Egy hónap után a PRIV-vel

Szinte napra pontosan egy hónappal ezelőtt kezdődött meg a BlackBerry PRIV hivatalos forgalmazása itthon, és én is nagyjából ettől az időponttól kezdve használom a kanadaiak első androidos mobilját. Pár napnyi használati tapasztalat alapján írtam ezt a tesztet, de akárcsak az ember, úgy az okostelefon is lakva ismerszik meg, vagyis huzamosabb használat után derülnek ki az igazi jóságok, vagy a bosszantó hiányosságok. Egy párkapcsolatot is akkor értékel az ember a maga realitásában, amikor már elmúlóban a rózsaszín köd, ugyebár.

Mindjárt az elején hozzáteszem, hogy jómagam abban a szerencsés helyzetben vagyok, hogy számtalan telefont kipróbálhattam már eddig, így nem eveztem totál ismeretlen vizekre, amikor a BB10-es Classicról átváltottam a PRIV használatára. Nagyjából tisztában voltam tehát vele, mire számíthatok, persze azt még csak sejtettem az elején, hogy a BlackBerry-féle fűszerezés mennyire fog ízleni.

Az első és legfontosabb szempont, legalábbis a számomra, hogy az elmúlt egy hónapban a PRIV egyszer sem hagyott cserben. Nem fagyott, nem indult újra, nem szálltak el rajta alkalmazások ezzel helyrehozhatatlan hibát okozva, vagy jelentősen hátráltatva a munkámban. Pedig elég sok mindent rábíztam a telefonra, hiszen amellett, hogy itt irkálom a posztokat, van egy cégem, amit vezetni kell, ez pedig nem csak levelezgetésből áll, hanem informatikai- banki- és egyéb felügyeletből.

Én azok közé a felhasználók közé tartozom, akiknek alapvetően semmi bajuk a Google-lel, vagy a különböző felhőszolgáltatásokkal, előbbi amúgy elég nehezen is fér össze egy androidos telefon birtoklásával, utóbbiak pedig szerintem egyértelműen könnyebbé, rugalmasabbá teszik a munkát. A cégem amúgy nem Google, hanem Microsoft felhőszolgáltatást vesz igénybe, a levelezésünk Exchange Online-on keresztül megy, a céges doksik meg a OneDrive-ban vannak, a PRIV-en meg ott van a Word, az Excel és a Powerpoint, hogy bármikor tudjak dolgozni ezekkel a dokumentumokkal út közben is. Ezt most nem azért írtam le ide, mert úgy vélem bárki számára is érdekes lenne, hogy a mi kis cégünk mit használ a napi működése során, inkább csak azért, hogy megemlíthessem, hogy az androidos BlackBerry mindezen szolgáltatásokhoz teljes körű és zökkenőmentes hozzáférést kínál. 

Ennyit arról, hogy az Android csak játékra jó.

A PRIV szoftverében ezen felül is van pár jó ötlet, melyek egy része a gyári Android révén került a telefonra, másik része pedig egyedi BlackBerry fejlesztés. Ezek egyike például a Smart Lock funkció, ami nagy kedvencemmé vált az elmúlt hónapban. Ez lényegében egy olyan opció amivel a jelszózárat ki lehet kapcsolni ideiglenesen bizonyos helyzetekben. Például minek kérjen jelszót állandóan a készülék, ha mondjuk otthon vagyok? Vagy ha a zsebemben/táskámban van a telefon? 

Kövezzetek meg, de nekem bejön az Android 5.1.1 intuitív telefonalkalmazása is, aki sokat telefonál, de viszonylag szűk körnek, annak hasznos lehet a gyorstárcsázó funkció -- de legalábbis nekem rendkívül hasznos. 

Jó lett szerintem a BlackBerry-féle és az androidos értesítési rendszer ötvözése, az elengedhetetlen kis csillag az alkalmazás-ikonok jobb felső sarkában azonnal jelzi, hogy mivel kell foglalkozzak, az Android értesítősávja pedig szerintem -- bizonyos mennyiségű értesítésig -- átlátható és letisztult. Szintén előszeretettel használom a BlackBerry saját instant-widget funkcióját, a pop-up widgetet, amivel kicsit ilyen van is widget, meg nincs is widget állapot áll elő, vagyis csak akkor látszik egy widget, amikor én akarom, amikor szükségem van rá.

A szoftveren félig-meddig túllépve, eleinte bevallottan voltak bizonyos ellenérzéseim a PRIV aprócska gombokkal telepakolt klaviatúrájával szemben, mostanra azonban teljesen hozzászoktam a használatához és egyáltalán nem zavarnak a Classichoz képest kisebb gombok. A BlackBerry virtuális billentyűzete még nem elég szofisztikált, legalábbis számomra néhány finombeállítás hiányzik (például karakterkiosztás változtatása), de hamar rájöttem, hogy a fontos dolgokat úgyis a fizikai klaviatúrán írom, szóval együtt tudok élni vele.

Továbbra is gyönyörű a PRIV kijelzője, a két oldalt ívelt panelnél ráadásul nem megy a használhatóság rovására az oldalsó perem enyhe lehajlása, ellentétben néhány általam is látott Samsung modellel. A telefon mechanikailag most is olyan, mintha új lenne, a rémhírekkel ellentétben a csúszkamechanika nem kezdett el lötyögni, nem kopik a burkolat vagy a festék, nem nyekereg jobban a műanyag, mint új korában. Mondjuk aki ismer, az tudja, hogy eléggé megrögzötten vigyázok az ilyesmi holmikra, szóval ezen annyira nem is vagyok meglepve.

Ami hiányzik a BlackBerry 10-ből

Persze vannak azért hiányosságok is a BB10-hez képest, például a Hub közel sem olyan tökéletes és intuitív, mint ott, hiszen eleve milyen már, hogy alkalmazásokat hív meg ahelyett, hogy a saját felületen nyitna meg mondjuk egy SMS-t, vagy a Facebookot. Nincs Peek és Flow gesztus, de azt kell mondjam, egy hónap alatt szinte teljesen hozzászoktam a hiányukhoz, és ma már nem próbálok lépten-nyomon a régi módszerrel belépni a Hub-ba.

Nem lehet az értesítéseket sem olyan jól testre szabni az Androidban, mint a BB10-ben, vagyis lehet, de külső alkalmazás kell hozzá. Ez egyébként úgy általában véve igaz az Androidra: amit nem lehet megoldani a gyári szoftverbeállításokkal, arra szinte biztosan van egy app a Play Store-ban, sokszor inkább a zavarba ejtően nagy választék lehet frusztráló ilyen esetben.

Az Android továbbá közel sem olyan jó multitask-rendszer, mint a BB10, ahol az alkalmazások a háttérbe küldve is teszik a dolgukat, ahelyett, hogy egyszerűen csak leállnának, mintha megnyomnám a pillanat állj gombot egy videolejátszóban (ami azt illeti, a YouTube-bal például pontosan ez történik Androidon ha a háttérbe kerül). 

A teljesség igénye nélkül egy hónap leforgása alatt nagyjából ezeket a tapasztalatokat gyűjtöttem a PRIV-ről. Számomra talán a legfőbb tanulság, hogy az Android ma már túlnőve kezdeti korlátain legalább annyira alkalmas munkakörnyezetnek, mint az asztali Windows (gyakorlatilag egymás analógiája a kettő a mobil és a PC-s világban). Mi több, olyan munkafolyamatokat is elvégezhetek vele, amit a BB10-es telefonommal nem tudtam.

A BlackBerry emellett odafigyelt arra is, hogy ténylegesen hasznos és produktív funkciókkal egészítse ki a gyári Androidot, és csak ott nyúlt bele a rendszerbe, ahol feltétlenül kell, ott is többnyire jól. A Google operációs rendszeréből eredő limitációk ettől még jelen vannak, de távolról sem lehetetlen együtt élni velük, pláne mivel kap az ember cserébe sok minden mást, aminek hasznát veheti.

AlAPPtalan összehasonlítás

Szándékosan nem hozom fel az alkalmazásválaszték-témát, pedig a lokális appok miatt ennek itthon még nagyobb a relevanciája, mint a nagyobb piacokon. És most ne a fingós- és egyéb gyermeteg szarságokra tessék gondolni, hanem üzleti és produktív alkalmazásokra. Globális médiaipari multik szórakoztató alkalmazásaira. Vagy akár csak egy netbank-appra.

Minden tiszteletem a fejlesztőcsapaté, mert tényleg ígéretes és a maga nemében máig egyedülálló rendszert alkottak, de egy hónapnyi PRIV-ezés után úgy vélem, hogy nincs miért visszafordulni a BB10-hez. Sem számomra, sem a BlackBerry számára. Mármint a már korábban tárgyalt speciális igényeket leszámítva. Csakhogy én nem vagyok sem miniszterelnök, sem globális multi cégvezére. Csak egy kis magyar cégtulajdonos-blogger, aki QWERTY-függő.

Fotók: index.hu.