, hanem a megvalósítás is hozza majd az elvárt szintet.