Egy újszülött mobilplatform későbbi életét nagy mértékben meghatározhatja a kezdeti alkalmazásválaszték, ezt jól tudja a RIM és a Microsoft is, éppen ezért mindkét cég igyekszik az új mobilos operációs rendszer megjelenésére elkészíteni vagy elkészíttetni a kulcsfontosságú alkalmazásokat. A két cég közül utóbbi már túl van a platform rajtján, és láthatóan azért nem sikerült minden lécet megugrani, na de majd idővel. A BB10 esetében különösen a lokális tartalmak elkészítése jelenthet komoly kihívást, főleg azokban az országokban, ahol a RIM platformja korábban sem volt kifejezetten népszerű. Mint például hazánkban.

Ettől függetlenül a BB10 rajtjára beígért 100 ezer alkalmazás közt lesz több magyar vonatkozású app is, legalábbis belsős forrásokból azokat az információkat kaptuk, hogy az egyik meghatározó hazai médiakiadó alkalmazásfejlesztő részlege, a Sanoma Mobilmédia már megkapta a megrendelést több magyar relevanciájú app elkészítésére. Hogy a platform rajtjára mi készül el, illetve a kisebb fejlesztők készítenek-e például androidról portolt appokat a platformra, az vélhetően csak jövő kora tavasszal derül ki, ekkor várható ugyanis a BlackBerry 10 hivatalos magyarországi rajtja.

A magunk részéről örülnénk neki, ha egyik-másik szolgáltató elkészítené saját mobilalkalmazását, vagy mobilalkalmazásait a platformra, így például a Magyar Telekom részéről is várjuk a Zenecenter vagy a Műsorújság, netán a Moziaréna BB10-es portját, de a Vodafone-nál is vannak olyan hasznos, saját fejlesztésű appok, melyeknek helye lenne a platformon. 

A Sanona szerepvállalása azt sejteti egyébként, hogy olyan jellegű tartalomfogyasztó appok is lesznek a platformon, mellyel egy adott lap online változatát lehet böngészni, igaz a BB10 csúcsnak ígérkező böngészője mellett nem biztos, hogy olyan nagy szükség van mondjuk hírolvasó programra, de persze adjuk meg a lehetőséget mindenkinek, hogy az appek egyedi funkcióit (már ha van ilyen) használhassa.

Az eredeti ígéretnek megfelelően a héten boltokba került Mexikóban a Nextel nevű szolgáltató választékában egy egészen fura szerzet BlackBerry, a 9620, mely már csak azért is különleges a maga nemében, mert nem kapott besorolást egyik kategóriába sem, szóval sem nem Curve, sem nem Bold a lelkem. Hogy ezzel mennyire vár rá nehéz sors, mennyire nem, az majd kiderül, mindenesetre itt van róla egy a korábbinál jobb kép, ami kicsit többet elárulhat a telefon felépítéséről.

A 9620-ról tudni lehet többek közt, hogy ugyanolyan gyors, mint a 9900, de a kijelzője inkább a Curve-é, ráadásul nem is lehet taperolni, vagyis hát lehet, de viszonylag kevés eredménnyel. Emellett a billentyűzet is a Curve-től lett átörökítve, már csak az a kérdés, hogy akkor miért nem Curve-nek hívják, sokkal egyszerűbb lenne az egész.

Egyelőre továbbra sem világos, hogy Mexikón kívül lehet-e majd máshol kapni a telefont, de ha tippelnem kellene, azt mondanám, hogy egynémely ázsiai piacon hamarosan viszontlátható lesz, itthon azonban várhatóan soha nem fogja egyik szolgáltató sem árulni. Nektek hiányzik a választékból?

A BlackBerry App World alkalmazás-piactér a BlackBerry 10 érkezésével több lényeges pontos is megújulhat, ennek egyik fontos lépése, hogy a szolgáltatás nevet vált. A BlackBerry Jam Asia rendezvényen a RIM bejelentette, hogy a piactér mostantól BlackBerry World néven folytatja a pályafutását, ami már csak azért is érdekes, mert ugyanezen a néven a RIM-nek szokott lenni egy éves konferenciája május elején Floridában.

A névváltoztatást a kanadaiak szerint az indokolta, hogy az App World a jövőben egyre több olyan tartalmat kínál majd, aminek köze nincs az alkalmazásokhoz, vagy legfeljebb nagyon érintőlegesen. A BlackBerry Wolrdben így feltűnnek majd a zenék és a filmek, sorozatok, nagyjából úgy, mint az Apple-féle iTunes-ban. Tekintve, hogy az új BB10-es BlackBerryken egyébiránt lesz microHDMI-port, mindez azt jelenti, hogy egy lapostévére vagy erősítőre kötve a BlackBerryk egész jó médialejátszók lesznek.

Most már csak az a kérdés, hogy a BlackBerry World választékából nekünk, magyaroknak továbbra is csak az "app" rész marad, vagy nálunk is lesznek zenék és filmek ugyanúgy, mint az iTunes-nál. Illetve persze az is kérdés, hogy az appok közül a régiós korlátozások ugyanolyan szigorúak és sokszor indokolatlanok lesznek-e az új piactéren, mint, a régin.

Nem gondolom, hogy a Telenor Magyarország korábban különösen kompetens lett volna itthon BlackBerry-tekintetben, de azt sem gondoltam volna, hogy a korábbinál is rosszabb lehet a helyzet -- pedig úgy néz ki lett, a szolgáltatónál ugyanis minden jel szerint szőrén-szálán eltűntek a BlackBerryk a lakossági kínálatból.

A Telenor weboldalán található, márkákra lebontott telefonlistában pár héttel ezelőtt még ott volt a 9900 és a 9360, ma viszont már egyáltalán nincs BlackBerry a készüléklistán, azaz nem rendelhetők online a telefonok -- feltételezhetően a boltokban sincs már belőlük legfeljebb pár darab. Először azt hittem, csak a webes adminisztrátorok szúrtak el valamit, de a szolgáltató aktuális lakossági árlistáján sincs egy darab BlackBerry sem, szóval ez nem hiba, ez bizony feature.

Gyorsan tegyük hozzá, a változás csak a lakossági ügyfeleket érinti, vagyis a Telenor a vállalatoknak továbbra is ad el BlackBerryket, ha éppen azt akarnak vásárolni, illetve nem kizárt, hogy egyéni kérésre lakossági ügyfélnek is beszereznek, mindenesetre az, hogy nincs listázva egy készülék sem, az szerintünk hosszabb távon semmiképpen nem jó sem a BlackBerry-rajongóknak, sem a Telenornak. 

Megpróbálunk utánajárni, mi történhetett, reméljük csak valami átmeneti zavar támadt az erőben.

Bizonyára nem keveset -- már ha a címben feltett kérdésre szeretnénk válaszolni, bár a végeredmény kiszámolását kissé megnehezíti, hogy a RIM nem szokta senki orrára kötni, hogy mennyi a telefonjainak az átlagos eladási ára (ettől függetlenül ha valaki nagyon akarja, egy közelítő értéket kiszámolhat). Jelen helyzetben nem is a pénzbeli érték a legfontosabb, hanem az, hogy 35 millió eladott okostelefonnal mire megy majd jövőre a RIM. Mert hogy a legfrissebb piaci előrejelzések szerint ennyire lesz jó a cég a következő, egyébként 2014 februárjában véget érő üzleti negyedévében.

Ezt a 35 milliós számot több jelenleg is ismert tényező birtokában kell, illetve lehet értékelni. Így például nem árt tudni, hogy a RIM az elmúlt négy negyedévben nagyjából 40 millió BlackBerryn adott túl, szóval ehhez képest a 35 millió (ami egyébként egy nemrég felfelé korrigált becslés) még visszaesésnek is számít. Emellett látni lehet a piaci trendeket, melyekből több dolog rajzolódik ki egyszerre: például azt, hogy az okostelefon-piac világszinten csak az elmúlt negyedévben majdnem 170 milliós rekordforgalmat bonyolított, és egyelőre semmi jelét nem mutatja, hogy elérte volna a plafont.

Ennek fényében a RIM-re vonatkozó 35 milliós éves becslés nem tűnik különösebb sikertörténetnek, ettől függetlenül azt azért látni kell, hogy mindezt egy olyan környezetben is érhetik el a kanadaiak, ahol gyakorlatilag minden az Android elsöprő sikeréről szól, ez pedig ugyebár egy gyártó (a Samsung) számára igazán nyerő helyzet. Nagy kérdés az is, hogy mi lesz az Apple-lel, míg egyesek gyorsan kipukkadó lufiról beszélnek, addig mások szerint éppen csak megdöccent a szekér. Emellett a következő év másik nagy kérdőjele a Windows Phone is lehet, szóval olyan sokváltozós ez a képlet, hogy ember legyen a talpán, aki most összerak egy pontos jóslatot a 2013/2014-es állapotokról.

Mindenesetre Jack Potata szavaival élve a RIM részéről a 35 millió eladott BlackBerry teljesen reális lehet jövőre, a sikeres visszatérésről azonban csak akkor lehet beszélni, ha a cég egy év alatt legalább 50 millió BlackBerryt elad. Ez sem lehetetlen küldetés, hiszen egyrészt a meglévő hardcore felhasználói bázist könnyen rá lehet bírni a frissítésre az eddig látottak alapján, emellett meg a hagyományos BBOS készülékeknek is nagy, és egyre növekvő piaca van a fejlődő országokban (bár vannak olyan vélemények, melyek szerint ez legfeljebb a statisztika kozmetikázására jó).

Valójában szerintem ez az egész sikerességi kérdés arról szól, hogy a RIM meg tudja-e mutatni a világnak, hogy nem tűnik el a süllyesztőben egy olyan, rendkívül kompetitív piacon, ahol pillanatok alatt le lehet csúszni a csúcsról a mélybe. Ha a sajtó jóslatai bejöttek volna, a RIM mostanra már régen eltűnt volna a Föld színéről, vagy már nem is RIM-nek hívnák, hanem mondjuk Microsoftnak, hogy ennél vadabb spekulációkról már ne is beszéljünk. A cég ennek ellenére optimistább, mint valaha (mondjuk nem is igen tehet mást), akárcsak a befektetők, a papírok ugyanis elképesztő erősödésbe kezdtek az elmúlt hetekben a platform rajtját megelőző pozitív híreknek köszönhetően.

Szerencsére a sajtóban néha kifejezetten pocsék jósok dolgoznak (az már komolyabb baj, hogy némelyik újságíró nem csak jósnak pocsék), a RIM-nél meg egyre több a kifejezetten kitartó, innovációt és megújulást kereső szakember -- ez pedig mindenképpen tiszteletet és megbecsülést érdemel, akár siker 35 millió eladott BlackBerry, akár nem.

A héten posztoltunk róla, hogy a RIM-nek mennyi mindent kell még csinálnia a BlackBerry 10 hivatalos rajtjáig, úgy mint például a telefonok legyártása, a szoftver véglegesítése, a logisztika és a marketing megszervezése stb. A legelső mozzanat, tehát a fizikai termék, vagyis a hardver legyártása a legfontosabbak egyike, amivel kapcsolatban kezdenek is lassan szállingózni az első pletykák.

A mindig jól értesült tajvani DigiTimes úgy tudja, hogy a BlackBerry 10-es okostelefonok komponenseinek a gyártása, illetve a készülékek összeszerelése decemberben kezdődhet meg több tajvani üzemben. A gyártásban részt vesz a Silitech Technogy és az Ichia Technologies, a telefonokat pedig a Wistron nevű cég fogja állítólag összeszerelni. Akinek ezek a nevek semmit sem mondanak, ne aggódjon, nem dzsunka gyártókról van szó, sőt ezek a cégek elég szép iparági múlttal rendelkeznek, ha a hardvergyártásról van szó, szóval aligha lesz baj a minőséggel. 

A híradás még beszámol arról, hogy a gyártási mennyiség eleinte meglehetősen visszafogott lehet, ami érthető is egy ilyen platformrajtnál, ami bármennyire is bombasztikus terméket fed, az értékesítési szinten így is bele van kódolva a lassú felfutás.

A legfőbb üzenet mégsem ez, sokkal inkább az, hogy a telefonok valószínűleg teljes egészében Tajvanon készülnek majd, ami tulajdonképpen irreleváns infó is lehetne, ha az eddigi BlackBerry-modellek nagy részét nem gyártották volna Magyarországon. Mindez persze nem jelenti azt, hogy a BlackBerry-gyártás teljesen kivonul itthonról, hiszen az OS7-es készülékek közül továbbra is készülhetnek itt bizonyos szériák - mindenesetre reméljük, hogy ez a logisztikai döntés minél kevesebb honi munkavállalót érint majd hátrányosan.

Via DigiTimes.