Mától a világ szerencsésebbik (?) felén a boltokba került a BlackBerry első androidos okostelefonja, a PRIV, egyúttal meg is jelentek az első tesztek a telefonról a nagyobb tech oldalakon és blogokon. Ezek a tesztek már azért elég jó összképet adnak arról, hogy mit is tudott letenni az asztalra a BlackBerry (legalábbis a megjelenés pillanatában) az androidos mezőnyben, de az összes egyedi funkciót egyben viszonylag kevés írás szemlélteti olyan hatékonyan, mint a BlackBerry saját PRIV demó oldala.
Ezen az oldalon összesen csaknem egyórányi, fejezetekre bontott rövidfilmeken keresztül láthatjátok többek közt az alapfunkciókat, a gesztusokat, a widgetek egyedi kezelését, a BlackBerry Hub-ot, vagy éppen kideríthetitek, hogy akkor most mire is jó a lekerekített élű kijelző, netán a flip bőrtok ablaka milyen funkciókat rejt. A videók természetesen angol narrációval lettek felmondva, mégis érdemes lehet annak is megnéznie, aki más nyelveken jobban boldogul, hiszen a legtöbb mozdulat, gesztus, illetve az appok működése annyira kézenfekvő.
Belinkelek azért két videotesztet is, azok számára, akiknek nincs idejük végigolvasni az egészen gigászira sikeredett teszteket, az egyik a CrackBerry rövid összefoglalója, a másik az egyik legnagyobb független androidos nemzetközi oldal, az AndroidCentral bemutatója (ha csak egyre van időd, utóbbi legyen, amit megnézel).
A tesztek egyébként szinte kivétel nélkül kiemelik, hogy a PRIV az idei év egyik, ha nem a legkülönlegesebb okostelefonja, mely egyben hosszú-hosszú évek óta a BlackBerry legjobb készüléke (ezt nyilván nem egy rajongói oldal állította). A felrótt hibák közt szerencsére csupa olyan dolog szerepel, melyek 99%-ban orvosolhatók a szoftver reszelgetésével, amit tényleg nem vesz félvállról a BlackBerry.
Olyannyira nem, hogy a tesztelők közül volt, aki jelezte, hogy amíg nála volt a PRIV, két rendszerfrissítés is érkezett rá, plusz szinte az összes BlackBerry app frissült a Play Store-ból. Ha ezt a frissítési tempót tartani tudja a BlackBerry, akkor azt kell mondjam, máris van egy terület, melyben túlszárnyalják a BB10-es vonalat.
A Google mobilos operációs rendszeréről, pontosabban az azokra épülő okostelefonokról általában véve elmondható, hogy küzdenek némi kihívással a mobilbiztonság terén, ám ennek okai meglehetősen sokrétűek, és még pár hónappal ezelőtt is elsősorban arra voltak visszavezethetők, hogy a gyártók, vagy a gyártók legfontosabb partnerei (a mobilszolgáltatók) elhanyagolták a (biztonságkritikus) rendszerfrissítéseket. Pedig manapság egy okostelefon szinte ugyanolyan intenzitású támadásoknak van kitéve, mint egy számítógép, márpedig akinek windowsos gépe van, az tudja jól, hogy legkésőbb havi rendszerességgel ezeket a sebezhetőségeket foltozgatja a Microsoft, meg a legtöbb partnercég.
A nyáron kirobbant Stagefright botrány valószínűleg az utolsó csepp volt a pohárban a Google számára, hogy végleg elkötelezze magát a PC-szerű, havi frissítések mellett. Csakhogy ez is gyártó- és szolgáltatófüggő, vagyis egy cég egyáltalán nem köteles a megváltozott kódot átvenni, illetve egy mobilszolgáltató szintén nem köteles a javításokat továbbítani az ügyfeleknek.
A BlackBerry már most közölte, hogy egyike lesz azon kevés gyártóknak, akik minden, havi rendszerességgel kiadott patchet átvesznek, az első lépcsőfok a PRIV, illetve az utána következő androidos BlackBerryk rendszerszintű védelmében a
Havi Android biztonsági frissítés.
A rossz hír ezzel kapcsolatban csak annyi, hogy ez a frissítés csak a gyárilag független modellekre jár majd automatikusan, a mobilszolgáltatók - akárcsak a BB10 esetében - nincsenek rá kötelezve, hogy bármit is jóváhagyjanak és kiküldjenek az ügyfélnek. Azaz simán lehet, hogy egy-egy nagyobb frissítőcsomag eltérő időpontban jut el mondjuk egy amerikai, és egy európai ügyfélhez.
Vannak ugyanakkor olyan, súlyos esetek, amikor nem lehet egy hónapot sem várni egy hibajavítás kiadásával, a BlackBerry ezért elérte, hogy bizonyos, különösen súlyos esetekben egyéni mérlegelés alapján megkerülheti ezt az egész procedúrát. Itt a cég elsősorban a biztonsági rés súlyosságát, azaz a potenciális veszély szintjét méri fel, és ha kell, soron kívüli frissítést ad ki, hiszen egy több hetes jóváhagyatási folyamat ilyenkor kicsit olyan, mint amikor a krónikus beteget egyik orvostól a másikig küldik, egészen addig, míg a végén már csak az életmentő beavatkozás segít rajta, vagy már az sem. Ezeket a gyorstapaszokat egyébként úgy hívja a szakma, hogy
Hotfix.
Végül pedig a BlackBerry arra is lehetőséget ad, hogy egy vállalat saját kezébe vegye, saját maga menedzselje a dolgozóknál lévő androidos flotta frissítését. Ez szintén PC-s örökség, és a számítógépek esetében általában kettős célt szolgál(t): egyrészt a cég kötelezheti a felhasználót, hogy telepítsen egy kritikus biztonsági frissítést, másrészt pedig ugyanezzel az erővel vissza is tarthat bármilyen, egyéb frissítést, ha a belső tesztek alapján kiderül teszemazt, hogy súlyos szoftveres inkompatibilitási problémákhoz, így a munkaállomás kieséséhez vezethet a telepítése.
A BlackBerry saját mobilmenedzsment-rendszere, a BES12 révén pontosan ugyanezt a lehetőséget kínálja a céges rendszergazdának, aki eldöntheti, hogy a dolgozó készüléke milyen patchet mikor kapjon meg. Ez tehát a
Vállalati szintű frissítés.
Láthatjátok, hogy a BlackBerry egyáltalán nem veszi félvállról az androidos sebezhetőségeket, egyes, konzumerorientált, vagy mondjuk úgy, a felhasználói támogatásra kevesebb hangsúlyt fektető gyártóval ellentétben. Persze a puding próbája az evés, így a PRIV rövidesen megmutathatja, hogy ez a háromlépcsős frissítési kör mennyire lehet hatékony, vagy mennyire üres ígéret.
Emellett ne feledkezzetek meg arról sem, hogy a legfőbb BlackBerry-komponensek, mint például az androidos Hub, a Naptár, vagy éppen a BlackBerry virtuális billentyűzet külön letölthető alkalmazások, melyek a Google Play-en keresztül gyakorlatilag azonnal frissíthetők, bár itt valószínűleg nem biztonsági szempontok alapján jönnek majd az új verziók, hanem egyéb hibajavítások és új funkciók megjelenésére lehet majd számítani - ki tudja, milyen gyakorisággal.
Via Inside BlackBerry blog. Fotó: CrackBerry.
Egy infotechnológiában motorozó gyártónak a folyamatos fejlődés, fejlesztés mondhatni lételeme, hacsak nem a versenytársak lemásolása az egyetlen célja, mert ebben az esetben természetesen a fejlesztési erőforrások kis túlzással arra korlátozódnak, hogy pár csavarhúzóval felszerelt kínai mérnök évente adott időpontban szétszereli az aktuális csúcs iPhone-t, és megnézi mi van belül. A kutatás-fejlesztésre költött összeg (különösen annak a teljes árbevételhez viszonyuló aránya) tehát egyfajta fokmérője annak, hogy egy cég mennyire próbál újítani saját erőből, és ami azt illeti, ebben a BlackBerry tavaly történetesen elég jó volt.
Egy most megjelent, kanadai iparági szereplőkre korlátozódó kutatás szerint a gyártó tavaly 785 millió dollárt költött kutatás-fejlesztésre, ami a 2014-es árbevétel valamivel több, mint 21%-ának felel meg. Ezzel a cég a második a listán, egyedül a Bombardier költött a BlackBerrynél többek Kanadában tavaly erre a célra, ami valahol érthető is, elnézve a cég profilját.
A teljességhez hozzátartozik, hogy 2013-ban ennél még többet fejlesztett a cég, akkor több mint 1,3 milliárd dollár ment el erre a célra, szóval a visszaesés elég nagy, alighanem ez is az utóbbi egy-két év költségcsökkentési intézkedéseinek köszönhető. Nem lennék meglepve, ha a tendencia tovább folytatódna, ahogy a BlackBerry a hardverrészleg mind nagyobb részét szervezik ki többek közt olyan bérgyártóknak, mint a Foxconn, vagy éppen mint az egyik legnagyobb beszállítói partnernek tekinthető Samsung.
Meg aztán ne feledjétek, hogy a BlackBerry mostanában inkább a felvásárlásokra szeret költeni nagy pénzeket, csak idén ebből három jelentős méretű volt (Watchdox, AtHoc, Good Technology), és valószínűleg ezzel cseppet sem csökkent a vásárlási kedv.
Szinte egy örökkévalóságnak tűnt az az időszak, mely az idei Mobile World Congress és november eleje között eltelt - ha emlékeztek rá, még tavasz sem volt, amikor a BlackBerry először mutogatta a PRIV-et, vagy ahogy akkor kódnevén emlegették, a Venice-t a nagyérdeműnek. Akkor még szó sem volt Androidról, most már ezen is túlvagyunk, a PRIV androidos lesz, bárki bármi ellentéteset képzelt, képzel még most is, vagy mondott a témában. És péntektől kapható -- legalábbis az Egyesült Államokban.
A PRIV elsők közt a BlackBerryvel tradicionálisan jó viszonyt ápoló AT&T-nél jelenik majd meg, ami hol az USA legnagyobb, hol a második legnagyobb szolgáltatója, és jellemző rá, hogy szereti az exkluzivitást. A BlackBerry ebben amúgy korábban olyannyira partner volt, hogy még egy exkluzív, csak az AT&T ügyfelei számára dedikált Passportot is készített, de a PRIV esetében ilyenről szó sincs, a telefon mondhatni teljesen sztenderd, ha nem számítjuk az aprócska AT&T logót a hátlapján.
Az AT&T egy egész hosszú és részletes bemutatóvideót is forgatott a PRIV-ről, benne olyan alapfunkciók, tulajdonságok ismertetésével, mint a BlackBerry Hub, a BlackBerry saját naptáralkalmazása, a DTEK vagy éppen kamera, a kijelző, netán az akkumulátor. Nem lehet nem észrevenni amúgy a videón az erős business-irányultságot, hiába a Google Play Store, ez a telefon bizony nem játék, sőt, még az Android for Work is szóba kerül a bemutató végén, ami igazán ritkaság a hasonló témájú anyagokban.
A BlackBerry PRIV amúgy 249 dollárba kerül két év hűségvállalás mellett a szolgáltatónál, ezt az árcédulát arrafelé amúgy eléggé fullos telefonokra aggatják csak rá (van ennél olcsóbb iPhone, de drágább Samsung Galaxy okostelefon is).
Azt egyelőre nem tudni, hogy a PRIV magyarországi szolgáltatók kínálatában elérhető lesz-e, de feltételezhetően a T-Systems üzleti ügyfelei némi várakozást követően hozzájuthatnak majd, akárcsak a többi, kurrens BlackBerryhez.
Méghogy a hétfők utálatos, csúf, rusnya napjai az életünknek, a hét szégyenfoltjai! Éppen ellenkezőleg, ez a legjobb nap egy felvásárlás lezárására, legalábbis a BlackBerry számára, mely a mai nappal lezárta egyik legnagyobb konkurensének, a Good Technology-nak a felvásárlását. Vagyis hiába kampányoltak a kisbefektetők a nagyobb értékű dealért, végül mégiscsak nyélbe ütötték a felek az üzletet az eredeti értéken, vagyis 425 millió dolláron.
A Good persze nem okostelefon-gyártó, mielőtt még valaki azt hinné, hogy a BlackBerry csak ezen a piacon motorozik (márpedig vannak jó néhányan, akik azt hiszik), hanem egy mobilmenedzsment-platformot jegyez, ami leginkább a BES12 direkt versenytársa. Vagy legalábbis volt eddig.
Eztán a két megoldás kéz a kézben jár majd, a BlackBerry által ma kiadott közlemény szerint a platform szinergiáknak (de szép szóösszetétel!) hamarosan mindenki tanúja lehet majd. Vagyis magyarra fordítva rövidesen kiderül, hogy a Good csak a technológiák, de legfőképpen az ügyfélbázis miatt kellett a BlackBerrynek, és a márkanév meg minden vele járó sallang nemes egyszerűséggel megy a lecsóba, vagy megmarad második márkának a BES12 mellett.
Akárhogy is lesz, a BlackBerry szempontjából mindenképpen jó hír, illetve jó üzenet, hogy az egyik nagy versenytársat sikerült megszerezni, mindezt egy alapvetően ellenséges környezetben, amikor éppen arra számít mindenki, hogy a BlackBerry talál inkább vevőre.