A hétvégén újabb kétnapos Port-a-Thon veszi kezdetét, melynek célja, hogy a RIM minél több alkalmazást gyűjtsön a BlackBerry 10 január 30-i rajtjára. A recept viszonylag egyszerű, és múlt hétvégén elég jól be is vált: a cég fizet azoknak, akik más platformon elérhető alkalmazásukat átírják BB10-re. A feladat nem tűnik túl bonyolultnak, a "vérdíj" ennek ellenére elég magas -- összesen kétmillió dollár, vagyis majdnem félmilliárd forint. (Azt már csak zárójelben, hogy arra inkább lennék kíváncsi, hogy a nagy szoftverházaknak mennyit fizet a RIM azért, hogy elkészüljenek egyes alkalmazások BB10-es verziói.)

Ez az összeg egyébként éppen a négyszerese a múlt hétvégi Port-a-Thonon felajánlott összegnek, egy fejlesztő egy appért ettől függetlenül éppúgy 100 dollárt kap (de maximum 2000-et, 20 app után). Vagyis a RIM ezúttal összesen nagyjából 20 ezer átportolt és az App World Vendor Portálra feltöltött alkalmazásra számíthat a hétvégén. Meglátjuk összejön-e, mindenesetre ha igen, az abszolút rekord lehet, különösen ha hozzáadjuk a múlt heti 15 ezres mennyiséget. 

Azért mielőtt nagyon összecsapkodnánk a tenyerünket örömünkben, először is érdemes leszögezni, hogy attól, hogy feltöltenek a fejlesztők 35 ezer appot (tegyük fel ennyi lesz a két Port-a-Thon végeredménye) a RIM-hez, még nem jelenti azt, hogy ezek automatikusan be is kerülnek a BlackBerry World piactérre. A silány minőségű, vagy rosszul működő alkalmazások kiszűrése a RIM-nek és a felhasználóknak egyaránt érdeke, de azt hiszem olyan sok app nem fog fennakadni a rostán, mivel a fejlesztőknek meg az az érdekük, hogy megkapják a 100 dollárt a portolásért.

Amúgy meg van azért ennek a nagy portolgatásnak némi hátulütője is. Félő például, hogy a fejlesztő miután bezsebelte a pénzt az alkalmazás BB10-es verziójáért, a későbbiekben magasról tojik a frissítésre, ami az új funkciók megjelenését vagy a hibák kijavítását hátráltathatja. Másrészt meg a nem natívan BB10-re készített alkalmazások menüje és kezelőfelülete eltérhet a BB10 kezelőfelületétől, azt meg gondolom senki nem szeretné, ha egy Androidos menü vagy egy iOS dizájnelem köszönne vissza a vadiúj BlackBerryjéről.

Bár lehet, hogy erre csak én vagyok különösen háklis, de nekem ezért például egyetlen androidos app sem húzta sokáig a PlayBookomon.

A hétvégi Port-a-Thonról itt találtok részleteket, jelentkezni pedig az alábbi linken tudtok, elvileg ma estig.

Elképesztő iramban közeledik a BlackBerry 10 platform rajtja, melynek egyik kulcsfontosságú eleme, pontosabban a siker záloga a platform által kínált alkalmazás-választék. A RIM múlt hétvégén több száz androidos fejlesztőt trombitált össze egy kis közös online kódolásra, melynek célja az volt, hogy rövid idő alatt jelentős mennyiségű appot készítsenek el a fejlesztők BB10-re.

A hétvégi esemény, amit egyébként Port-A-Thonnak hívtak, viccesen utalva ezzel a futószámok királykategóriájára, a Marathonra, annyira jól sikerült, hogy a BlackBerry World alkalmazás-piacteret üzemeltető és az appokat átvizsgáló személyzet jó darabig el lesz látva munkával. A fejlesztők ugyanis 37,5 óra leforgása alatt több mint 15 ezer (!) alkalmazást fordítottak át Androidról BB10-re, majd töltötték fel jóváhagyásra a piactérre.

Ez durván azt jelenti, hogy egyetlen óra leforgása alatt körülbelül 400 app fordítása készült el, percenként pedig átlagosan 6-7 alkalmazással végeztek a fejlesztők. Akiknek egyébként nem volt túl nehéz dolguk, egy közepes bonyolultságú androidos alkalmazást BB10-re átfordítani alig pár órás meló, ráadásul ehhez a RIM minden segítséget meg is ad.

Az alkalmazásválaszték további duzzasztásáról természetesen nem tett le a RIM, most hétvégén ismét lesz Port-A-Thon, konkrétan az utolsó a BlackBerry 10 rajtjáig. Aztán hogy az itt termelt appokból mekkora lesz a ballaszt és mekkora lesz a ténylegesen hasznos, használható app, az már más kérdés, de a kanadaiak úgy kalkulálnak, hogy a legfontosabb, legkeresettebb appok 90 százaléka ott lesz BB10-en is.

Tegnap fontos határidőhöz ért el a RIM szoftveres részlege, elkészült ugyanis a BlackBerry 10 fejlesztői környezet véglegesnek jelölt verziója, vagyis a BlackBerry 10 SDK Gold. Mindez alapvetően két dolgot jelent: egyfelől a kanadaiak tartották magukat az előzetesen vállalt december 11-i határidőhöz, ami jó. Másfelől az operációs rendszerre fejlesztő programozók és cégek számára finisbe érhet a munka, melynek gyümölcse várhatóan sok jó app lesz a BB10 rajtjára. Ami szintén jó.

Ezerszer elmondtuk, de elmondjuk ezeregyedszerre is, hogy az alkalmazások borzasztóan fontosak egy platform rajtjánál, olyan szereplők mellett, mint az Android és az iOS, de akár csak a Windows Phone (8) nem lehet csatába indulni eredményesen, ha nincsenek ott a legfontosabb mobilalkalmazások az induláskor. A BlackBerry 10 SDK Gold megjelenése hatalmas segítség a fejlesztők számára, hogy elkészítsék natív C/C++ nyelven írt, HTML5 WebWorks, Adobe AIR-re épülő, vagy éppen Androidról portolt alkalmazásaikat a platformra.

Az érdeklődés közben a fejlesztők részéről is egyre élénkebb a BlackBerry 10 iránt, hiszen az alkalmazásokkal ezen a platformon várhatóan igen jól lehet majd keresni, aki tehát ott van a rajtnál, az később nagyobb szeletet hasíthat a tortából -- persze ehhez minőségi, hasznos és érdekes appok kellenek, nem elfeledve azt, legyen szó akár nemzetközi hírű top alkalmazásról, vagy lokális tartalomról.

Az az érzésem egyébként, hogy a RIM a január 30-i startra az alkalmazásokat illetően is tartogat a világ számára egy-két bombameglepetést -- olyan appokra gondolok, amelyekre senki nem számít, amelyekről senki nem gondolta volna korábban, hogy valaha elkészülnek BlackBerryre. Jó hely lesz a BlackBerry World...

Egy újszülött mobilplatform későbbi életét nagy mértékben meghatározhatja a kezdeti alkalmazásválaszték, ezt jól tudja a RIM és a Microsoft is, éppen ezért mindkét cég igyekszik az új mobilos operációs rendszer megjelenésére elkészíteni vagy elkészíttetni a kulcsfontosságú alkalmazásokat. A két cég közül utóbbi már túl van a platform rajtján, és láthatóan azért nem sikerült minden lécet megugrani, na de majd idővel. A BB10 esetében különösen a lokális tartalmak elkészítése jelenthet komoly kihívást, főleg azokban az országokban, ahol a RIM platformja korábban sem volt kifejezetten népszerű. Mint például hazánkban.

Ettől függetlenül a BB10 rajtjára beígért 100 ezer alkalmazás közt lesz több magyar vonatkozású app is, legalábbis belsős forrásokból azokat az információkat kaptuk, hogy az egyik meghatározó hazai médiakiadó alkalmazásfejlesztő részlege, a Sanoma Mobilmédia már megkapta a megrendelést több magyar relevanciájú app elkészítésére. Hogy a platform rajtjára mi készül el, illetve a kisebb fejlesztők készítenek-e például androidról portolt appokat a platformra, az vélhetően csak jövő kora tavasszal derül ki, ekkor várható ugyanis a BlackBerry 10 hivatalos magyarországi rajtja.

A magunk részéről örülnénk neki, ha egyik-másik szolgáltató elkészítené saját mobilalkalmazását, vagy mobilalkalmazásait a platformra, így például a Magyar Telekom részéről is várjuk a Zenecenter vagy a Műsorújság, netán a Moziaréna BB10-es portját, de a Vodafone-nál is vannak olyan hasznos, saját fejlesztésű appok, melyeknek helye lenne a platformon. 

A Sanona szerepvállalása azt sejteti egyébként, hogy olyan jellegű tartalomfogyasztó appok is lesznek a platformon, mellyel egy adott lap online változatát lehet böngészni, igaz a BB10 csúcsnak ígérkező böngészője mellett nem biztos, hogy olyan nagy szükség van mondjuk hírolvasó programra, de persze adjuk meg a lehetőséget mindenkinek, hogy az appek egyedi funkcióit (már ha van ilyen) használhassa.

Érdekes, elgondolkodtató jegyzet jelent meg tegnap a CrackBerryn Zach Gilbert tollából, aki az elmúlt napokban Waterlooba látogatott, a RIM központjába, hogy beugorjon az ottani fiúkhoz egy kis csevejre. Zachnek sikerült is leülnie beszélgetnie Adam Stanley-jel, aki a vezető alkalmazásfejlesztői tanácsadó a RIM-nél, bármit is jelentsen ez pontosan. Lényeg, hogy Adam kezében sok fontos projekt folyik össze, többek közt ő tárgyal a kiemelt fejlesztőkkel ,stúdiókkal, a RIM stratégiai iránymutatása alapján ő, illetve a csapata éri el, hogy legyen sok olyan program PlayBookra vagy BlackBerry 10-re, ami más platformokon húzónév.

Mert ez bárki bármit mond, igenis számít. Az egyik legjobb példa erre az unalomig emlegetett Angry Birds, mely végül nem kerülte el a PlayBookot sem, viszont BlackBerrykre technikai okokból máig nem érhető el. És basszus vannak több millióan, akiknek hiányzik. Mások a Skype miatt reklamálnak, van aki a Netflix videotékát követeli, és persze, hogy a felhasználó elégedetlen - ha ezek a programok ott vannak Androidon vagy iOS-en, akkor miért nem lehetnek BlackBerryn?

^{Mike Lazaridis büszkén bejelenti az Angry Birds PlayBook-verzióját}

Erre a kérdésre nem lehet olyan egyértelmű, könnyű választ adni, több technikai és gazdasági oka van a dolognak. Egyrészt be kell látni, hogy a Java-alapú BlackBerryk egy csomó app futtatására egyszerűen képtelenek, vagy jelentős részük képtelen rá. A készülékek operációs rendszere és hardvere annyira a célfeladatra van kihegyezve, hogy egy erőforrásigényesebb szoftvert nem tudnak futtatni. A Java-alapú BlackBerry OS hiába néz ki jól a 7.1-es verzióval, akkor is egy tízéves alapokra épülő OS, márpedig tíz évvel ezelőtt senki nem kalkulált a maihoz hasonló feladatokkal, alkalmazáskörnyezetekkel.

Persze próbálkozni azért lehet, sok kisebb-nagyobb cég megpróbálja betölteni azt az űrt, amire a nagyok nem fekszenek rá, van ezerféle Skype- meg Angry Birds klón BlackBerrykre, de az eredmény többnyire katasztrofális, és hamar rájön mindenki, hogy a BB-s Viber egy fos és a Fruit Ninját másoló Fruit Slash sem teljesen ugyanazt az élményt nyújtja a BlackBerryn, mint a haver iPhone 4 S-én.

A PlayBook OS-sel, illetve a BlackBerry 10-zel persze más lesz a helyzet, itt viszont másfajta problémával kell szembesülni, legalábbis eleinte. Ez pedig a minimális, iOS-hez és Androidhoz képest eltörpülő felhasználói bázis, vagyis a fejlesztő eleinte nagyon lassú megtérüléssel kell számoljon egy születő platform esetében. Ilyenkor bevett szokás, hogy a platform tulajdonosa némi anyagi hozzájárulással megtámogatja az alkalmazás fejlesztését, vagy nem támogat, és akkor a fejlesztő a rosszabb megtérülési rátát a vásárlón hajtja be. Ez aztán többnyire abban nyilvánul meg, hogy míg egy app androidos változata 1 euróba kerül, addig PlayBook OS-re ugyanazért az alkalmazásért az androidos ár háromszorosát kell fizetni. Pofonegyszerű, ahol sok a felhasználó, oda megy a tőke. Ahol kevés, vagy kevesebb, onnan meg megy.

Visszatérve Adam Stanley-hez és a RIM-hez, a kanadaiaknak a következő hónapokban bizony vadászniuk kell a nagy húzócímekre, és Stanley nyilatkozata szerint ezt meg is teszi a cég, vagyis nem ül senki ölbe tett kézzel Waterlooban, és várja, hogy az ajtón kopogtasson a Rovio vagy a Skype (Microsoft). A szakember azt is elárulta, van egy nagyjából száz kritikus címet tartalmazó lista, a csapat feladata, hogy ezeket mindenáron megszerezze a BlackBerry 10-re, ami iránt egyébként már most komoly az érdeklődés egyes stúdióknál, így például a Gameloft játékgyártó már korábban közölte, hogy legalább tíz alkalmazást fog készíteni a BlackBerry 10 premierjére.

A nap végén persze aztán úgyis arról fog szólni a történet, hogy mennyire nyitotta ki a pénztárcáját a RIM, de ez már csak egy ilyen mocskos kapitalista világ, Angry Birds-estül meg Netflixestül.

A BlackBerryk (nagy)vállalati felhasználásáról kevés szó esik itt a BerryBlogon, nem véletlenül. A téma igazán komoly mélységeiben csak keveseket érdekel, emellett ahhoz, hogy pontos és részletes információkkal lássunk el titeket, 24 helyett legalább 28 órából álló napra lenne szükségünk. Ettől függetlenül időnként próbálunk becsempészni ide hasonló témákat, most például a világ egyik legnagyobb szoftvercégének, az SAP-nak a  budapesti fejlesztőközpontjában jártunk, hogy egy kicsit a BlackBerrykről beszélgessünk.

Az SAP-ról röviden annyit érdemes említeni, hogy a cég komplex üzleti rendszereit használja szinte a világ összes multinacionális vállalata, kezdve az Auditól a Vodafone-on át a Tescóig bezárólag. A különböző modulokból összeálló környezethez mobiltelefonokkal is lehet csatlakozni, ezt a távmunkát segítő lehetőséget elég régóta bevezette az SAP, elsőként éppen BlackBerryken keresztül.

A magyarországi fejlesztőközpontban 2009-ben kezdődtek el BlackBerry okostelefonokra a fejlesztések, mondja el a találkozón a csapat három tagja, Sulyok Péter, Bánlaki Tibor és Dudás Péter. Mint mondják, az utóbbi időben az üzleti alkalmazások esetében is szemléletváltás következett be a cégnél, az alkalmazásoknak passzolniuk kell a modern környezetekbe, ezzel párhuzamosan a felhasználói elvárások is mások ma, mint akár csak pár évvel ezelőtt.

A központban összesen három BlackBerry-alkalmazás készül az egyébként nagyjából tíz elérhető appból - ezek egy része az App Worldben is megjelenik, hogy az ügyfelek könnyebben hozzáférjenek, működésükhöz azonban mindenképpen szükség van az SAP háttérrendszerekre. Nem kell különösebben bonyolult dolgokra gondolni, ám a végfelhasználó és a cég szempontjából hasznos kis appok ezek: itt készül például a egy szabadságkivételre használható app, illetve a tipikusan ehhez hasonló jóváhagyó appok, melyek a menedzserek munkáját könnyítik meg.

A fejlesztéssel foglalkozó szakemberek pontosan látják, hogy az ügyfelek körében a bring your own device jelenség ellenére továbbra is rendkívül erős arányban vannak jelen a BlackBerryk: az SAP-ügyfelek 80 százaléka ma is használja más eszközök mellett a RIM valamelyik készülékét. Fejlesztői szemmel nézve az SAP-nek többnyire könnyű dolga volt a RIM üzleti platformjával, hiszen ezeket a készülékeket eredetileg is üzleti célra tervezték, az egész ökoszisztéma erre lett kihegyezve, míg a végfelhasználói megoldások a háttérbe szorultak - mondja Sulyok Péter.

Az iOS és az Android esetében pont fordított a helyzet. Az Apple láthatóan nem volt felkészülve arra, hogy üzleti platformok jelenjenek meg az iPhone-on, a kezdetekkor sem az alkalmazásterjesztési modell, sem a jóváhagyási rendszer nem kedvezett az üzleti appok fejlesztőinek. Az Android esetében a készülékdiverzifikáció jelenti még most is a problémát, illetve az, hogy nincs egységes tesztkörnyezet - mondják az SAP Labs Hungary alkalmazásfejlesztői.

Ettől függetlenül a cég ma már a BlackBerry mellett iOS-re és Androidra is fejleszt alkalmazásokat, a kurrens platformok közül egyedül a Window Phone hiányzik a sorból. A szakértők szerint az új BlackBerry platform, a QNX-alapú BlackBerry 10 kapcsán az egész iparág várakozó álláspontont van. Mint mondják, a fejlesztés nem jelent technológiai kihívást, igaz a jelenlegi fejlesztői eszközök állapota a betonstabil környezetet igénylő üzleti rendszereknek nem kifejezetten kedvez.

Az üzleti alkalmazások megjelenése az új platformon ugyanakkor kulcsfontosságú a RIM számára, nem véletlen, hogy a május eleji BlackBerry World konferencián és a BlackBerry Jam-en aktívan részt vett az SAP, fentebb láthatjátok Pete Graham, az SAP üzleti mobil alkalmazásaiért felelő vezetőjének a bemutatóját.