Véget ért ez az év is, ilyenkor illene valamiféle visszatekintőt szerkeszteni egy blogra, szóval ez a poszt most félig-meddig ezt a célt szolgálja, félig-meddig pedig búcsú 2016-tól, és a BlackBerrytől, ahogy sokan ismertük/ismertétek.

Amikor ez a blog indult 2010-ben, a BlackBerry elsősorban egy okostelefongyártó-volt, méghozzá az egyik legnagyobb, az idei év legfontosabb üzenete a cég felől ehhez képest már úgy hangzott, hogy 

A szoftver az új BlackBerry.

Vagyis eléggé megváltoztak mostanra a dolgok, a cég John Chen vezetésével idén teljesen átalakult, még ha nem is feltétlenül lehet ezt a változást pálfordulásnak nevezni. A blog posztjaira érkezett reakciók, illetve úgy általában a külföldi, tematikus blogokon lévő kommentek eléggé egyértelművé tették számomra, hogy ezt a változást sokan ellenzik, ez a változás sokaknak fáj. De mégis, a BlackBerry, dacára annak, hogy az IT-iparágban céget még ennyiszer nem írtak le, itt van, létezik, sőt, okostelefonokkal is jelen van a piacon, és még jelen is lesz jó ideig.

A BlackBerry számomra mindig egyet jelentett a biztonsággal és az egyediséggel, egyéniséggel, egyszerűen mindig is tudtam, hogy bízhatok a BlackBerrymben, hogy nem fog cserben hagyni, hogy - bármennyire is hülyén hangzik - vigyáz rám. Ez 2017-ben sem fog változni.

Azt várom 2017-től, hogy miközben a BlackBerry a fő kompetenciáját erősíti, és vállalatoknak, kormányzati intézményeknek szánt szoftveres, vagy éppen beágyazott rendszerek alapjául szolgáló megoldásokkal jelentkezik, az ikonikus márka mindvégig ott marad az okostelefonok szegmensében, ahol egyre nehezebb a helytállás azok számára, akik nem rendelkeznek erős szövetségesekkel. Olyan szövetségesekkel, mint például a TCL, mely már a jövő héten felfedheti első kártyalapjait, és egészen biztos vagyok benne, hogy jó kombináció van a kezében.

A BerryBlog ezzel párhuzamosan működik tovább, mintha mi sem történt volna, mint az egyik legnagyobb, legrégebben működő független márkablog a tech szcénában. És remélhetőleg itt lesztek ti is, akik kisebb-nagyobb rendszerességgel benéztek ide, hogy megtudjátok, merre tart a BlackBerry - 2017-ben is.

happy_new_year_2017_poster.jpg

Mindenkinek igazán boldog, sikeres és minden téren gyümölcsöző 2017-et kívánok!

Január első hetében találkozunk.

A BlackBerry korábban már többször is bebizonyította, hogy képes tök egyedi okostelefonokat letenni az asztalra, más kérdés, hogy az eladásukban már kevésbé jeleskedett a cég, na de ez most majd talán máshogy alakul a legújabb stratégiai szövetséges, a karmait fenyegetően a nyugati világ felé meresztgető kínai tigris, a TCL segítségével. Arról a TCL-ről van szó, mely legfrissebb pletykák szerint a BlackBerry soron következő nyomógombos mobilját, az egyelőre csak Mercury kódnéven ismert modellt gyártja majd. A típusról alighanem a jövő héten kezdődő Las Vegas-i CES alkalmával hullhat le a lepel, de addig is itt a legfrissebb infó a pletykagyárból.

mercury_homescreen.jpg

Történt, hogy karácsony után kikerült az internetre egy képernyőmentés a Mercury-ról, ami persze közel sem tekinthető hitelesnek, de érdemes eljátszani a gondolattal, hogy mi van, ha mégis. Roland Quandt, a WinFuture.de (!) egyik szerzője szerint a lenti kép egy Android 7.0-t futtató BlackBerry (ez lenne a Mercury) nyitóképernyőjét ábrázolja, az alábbi arányokkal és adottságokkal:

  • Felbontás: 1620x1080 pixel
  • Képarány: 3:2 
  • Pixelsűrűség: 420 ppi

Sok újdonságot mondjuk ezek az adatok nem mondanak azok számára, akik követték a Mercury-val kapcsolatos eddigi híreket, mindenesetre egyre jobban körvonalazódni látszik, hogy az újdonság finoman szólva nem lesz szokványos mobil. Na azért annyira nem lesz különc sem, mint mondjuk a Q10-Classic-Passport vonal az 1:1-es képarányú kijelzőjével.

Egyébként a fentiekből kiszámolható, de legalábbis kikövetkeztethető a kijelző képátlója is, ez valószínűleg 4,5-4,6 hüvelyk lehet, azaz máris lehet kiváló képméret/arány összehasonlító ábrákat gyártani, lásd őket a fenti galériában (forrás: CrackBerry fórum).

A Mercury (vagy hívják bármi másnak) kijelzőjével kapcsolatban még persze sok a kérdőjel, például hová tűntek a képernyőmentésről a navigációs gombok, milyen technológiát használ majd a kijelző és még sorolhatnám, még szerencse, hogy már nem kell sokáig spekulálgatni, hiszen csak egy párat kell aludni a CES-ig, ahol minden lényeges és kevésbé lényeges részletre fény derülhet.

A BlackBerry újdonsült licenc/gyártópartnere aztán nem bíz semmit a véletlenre, a kínai TCL amerikai központja alig pár nappal azután, hogy kiderült, a cég a jövőben jogosult BlackBerry márkájú okostelefonok gyártására és forgalmazására, bejelentette, hogy a Las Vegas-i CES-en rengeteg infót tesz majd közzé az új BlackBerry-készülékportfólióval kapcsolatban. 

ces-2017-smartphones.jpg

A TCL leányvállalata, a TCL Communication Technology Holdings (TCT) közleménye meglehetősen ambiciózusan, ugyanakkor eléggé sejtelmesen fogalmaz, amikor közli, hogy...

"...a CES-en részletesebben beszámolunk a terveinkről, bemutatjuk a BlackBerry márka örökségét és betekintést adunk abba, mire lesznek képesek a portfóliónkba bekerülő új BlackBerryk."

Ez alapján ugye eleve olybá tűnik, hogy a TCL mindenképpen több BlackBerry megjelenésével számol, bár valószínű, hogy a CES-en csak egy konkrét készülék mutatkozik majd be. Nem különösebben lennék meglepve, ha ez a Mercury, vagy korábban Wienna kódnéven futó nyomógombos típus lennne, bár ennek némileg ellentmonhatnak John Chen korábbi, nem kevésbé sejtelmes szavai, miszerint az utolsó házon belül tervezett, nyomógombos BlackBerry megjelenése még hátra van. 

Szóval vagy átadták a projektek menet közben a TCL-nek, vagy a cég a BlackBerry tervei alapján építette meg a Mercury-t, ez alighanem most már kevesebb mint két hét múlva kiderülhet, hiszen a CES nem sok időt hagy a józanodásra az újévi party után. Az expo január 5-én kezdődik, a TCL pedig már a nulladik nap környékén kész nagy dobra verni terveit.

Lassan de biztosan végleg véget ér egy korszak a BlackBerry történelmében, a kanadaiak legalábbis nagyon jó úton haladnak abba az irányba, hogy szoftvercéggé váljanak. Mindezt a kínai TCL-lel nemrég megkötött licencelési megállapodással tehetik úgy, hogy valójában ott maradnak a BlackBerry márkanevű okostelefonok a piacon, a hangsúly azonban már ezeknél a készülékeknél is elsősorban a BlackBerry által fejlesztett (biztonságos) szoftverháttéren van.

bbry_hq3.jpg

A cég tegnap tette közzé harmadik üzleti negyedéves eredményeit, mely nagyon hangsúlyosan mutatja a BlackBerry átalakulását. A negyedév teljes, 289 millió dolláros árbevételének jelentős része, 160 millió dollár származott a szoftverekből és szolgáltatásokból, míg a hardverek eladása révén csupán 62 millió dollárt sikerült beszednie a cégnek. A változást jól érzékelteti, hogy egy évvel ezelőtt még cirka 220 millió dollár folyt be a készülékek után, most pedig már eladott darabszámot sem közöl a BlackBerry - a TCL-megállapodás révén pedig idővel valószínűleg teljesen eltűnnek majd a hardverekre vonatkozó számok a kanadaiak üzleti jelentéséből.

Bár a fenti tény, tetézve azzal, hogy a negyedév ismét veszteséges volt, a teljes árbevétel pedig esett, első látásra elég gyászosnak hathat, az összképet jelentősen javítja, hogy a szotfver-szolgáltatás üzletág erősödésével párhuzamosan soha nem látott magasságokba (66,8%) ért a BlackBerry bruttó nyereségességi mutatója. A céget vezető üzleti stratéga, John Chen transzformációs törekvései üzleti szempontból itt látszanak igazán megtérülőnek, hiszen okostelefonok gyártásával ekkora nyereséghányadot soha nem tudna elérni a társaság. 

A BlackBerry átalakulását az olyan, közelmúltbéli történések, mint a már említett licencmegállapodás, vagy éppen a QNX fejlesztőközpont megnyitása és az új szoftverportfólió bevezetése hatékonyan támogatják, így Chenék az üzleti év végére pozitív pénzügyi mérleget várnak, javítva a vállalat korábbi előrejelzésén.

Hogy a BlackBerry ma már mennyivel több, mint egyetlen okostelefon-márka a sok közül, azt jól érzékelteti a hétfői nap egyik legfontosabb eseménye az iparágban: A cég az önvezető autók szoftverének továbbfejlesztésére hozott lére egy új kutató-fejlesztő központot a kanadai Ottawában. A központ megnyitása láthatóan óriási jelentőséggel bír a helyiek számára, legalábbis a megnyitón ott volt Justin Trudeau kanadai miniszterelnök is, aki szerint ezzel Kanada lehet az önvezető autók egyik bölcsője úgy, hogy közben nincs jelentős autóipara. De akkor hogyan lehetséges mindez?

ontario_selfdriving.jpg

A válasz elég kézenfekvő, tekintve, hogy az önvezető autóknál a vezérlőszoftverek szerepe rendkívül felértékelődik, hiszen emberéletek múlhatnak egy hibás algoritmuson, vagy egy olyan biztonsági résen, melyen keresztül az autók felett átvehető az irányítás. A kanadai IT-iparági szereplők közül történetesen a BlackBerry rendelkezik jelentős autóipari tapasztalatokkal, hiszen a tulajdonában lévő atomstabil QNX rendszer már ma is autók tízmillióinak a fedélzeti számítógépén fut.

Az Ottawában nyílt új központ célja, hogy a QNX természetes evolúcióját támogassa és általában véve felgyorsítsa az önvezető autók megjelenését. És persze ha már így alakult, lehetőleg minél több önvezető autót vezéreljen QNX. Ez egyébként most egy őrülten népszerű szegmense az IT-nak és az autóiparnak, úgyhogy nem véletlen, hogy a kanadai állam hathatós vállveregetésével a BlackBerry is rálépett a gázpedálra.

Az önvezető autók tesztelése (sőt, bizonyos helyeken értékesítése) amúgy már javában zajlik, az első QNX-es prototípus is nemrég kapta meg az engedélyt a publikus úthálózat használatára a kanadai közlekedési minisztréiumtól, aztán persze más kérdés, hogy miután a technológia rendelkezésre áll, világszinten milyen jogi akadályokat kell majd leküzdeni ahhoz, hogy az utakon nagy számban roboghassanak ezek a járgányok.

Múlt csütörtökön híre ment, hogy a BlackBerry hosszútávú megállapodást kötött a kínai TCL-lel arról, hogy utóbbi kontrollált körülmények között jogosult BlackBerry márkájú készülékeket tervezni, gyártani és a saját terjesztési láncát felhasználva a piacon teríteni. Bevallom őszintén, a szintén a TCL-nél készült DTEK50 és DTEK60 megjelenéséig szinte semmit nem hallottam erről a gyártóról, és gondolom ezzel sokan így vagytok, szóval itt az alkalom, hogy néhány fontosabb tényt megismerjünk velük kapcsolatban.

Copycatből a szórakoztatóelektronikai elitbe

A TCL eredetileg TTK néven jött lére 1981-ben egyetlen profillal: VHS-kazetta gyártással. A cégnek az a remek ötlete támadt, hogy a TDK videokazettáihoz megszólalásig hasonló termékeket dob piacra, ez az ötlet azonban kevéssé tetszett a japánoknak, így egy pert követően a TCL nevet, majd rövidesen profilt váltott.

tcl_blackberry.jpg

A TCL rövidítés eleinte a "True China Lion" nevet takarta, most viszont már a "Telephone Communication Limited" név áll a rövidítés mögött, és valójában ez is lett a 2000-ben világpiacra lépő cég fő csapásiránya. A gyártó Európát leszámítva gyakorlatilag szinte minden kontinensen jelen van saját márkanevű okostelefonjaival, illetve tévékészülékeivel -- utóbbi szegmensben nem mellékesen már a harmadik legnagyobb piaci szereplő a Samsung és az LG mögött. Európában a cég Thomson néven árul tévéket, illetve az Alcatel márka felvásárlását követően Alcatel okostelefonokat.

Érdekes tény: a TCL birtokában van a Palm márkanév is, mellyel vannak még tervei a kínaiaknak.

A vállalat az okostelefonokon és tévéken kívül háztartási gépekben is utazik, így TCL mosógépek, hűtőszekrények vagy éppen légkondik is megtalálhatók a portfólióban.

Érdekes tény: a TCL az IKEA-val is jóban van. A cég gyártja az Uppleva garnitúra beépített szórakoztatóelektronikai egységeit, így a tévéket és a szórakoztatóelekronikai központot.

Bár kínai nagyvállalat lévén a TCL-ben az elsődleges tulajdonos a kínai állam, az alapítást és a későbbi működést sokáig hongkongi befektetők pénzelték, mára pedig igazi pénztermelő géppé vált a vállalat: Éves árbevétele mostanra eléri a 20 milliárd dollárt, vagyis a cirka 

5 600 000 000 000 forintot.

Ja igen, és a cégnek több mint 75 ezer alkalmazottja, 18 fejlesztőközpontja, 20 saját gyára és 40 kereskedelmi irodája van világszerte.

A TCL jóval több tehát, mint egy egyszerű bérgyártó (mint amilyen a Foxconn vagy a Jabil), a BlackBerry gyakorlatilag Kína saját Samsungjának csapott a markába, melynek nagyra törő tervei vannak a nyugati piaccal, és láthatóan képes az itteni igényeknek megfelelő termékeket is előállítani. A BlackBerryvel kötött licencmegállapodásssal tehát mindkét fél jól járhat, hiszen a TCL egy jól ismert márkának köszönhetően növelheti eladásait Észak-Amerikában és Európában, míg a BlackBerry egy rendkívül potens és motivált hardvergyártó partnerre lelt. 

Izgalmas 2017 vár ránk, az első konkrét hírekkel mindjárt az év elején, a CES alkalmával.

Adatforrás: Wikipedia

süti beállítások módosítása