Dual SIM ide- dual SIM oda, itthon valószínűleg nem lesz olyan jó vétel az a még megjelenés előtt álló BlackBerry, melyet kifejezetten az indonéz piacra szánt a BlackBerry első licencpartnere, a PT BB Merah Putih. Nem csak azért, mert az egyébként BBC100-1 -es típus nem kerül forgalomba hivatalosan Európában, hanem egy ebből egyenesen eredő másik probléma miatt is, mely egyébként a gyanúsan olcsó, Kínából importált telefonok zömére éppúgy jellemző.

A helyi hatóságok által nemrég jóváhagyott típus kiszivárgott adatlapja (lásd lent) alapján a legolcsóbb BlackBerry nem támogatja az európai 4G/LTE-hálózatoknál használt B20-as frekvenciasávot, vagyis egy ilyen készüléket Magyarországon használva nem áll rendelkezésre a szolgáltatók teljes 4G-s lefedettsége, ami egyébként éppen a 20-as sáv (ez egyébként a 800 MHz-es digitális hozadéksáv, ha valaki tudni akarja) miatt lehet annyi, amennyi - több mint 98 százalék kültéren a Telekomnak és a Telenornak és több mint 93% a Vodafone-nak.

Szerencsére a másik két, általánosan használt európai LTE-sávot támogatja majd az új modell, illetve természetesen telefonálni is lehet vele Magyarországon és a környező országokban, ettől függetlenül bármennyire is csábító lesz az ár, a fentiek miatt erősen meggondolandó a készülék beszerzése itthon.

Érdemes lehet tehát kicsit várnia, vagy gyűjtögetnie azoknak, akik olcsóbb BlackBerryt szeretnének vásárolni, míg vagy a DTEK50 ára csökken, vagy a BlackBerry Mobile piacra nem dob Európában egy olcsóbb típust, ami egyébként egyes pletykák szerint akár még idén megtörténhet.

Via Twitter.

A használt (nulla perces) okostelefon-piac, illetve a manapság rendkívül népszerű ázsiai import készülékek az árak leverése mellett minden jel szerint arra is alkalmasak lehetnek, hogy néhány vásárló alaposan hoppon maradjon, amikor az újonnan (és olcsón) beszerzett mobilját a magyar mobilszolgáltatók hálózatán akarja használni. A leginkább a 4G-hálózatokat érintő parajelenségről nemrég a Mobilaréna és az Index is cikkezett, illetve a Tékozló Homáron is volt poszt a témában, vagyis egyre nagyobb tömegek kénytelenek szembesülni a jelenséggel. De miről is van szó pontosan?

Egyszerű a képlet: ezeket a mobilokat nem az európai piacra szánták eredetileg, és azért nem működnek megfelelően a magyar hálózatokon, mert a világon nem egységes a (4G-s) mobilfrekvenciák felhasználása, kiosztása. A ebből eredő fogyasztói jogsérelemnek a mérlegelése, megelőzése elvileg a kereskedő, az importőr, vagy a gyártó feladata lenne, de sok esetben - főleg a legolcsóbb készülékek esetén - erre egyikük sem fordít kellő figyelmet, és akkor azt hiszem finoman fogalmaztam. Mégis elkerülheted, hogy olyan készüléket adjanak el neked (akár egy BlackBerryt), amelyik problémásan működhet itthoni viszonyok közepette.

Ehhez először is tájékozódj vásárlás előtt! A gyártók többsége ugyanis legalább angol nyelven rendelkezésre bocsátja azt a dokumentumot, mely pontosan részletezi, hogy a telefonod mely frekvenciasávokon üzemel (a hazai szolgáltatók az LTE800, LTE1800 és LTE2600-as sávokat, vagyis a 20-as, 3-es és 7-as sávokat használják 4G-s adatforgalomra).

De a legbiztosabb, ha a készüléket valamelyik hivatalos hazai forgalmazótól veszed meg (például a BerryBoltból), ez esetben ugyanis gyakorlatilag nincs esély rá, hogy hoppon maradj. A BlackBerry egyébként meglehetősen részletes Biztonsági és termékinformációkat tesz közzé a készülékeihez, melyek ráadásul magyar nyelven is elérhetők ezen az oldalon keresztül. Ez a tájékoztató minden lényeges információt tartalmaz a támogatott frekvenciákról, illetve a sugárzási és teljesítményértékekről, valamint az egyéb működési körülményekről. A tájékoztatót (szintén magyar nyelven) megkapod a készülék mellé nyomtatott formában is, ha a BerryBoltban vásárolsz.

A könnyebb eligazodás érdekében, ezek az európai piacra szánt, jelenleg is kapható BlackBerryk típusszámai:

• BlackBerry PRIV - STV100-4
• BlackBerry Passport Silver Edition - SQW100-4
• BlackBerry Passport - SQW100-1
• BlackBerry Classic - SQC100-1
• BlackBerry Leap - STR100-1

A típusjelzést megtalálod a készülék dobozán is, ugyanitt található a régiós jelölés is - ha olyasmit látsz itt, hogy "Regional Hong Kong", vagy valami még egzotikusabb helyet, legyen gyanús! Én szóltam!

Tavaly februárban írtam itt a blogon először -- részben saját tapasztalat alapján, részben mások beszámolóira támaszkodva --, hogy a Telekom 4G-s hálózatán a BlackBerry Net adatcsomagokkal valami nagyon nem stimmel: Nevezetesen a BlackBerry 10-es készülékek teljesen rendszertelen időközönként leszakadtak az adatcsatornáról, így megszűnt minden adatátvitel a készülék és az internet között.

A hibajelenségben kétségtelenül az volt a legbosszantóbb, hogy gyakran csak hosszú percekkel, netán órákkal azután vették észre a felhasználók, hogy a kapcsolat tényleg megszakadt, ami mondanom sem kell pont egy üzleti telefonnál elég problémás tud lenni (ilyenkor a kis "szederjel" eltűnik a térerő ikon mellől, és 4G helyett 4g-t mutat a telefon). Nos van egy jó hírem: mostanra sikerült úrrá lenni a helyzeten, és megoldani a problémát.

Legalábbis erről számolt be nekem a minap néhány előfizető, illetve nem hivatalosan maga a szolgáltató is megerősítette, hogy a felhasználók életét megkeserítő hiba mára elhárult. Jobb későn, mint soha ugyebár.

Sajnos ez nem jelenti azt, hogy minden hasonló hiba a múltté, bár a többi hálózati para legalább már nem BlackBerry-specifikus. A legkellemetlenebb kétségkívül az elsősorban a Telekom és Telenor előfizetők életét nyomasztó "nem fogadott hívás" SMS, miközben a készülék be van kapcsolva és van is térerő. Ezt a jelenséget az úgynevezett fallback-jelenség okozza, és jellemzően akkor tapasztalható, amikor 4G-s hálózatra csatlakozik a mobil, és valaki felhívja az előfizetőt. A mobilhívásokhoz ugyanis vissza kell váltani 2G-re vagy 3G-re (mivel 4G-n egyelőre nincs hanghívás), és míg ezt a procedúrát a telefon elvégezné és lekommunikálná a hálózattal, addigra adott esetben túl sok idő telik el, így nem elérhető státuszt kap vissza a központ - és így a hívó fél.

A szolgáltatók állítólag ezen a problémán is gőzerővel dolgoznak, és egyre kevesebbeket is érint a jelenség, de az igazi problémamentes üzem majd akkor jöhet el (ha eljön valaha), ha már minden 4G-n megy, beleértve az adatkapcsolatot és a beszédhívást is. Erre az átállásra állítólag egy éven belül sor kerülhet itthon is -- de a 4G-s hanghoz, vagyis a VoLTE-hez megfelelő készülék is kell (ráadásul mindkét oldalon).

Te tapasztaltad ezt a hibát? Már nálad is megoldódott? Írd meg ide a kommentekbe, vagy a Facebook-oldalunkra!

Ha akár csak pár évvel visszapörgetjük az idő kerekét, elképesztőnek tűnik, hogy ez alatt az időszak alatt mennyit fejlődtek a mobilhálózatok, leginkább a 3G-t felváltó új szabványnak, a 4G-nek, vagy LTE-nek köszönhetően. Azt viszont már kevesen tudják, hogy ahogy 3G és 3G között is óriási különbség lehet (az első 3G-s hálózatok csigalassúak voltak a mostaniakhoz képest), úgy 4G és 4G között is van szórás.

Olyannyira, hogy már létezik 4G+, vagy LTE+, vagy LTE Advanced -- a több néven is ugyanazt a szolgáltatást takaró rendszer lényege, hogy elképesztő, akár 300 Mbps, vagy annál is nagyobb sávszélességet képes biztosítani (elméletileg, ideális esetben). És már Magyarországon is elérhető, két szolgáltatónál is.

A mobilszolgáltatók az utóbbi pár évben irgalmatlan mennyiségű pénzt költöttek arra, hogy a hálózataikat modernizálják, azaz lényegében bevezessék, és minél több előfizető számára elérhetővé tegyék a 4G, vagy más néven LTE technológiát. A 4G számos előnye mellett kétségtelenül a legkönnyebben, legérthetőbben a sebesség kommunikálható, ami egyben egy kitűnően össze is hasonlítható faktor, szóval remek lehetőséget ad egy kis (ön)reklámra.

Ezt tette most a szolgáltatás technológiai színvonalát tekintve egyébként valóban a fejlettebb telkók közé tartozó Magyar Telekom is, mely egy független cég statisztikáira hivatkozva adta ki az alábbi sajtóközleményt:

A világon a kilencedik, Európában a harmadik leggyorsabb a Telekom 4G hálózata

 

Előkelő helyezést kapott Magyarország és a Magyar Telekom a mobil iparágban elismert OpenSignal globális felmérésében 4G letöltési sebesség és lefedettség kategóriában. A legfrissebb, februári jelentésük szerint a 4G letöltési sebességet tekintve Magyarország világviszonylatban a harmadik helyen áll, a szolgáltatók közül pedig a Magyar Telekom 4G hálózata Európa élvonalában van.

Az OpenSignal méréseinek átlagai szerint a Magyar Telekom 4G szolgáltatásai átlagban 30 Mbit/s-os letöltési sebességet biztosítanak a felhasználóknak, amellyel a világ kilencedik, Európa harmadik leggyorsabb 4G szolgáltatását nyújtja. A lista elején szereplő Szingapúrban másodpercenként 37 Mbit-es átlagot mértek, míg a 4G letöltési sebesség globális átlaga csupán 13,5 Mbit/s – derül ki a jelentésből. A felmérésben vizsgálták azt is, hogy a mobilhálózatra kapcsolódó eszközök idejük mekkora részében használnak negyedik generációs mobil szolgáltatásokat, ebben a tekintetben is az élvonalban van Magyarország, 79 százalékos átlagával a kilencedik helyre került. 

Az OpenSignal jelentésében a 4G-hálózatok rendkívül gyors fejlődési ütemét is kiemeli: míg egy évvel korábban egy 20 Mbit/s-ot meghaladó átlagos letöltési sebesség még kiemelkedő eredménynek számított, addig az idén már a világ 142 4G-vel lefedett országából 15-ben érhető el ennél gyorsabb 4G mobilinternet.

Az OpenSignal az iOS-re és Androidra letölthető ingyenes hálózati sebességmérő alkalmazásaival globálisan, a 4G szabványt támogató mobiltelefonok több millió felhasználójának segítségével gyűjt adatokat a hálózatok minőségéről. A most kiadott jelentéshez tavaly október és december között, három hónapon át gyűjtötték az információkat.

 A jelentéssel kapcsolatos bővebb információ elérhető az alábbi linken: http://opensignal.com/reports/2016/02/state-of-lte-q4-2015/.

Persze az efféle méréseknek is megvan a maguk rákfenéje, például több szempontból sem tekinthető egy ilyen program által elvégzett mérés abszolút mértékben hitelesnek és az adott hálózatra vonatkozóan minden szempontból helytállónak. Arról nem beszélve, hogy egyes operátoroknál a mai napig divat a sávszélesség-alapú szegmentáció a 4G-s díjcsomagoknál, vagyis aki olcsóbb csomagra fizet elő, az lassabb 4G-t is kap, ez pedig alaposan eltorzíthatja ezeket a statisztikákat.

A statisztika azonban annál jobban közelíti a tényleges képet, minél többen vesznek részt a mérésben -- ebből a szempontból csak annyit tudni, hogy globálisan 358 ezer felhasználó méréséből állt össze az adathalmaz. Hogy ebből hányan használták az alkalmazást Magyarországon, arról nincs információ.

Mindenkinek, tehát BlackBerry-felhasználóknak is. Felár nélkül. 

A Vodafone eddig 4G-ben mondhatni nem pallérozott különösebben, a szolgáltató lefedettségi térképe a versenytársakkal összehasonlítva legalábbis lyukas, mint az ementáli sajt, de ha minden igaz ezek a lyukak hamarosan teljesen eltűnnek, hiszen a szolgáltató a Balaton-környéke, valamint a főváros teljes 4G-ellátottsága után országosság bővíti a hálózatot, méghozzá idén év végéig. 

Ez volt talán a legfontosabb üzenete a szolgáltató mai sajtótájékoztatójának, melyet kivételes helyszínen, egy metrómegállóban tartott a Vodafone, nem véletlenül, mostanra a teljes budapesti metróhálózatot 4G-vel burkolta a szolgáltató (a teljes képhez azért hozzátartozik, hogy ezt a lécet a két versenytárs már hosszú hónapokkal, sőt évekkel ezelőtt megugrotta).

A vodás 4G-ben amúgy az a jóság, hogy a használata semmilyen szinten nem kerül extra pénzbe, annyi az egyetlen feltétele, hogy 4G-képes okostelefonnal rendelkezz, mindegy, hogy az egy iPhone, vagy éppen BlackBerry. Tehát a végén így találkozik márkafüggetlenül mindenki egy csodálatos, új, 4G-s világban.

További részletek a HWSW cikkében.