Tudjátok, olyasmi puzzle-hoz, amit az ember nem rak össze egy laza délutáni program keretében, helyette napokat molyol felette, hogy minden darab a helyére kerüljön. A BlackBerry tegnap bejelentette a BES12 átfogó mobilmenedzsment-platform legújabb verzióját és annak újdonságait, melyek közül kétségtelenül a legfontosabb, hogy a platformba mostantól szervesen integrálták a nemrég felvásárolt Good szolgáltatásait. A BlackBerry komplett szoftver/szolgáltatásplatformja ezzel most valahogy így néz ki:

A Good integrációjának hála mostantól (elvileg) jóval könnyebb dolguk van azoknak a cégeknek, akik BES-t és Good-ot egyaránt használnak (mondjuk kíváncsi lennék, hány ilyen van), hiszen az ügyfélkezelés és konfigurálás egy felületen zajlik a jövőben. 

A változással megújult szinte az összes Good Dynamics alkalmazás, a WatchDox biztonságos felhőalapú fájlkezelő platform és a BBM Protected titkosított chatfunkció is. Utóbbi csoportkommunikációban erősít, a WatchDoxot pedig teljesen beépítették a BES12 menedzsment konzolba, valamint az app mostantól hozzáférhető a Good Marketplace-en is, illetve együttműködik a Good Dynamics konténerizációval.

A BES12 v12.4-es kiadása támogatja a Cisco ISE (Identity Services Engine) platformját, az Exchange ActiveSync proxy kapcsolatot, a felhőalapú BES12 Cloud pedig egyebek mellett Windows 10 és ActiveSync Gatekeeping támogatással egészült ki.

A BlackBerry tehát láthatóan gőzerővel dolgozik azon, hogy az elmúlt években összevásárolt szoftverkomponenseket összegyúrja a világ legrobusztusabb mobile first szoftver/szolgáltatás platformjába, ami remélhetőleg tényleg azzal jár, hogy a felhasználók, illetve az IT-adminisztrátorok munkája könnyebb lesz. A fenti ábrát elnézve ettől még azért kicsit távol áll a cég.

A BlackBerry PRIV-nek, illetve a nyomógombos BlackBerryknek úgy általában van egy olyan funkciójuk, melyről a többi okostelefon-használó legfeljebb álmodozhat: Ezek a billentyűparancsok, melyekkel bárhol, bármikor, az érintőképernyő matatása nélkül elérhetők bizonyos funkciók, vagy elindíthatók egyes alkalmazások. A PRIV-en ráadásul parancsikonok is hozzárendelhetők billentyűzetparancsokhoz, illetve megkülönbözteti a rendszer a rövid és hosszú lenyomással elérhető billentyűparancsokat. 

A hosszú és rövid lenyomásokkal együttesen összesen 52 különböző billentyűkombinációt programozhatsz fel a PRIV-edre, ám csak akkor működik ez a funkció, ha a gyári BlackBerry launchert nem cserélted le, illetve értelemszerűen ha be van kapcsolva. 

A billentyűparancsok beállításához érintsd meg a kijelzőt egy üres területen, bökj rá a jobb felső sarokban lévő fogaskerék gombra, majd válaszd a Billentyűparancsok menüt. Itt kiválaszthatod, hogy hosszú és rövid lenyomás esetén milyen műveletet hajtson végre a telefon (ez lehet valamilyen program indítása, egy programon belül valamilyen funkció elérése, vagy egy bizonyos kapcsolathoz, névjegyhez hozzárendelt tevékenység, pl. egy adott szám felhívása, vagy SMS-küldé). A rendszer tartalmaz néhány alapértelmezett billentyűparancsot, ezek sorrendben a következők:

 A fentiek mellett egyes alkalmazásokban a fizikai gombokkal más funkciók is előhívhatók. A legtöbb lista nézetben (pl. a Hub-ban, de akár egy weboldalon) érvényesek az alábbi billentyűparancsok:

• B: görgetés az oldal aljára
• T: görgetés az oldal tetejére
• Szóköz: egy oldal léptetése, görgetése
• U: ugrás a következő olvasatlan üzenetre (csak a BlackBerry Hub-ban)

Fontos, hogy ezek a billentyűparancsok nem érhetők el minden alkalmazásban, de vannak olyan appok, melyeken belül külön billentyűparancsok működnek. Ilyen például a gyári Naptár alkalmazás, ahol az M, W, D és A gombok lenyomásával váltható havi, heti, napi és agenda nézet.

Az Inside BlackBerry blog posztja alapján.

Múlt hét végén éppen Galyatetőn próbáltam élvezni a meglehetősen hideg hegyi levegőt, amikor befutott a hír, hogy ismét megjelent a BlackBerry a Magyar Telekom webshopjában -- egész konkrétan a BlackBerry PRIV, vagyis az első androidos készüléke a kanadaiaknak (ez utóbbi tényező már eleve nem lehet véletlen egyébként). Ez már önmagában óriási hír, hiszen jó ideje nem szerepelt már a Telekom.hu -n BlackBerry, ráadásul a szolgáltatói belistázás minden esetben sokkal könnyebben hozzáférhetővé teszi az adott készüléket az érdeklődők számára.

Ha úgy döntenél, hogy a Telekom segítségével (újra) átélnéd a BlackBerry-fílinget lakossági ügyfélként, összegyűjtöttem számodra, mik a lehetőségek és esetlegesen mire kell figyelj:

• A BlackBerry PRIV bruttó 183800 forintról indul a Telekom webshopjában, ahhoz, hogy ennyiért megkapd, két év hűséget kell vállalnod a havi 19900 forintba kerülő Next XL díjcsomagra. 
• Előfizetés nélkül, Dominóval vagy bármilyen díjcsomaggal, de csak 1 év hűséget vállalva a készülék ára 284990 forint. Vagyis ha hűséget vállalsz, csak 2 évben érdemes gondolkodni.
• Már csak azért is, mert a Telekom kizárólag 2 év hűségvállalással biztosít a számodra kamatmentes részletfizetési lehetőséget, ami talán a legnyomósabb érv a szolgáltatói beszerzés mellett azok számára, akik egy összegben nem tudják kifizetni a telefont. 
• A PRIV egyik Telekom-üzletben sincs kiállítva, csak online rendelhető. Azaz kipróbálni sehol sem lehet, cserébe viszont jár az elállási jog, mint minden korrekt webshopnál.
• A Telekom 2 év jótállást vállal a telefonra, vagyis a hűségszerződés teljes ideje alatt védve vagy, ha a készülék netán elromlik.

A fentiek figyelembe vételével nyilván annak éri meg a leginkább a Telekomnál megvásárolni a PRIV-et, aki eleve sokat költ havonta a szolgáltatónál, és nem tervezi, hogy a következő két évben szolgáltatót és/vagy díjcsomagot vált. De ezzel gondolom senkinek nem mondtam újat, ez már jó ideje így van mindhárom operátornál.

Apropó, egyelőre úgy tűnik, itthon továbbra is csak a Telekom karolja fel úgy-ahogy a BlackBerryt, így sem a Vodafone-nál sem a Telenornál nincs sem PRIV, sem bármelyik másik modell, bár azt csiripelik a verebek, hogy kellően elszánt céges flották számára ez a két szolgáltató is beszerez bármit, ami a legális csatornákon keresztül beszerezhető.

A BlackBerry Messengerről, a BlackBerry saját azonnali üzenetküldő platformjáról tulajdonképpen kijelenthető, hogy a mai chatprogramok ükapja vagy ükanyja, ha úgy tetszik. Voltak, akik már akkor BBM-eztek, amikor azok, akik ma Vibereznek, még meg sem születtek, ehhez képest ma szinte elenyésző mennyiségű felhasználója van ennek a csevegőplatformnak a nagyokhoz viszonyítva. Pedig a BBM a kezdetekkor mindennél fejlettebb technológiát nyújtott, és talán pont az az oka ma a viszonylagos lanyha érdeklődésnek a platform iránt, hogy az alapok a kezdetek óta nem változtak.

A BBM azért persze változott adott keretek között, például ma már elérhető az összes mobilplatformra, vannak cuki kis matricák, fejlett csoportkezelés meg BBM Csatornák, csakhogy alap architekturális szinten több mint egy évtizede nem sok minden történt.

A BlackBerry ugyanis alapvetően közvetlen pont-végpont közti kommunikációra fejlesztette a BBM-et, ez biztosította ugyanis akkoriban (meg igazából ma is) a biztonságos kommunikáció alapjait. Ez gyakorlatilag azt jelenti, hogy egy BBM azonosító egyszerre csak egy eszközhöz lehet hozzárendelve -- korábban ez a készülék PIN-je volt, mostanra ez annyiban változott, hogy a szolgáltatásba BlackBerry ID-vel lehet bejelentkezni, de a rendszer még mindig PIN alapján azonosítja a feladót és a címzettet.

Ebből a szempontból a BBM autentikáció nem sokban különbözik az SMS-étől, ahol a PIN szerepét a mobilszám tölti be. Azaz mindebből az következik, hogy akárcsak az SMS, úgy a BBM is szép angol kifejezéssel élve mobile only platform, nincs PC-s kimenete, legfeljebb olyan megoldások révén, mint a BlackBerry Blend, ami valójában nem egy PC-s BBM-kliens, hanem kvázi egy biztonságos VPN csatorna egy PC és egy BlackBerry között.

A Blenddel mindössze két baj van: BB10-en máig hemzseg a hibáktól és a kiaknázatlan lehetőségektől, androidos telefonnal pedig egyelőre el sem érhető a funkció, a BlackBerry eddigi nyilatkozatai alapján pedig nem lennék különösebben meglepve, ha soha nem is lenne elérhető. Mindeközben a BlackBerry nagy chatplatform-riválisainak mind-mind ott vannak a PC-s megoldásai is, kezdve a Vibertől a Skype-on át a WhatsAppig. A Facebookról már nem is beszélve, ami a közösségi oldal nagyon erőteljes hátszelével toronymagasan a legnépszerűbb chatplatformmá katapultálta a Messengert. 

A BlackBerrynek a BBM minden elvitathatatlan érdeme mellett szerintem mielőbb szüksége lenne arra, hogy a multiplatformos közeghez csatlakozzon a PC is, ami egyben azt is eredményezhetné (vagy inkább megkövetelné), hogy a szolgáltatásba egyszerre több eszközzel is be lehessen jelentkezni.

Nem tartom kizártnak, hogy a Blend fejlesztésének kvázi leállása, vagy lelassulása már azt vetíti előre, hogy valamin nagyon dolgoznak a programozók Waterlooban - valamin, ami a biztonságos adatkommunikáció reszkírozása nélkül lehetőséget ad arra, hogy a BBM nem csak multiplatformos, hanem párhuzamosított chatprogram legyen, ami PC-n is elérhető.

Legalábbis így is felfogható a világ egyik legnagyobb chatplatformjának számító WhatsApp vezetőinek döntése, amivel gyakorlatilag eltörölték az addigi, jelképesnek számító 1 dolláros éves használati díjat. Amit a mintegy egymilliárd felhasználó nagy része egyébként eddig sem fizetett (az első évben a feltételek szerint eleve mindenki megúszta a fizetést). A Facebook tulajdonában álló platform most más utakat keres arra, hogy ezt az irgalmatlan nagy felhasználói tömeget valahogy pénzre váltsa.

A Facebook számára gyakorlatilag már a platform megvétele óta nyilvánvalóvá vált, hogy a WhatsApp terjeszkedésének a jelenlegi keretek közt gátat szab az éves díj, mivel bármennyire jelképes összegről is van szó, vannak országok, ahol a felhasználóknak egyszerűen nincs bankkártyájuk, vagy olyan bankkártyájuk, amit a WhatsApp elfogadna. A szolgáltatás ezért több fejlődő országban, így például Indiában is szemet hunyt a nemfizető felhasználók felett, mostantól pedig már nincs kivételezés: senkinek nem kell fizetnie.

A WhatsApp ehelyett elsősorban olyan, új szolgáltatások bevezetésére próbál fókuszálni a jövőben, melyek révén a partnercégek termelik meg a működési költségeket. Ilyen lehet a céges ügyfélszolgálati rendszerek támogatása, vagy például az üzleti célú SMS-ek kiváltása -- más kérdés, hogy még mindig az SMS-ekkel lehet a legnagyobb méretű populációt elérni, hiszen SMS-hez nem kell okostelefon, meg kliensprogram.

De lássuk, te gazdagítottad-e a WhatsAppet az elmúlt években!

Szinte napra pontosan egy hónappal ezelőtt kezdődött meg a BlackBerry PRIV hivatalos forgalmazása itthon, és én is nagyjából ettől az időponttól kezdve használom a kanadaiak első androidos mobilját. Pár napnyi használati tapasztalat alapján írtam ezt a tesztet, de akárcsak az ember, úgy az okostelefon is lakva ismerszik meg, vagyis huzamosabb használat után derülnek ki az igazi jóságok, vagy a bosszantó hiányosságok. Egy párkapcsolatot is akkor értékel az ember a maga realitásában, amikor már elmúlóban a rózsaszín köd, ugyebár.

Mindjárt az elején hozzáteszem, hogy jómagam abban a szerencsés helyzetben vagyok, hogy számtalan telefont kipróbálhattam már eddig, így nem eveztem totál ismeretlen vizekre, amikor a BB10-es Classicról átváltottam a PRIV használatára. Nagyjából tisztában voltam tehát vele, mire számíthatok, persze azt még csak sejtettem az elején, hogy a BlackBerry-féle fűszerezés mennyire fog ízleni.

Az első és legfontosabb szempont, legalábbis a számomra, hogy az elmúlt egy hónapban a PRIV egyszer sem hagyott cserben. Nem fagyott, nem indult újra, nem szálltak el rajta alkalmazások ezzel helyrehozhatatlan hibát okozva, vagy jelentősen hátráltatva a munkámban. Pedig elég sok mindent rábíztam a telefonra, hiszen amellett, hogy itt irkálom a posztokat, van egy cégem, amit vezetni kell, ez pedig nem csak levelezgetésből áll, hanem informatikai- banki- és egyéb felügyeletből.

Én azok közé a felhasználók közé tartozom, akiknek alapvetően semmi bajuk a Google-lel, vagy a különböző felhőszolgáltatásokkal, előbbi amúgy elég nehezen is fér össze egy androidos telefon birtoklásával, utóbbiak pedig szerintem egyértelműen könnyebbé, rugalmasabbá teszik a munkát. A cégem amúgy nem Google, hanem Microsoft felhőszolgáltatást vesz igénybe, a levelezésünk Exchange Online-on keresztül megy, a céges doksik meg a OneDrive-ban vannak, a PRIV-en meg ott van a Word, az Excel és a Powerpoint, hogy bármikor tudjak dolgozni ezekkel a dokumentumokkal út közben is. Ezt most nem azért írtam le ide, mert úgy vélem bárki számára is érdekes lenne, hogy a mi kis cégünk mit használ a napi működése során, inkább csak azért, hogy megemlíthessem, hogy az androidos BlackBerry mindezen szolgáltatásokhoz teljes körű és zökkenőmentes hozzáférést kínál. 

Ennyit arról, hogy az Android csak játékra jó.

A PRIV szoftverében ezen felül is van pár jó ötlet, melyek egy része a gyári Android révén került a telefonra, másik része pedig egyedi BlackBerry fejlesztés. Ezek egyike például a Smart Lock funkció, ami nagy kedvencemmé vált az elmúlt hónapban. Ez lényegében egy olyan opció amivel a jelszózárat ki lehet kapcsolni ideiglenesen bizonyos helyzetekben. Például minek kérjen jelszót állandóan a készülék, ha mondjuk otthon vagyok? Vagy ha a zsebemben/táskámban van a telefon? 

Kövezzetek meg, de nekem bejön az Android 5.1.1 intuitív telefonalkalmazása is, aki sokat telefonál, de viszonylag szűk körnek, annak hasznos lehet a gyorstárcsázó funkció -- de legalábbis nekem rendkívül hasznos. 

Jó lett szerintem a BlackBerry-féle és az androidos értesítési rendszer ötvözése, az elengedhetetlen kis csillag az alkalmazás-ikonok jobb felső sarkában azonnal jelzi, hogy mivel kell foglalkozzak, az Android értesítősávja pedig szerintem -- bizonyos mennyiségű értesítésig -- átlátható és letisztult. Szintén előszeretettel használom a BlackBerry saját instant-widget funkcióját, a pop-up widgetet, amivel kicsit ilyen van is widget, meg nincs is widget állapot áll elő, vagyis csak akkor látszik egy widget, amikor én akarom, amikor szükségem van rá.

A szoftveren félig-meddig túllépve, eleinte bevallottan voltak bizonyos ellenérzéseim a PRIV aprócska gombokkal telepakolt klaviatúrájával szemben, mostanra azonban teljesen hozzászoktam a használatához és egyáltalán nem zavarnak a Classichoz képest kisebb gombok. A BlackBerry virtuális billentyűzete még nem elég szofisztikált, legalábbis számomra néhány finombeállítás hiányzik (például karakterkiosztás változtatása), de hamar rájöttem, hogy a fontos dolgokat úgyis a fizikai klaviatúrán írom, szóval együtt tudok élni vele.

Továbbra is gyönyörű a PRIV kijelzője, a két oldalt ívelt panelnél ráadásul nem megy a használhatóság rovására az oldalsó perem enyhe lehajlása, ellentétben néhány általam is látott Samsung modellel. A telefon mechanikailag most is olyan, mintha új lenne, a rémhírekkel ellentétben a csúszkamechanika nem kezdett el lötyögni, nem kopik a burkolat vagy a festék, nem nyekereg jobban a műanyag, mint új korában. Mondjuk aki ismer, az tudja, hogy eléggé megrögzötten vigyázok az ilyesmi holmikra, szóval ezen annyira nem is vagyok meglepve.

Ami hiányzik a BlackBerry 10-ből

Persze vannak azért hiányosságok is a BB10-hez képest, például a Hub közel sem olyan tökéletes és intuitív, mint ott, hiszen eleve milyen már, hogy alkalmazásokat hív meg ahelyett, hogy a saját felületen nyitna meg mondjuk egy SMS-t, vagy a Facebookot. Nincs Peek és Flow gesztus, de azt kell mondjam, egy hónap alatt szinte teljesen hozzászoktam a hiányukhoz, és ma már nem próbálok lépten-nyomon a régi módszerrel belépni a Hub-ba.

Nem lehet az értesítéseket sem olyan jól testre szabni az Androidban, mint a BB10-ben, vagyis lehet, de külső alkalmazás kell hozzá. Ez egyébként úgy általában véve igaz az Androidra: amit nem lehet megoldani a gyári szoftverbeállításokkal, arra szinte biztosan van egy app a Play Store-ban, sokszor inkább a zavarba ejtően nagy választék lehet frusztráló ilyen esetben.

Az Android továbbá közel sem olyan jó multitask-rendszer, mint a BB10, ahol az alkalmazások a háttérbe küldve is teszik a dolgukat, ahelyett, hogy egyszerűen csak leállnának, mintha megnyomnám a pillanat állj gombot egy videolejátszóban (ami azt illeti, a YouTube-bal például pontosan ez történik Androidon ha a háttérbe kerül). 

A teljesség igénye nélkül egy hónap leforgása alatt nagyjából ezeket a tapasztalatokat gyűjtöttem a PRIV-ről. Számomra talán a legfőbb tanulság, hogy az Android ma már túlnőve kezdeti korlátain legalább annyira alkalmas munkakörnyezetnek, mint az asztali Windows (gyakorlatilag egymás analógiája a kettő a mobil és a PC-s világban). Mi több, olyan munkafolyamatokat is elvégezhetek vele, amit a BB10-es telefonommal nem tudtam.

A BlackBerry emellett odafigyelt arra is, hogy ténylegesen hasznos és produktív funkciókkal egészítse ki a gyári Androidot, és csak ott nyúlt bele a rendszerbe, ahol feltétlenül kell, ott is többnyire jól. A Google operációs rendszeréből eredő limitációk ettől még jelen vannak, de távolról sem lehetetlen együtt élni velük, pláne mivel kap az ember cserébe sok minden mást, aminek hasznát veheti.

AlAPPtalan összehasonlítás

Szándékosan nem hozom fel az alkalmazásválaszték-témát, pedig a lokális appok miatt ennek itthon még nagyobb a relevanciája, mint a nagyobb piacokon. És most ne a fingós- és egyéb gyermeteg szarságokra tessék gondolni, hanem üzleti és produktív alkalmazásokra. Globális médiaipari multik szórakoztató alkalmazásaira. Vagy akár csak egy netbank-appra.

Minden tiszteletem a fejlesztőcsapaté, mert tényleg ígéretes és a maga nemében máig egyedülálló rendszert alkottak, de egy hónapnyi PRIV-ezés után úgy vélem, hogy nincs miért visszafordulni a BB10-hez. Sem számomra, sem a BlackBerry számára. Mármint a már korábban tárgyalt speciális igényeket leszámítva. Csakhogy én nem vagyok sem miniszterelnök, sem globális multi cégvezére. Csak egy kis magyar cégtulajdonos-blogger, aki QWERTY-függő.

Fotók: index.hu.