Megtört a jég, leomlottak a falak, felszállt a füst, visszavonultak a seregek, és még sorolhatnám a hasonlóan elmés metaforákat naphosszat, de a lényeg: ÚJRA KAPHATÓ BLACKBERRY A T-NÉL! Méghozzá nem is kispályás módon egy-két típus, hanem a teljes, kurrens kínálat (leszámítva a Porsche Design készülékeket és a Passport Silver Edition-t). A dolog egyetlen szépséghibája, hogy a T jelen esetben a T-Systems Magyarország, vagyis a BlackBerryk csak céges ügyfeleknek járnak, ami egyébként tökéletesen passzol is a kanadai cég jelenlegi üzleti stratégiájába.

Ez tehát azt jelenti, hogy az utcáról betérve egy Telekom shopba jó eséllyel továbbra sem fognak neked BlackBerryt adni a Mozaik XS vagy Domino díjcsomagod mellé, valószínűleg még csak mutatni sem tudnak majd ilyen telefont, de ne legyünk telhetetlenek, pláne mivel az is több ember igen kemény munkájába került, hogy egyáltalán idáig eljussunk. Ráadásul a másik két szolgáltatónál még az üzleti árlistán sincs BlackBerry (bár ha nagyon akarod, azért ott is beszerzik a számodra).

Gondolom azt senkinek nem kell ecsetelnem, hogy a T-Systemstől való telefonvásárlás milyen előnyökkel jár, ráadásul az árak sem rosszak, de legalábbis egy szinten vannak a nyílt piaci, "hivatalos" árral (vagyis azzal az árral, amiért például a BerryBoltban is megkapod a telefont).

Na de nem is csigázlak tovább, kattints ide a T-Systems árlistájához, és lapozz a 6. oldalra! Ne feledd, hogy minden ár nettó árként van feltüntetve, vagyis ezekre még rájön az áfa!

Jelenet egy repülőtéri váróban tegnap magyar idő szerint az esti órákban (megtörtént eset alapján):

-Az Apple rendezvényt nézi?

-Nem.

-(zavartan) De ööö - az meg micsoda?

-Egy BlackBerry Passport.

-De hát..., én..., az meg hogy lehet?

By Marty Beard.

Harmincöt év alatt rengeteg minden történt az informatikában, legalábbis ha én visszatekintek 1980-ra, legfeljebb a Commodore-korszakot, meg a Videoton TV-computert tudom felidézni, ezeken pedig már jócskán túlhaladtunk, minden szempontból. Ki gondolná, hogy a modern mobiltechnológiák, mobilos operációs rendszerek alapjait (is) ezekben az években tették le? Itt van például a QNX nevű, mikrokernel-alapú operációs rendszer, melyet két műszaki egyetemista srác kezdett el fejleszteni 35 éve, és ami most nukleáris erőművektől kezdve autók tízmillióin át a BlackBerry 10-es készülékekig milliónyi eszköznek nyújt működési alapot.

A QNX egyik atyja, Dan Dodge éppen a héten jelentette be, hogy 35 évnyi munka után most már úgy érzi, ideje elengedni a projektet, így az egyik alapító most otthagyja az időközben a BlackBerry kezébe került, és annak leányvállalataként működő QNX Software Systems-szet. Mielőtt még megindulnának a spekulációk Dodge szélnek eresztéséről, a vezető saját döntéséből távozott, pontosabban miután eldöntötte, hogy nyugdíjazza magát, meghívott mindenkit, akit csak ismert a QNX-nél és csinált egy "jó kis búcsúparit".

Hogy a partin ott volt-e John Chen, arról nem szólnak a híradások, mondjuk remélem legalább egy csemegekosarat küldött a BlackBerry hongkongi származású elnök-vezérigazgatója Dodge-nak, hiszen a kanadai cég ennyivel minimum tartozik neki - pláne, ha igazak azok a híresztelések, melyek szerint már javában készül az első, QNX-alapú androidos mobil Chenék boszorkánykonyhájában...

Jó pihenést Dan, és kösz a PlayBookot meg a BB10-et!

Via Globe and Mail.

Így utólag is elnézést kérek a hülye szóviccért, de egyébként tényleg ez történt: a BlackBerry ma bejelentette, hogy felvásárolja egyik riválisát, a mobilmenedzsment-platformok piacán (meglehetősen aktívan) tevékenykedő Good Technology-t. Az 1996-ban alapított kaliforniai cég tehát elsősorban arra szentelte az alapítása óta eltelt időt, de leginkább az utóbbi pár évet, hogy a biztonságos mobilhasználathoz adjon megfelelő alapokat -- pont, ahogy a BlackBerry tette a BlackBerry Enterprise Service, vagy korábban a BlackBerry Enterprise Serverrel.

A Good-ot 2006-ban egyszer már megszerezte egy mobilgyártó, a Motorola, mégpedig pont azért, hogy a BlackBerry (akkor még RIM) szolgáltatásainak konkurenciát állítson, a terv azonban nem annyira vált be, a Good pedig 2009-ben újra tulajdonost váltott. Végül különféle akvizíciókon keresztül növekedésnek indult és a felfutóban lévő piacon több sikert is elért Good Secure Mobility Solution és Good for Enterprise nevű termékeivel.

A cég azonban végül ugyanarra a sorsra jutott, mint egyik riválisa, az AirWatch, melyet a VMware vásárolt fel tavaly: ezek a vállalatok rendszerint önerőből nem tudnak bizonyos szint felé növekedni, ezért arra játszanak, hogy kellő méretű ügyfélbázist, illetve technológiai portfóliót gyűjtsenek össze ahhoz, hogy valamelyik nagyobb hal számára vonzó felvásárlási célponttá váljanak (ezt nevezi a szakma exit stratégiának).

Hát ez a stratégia teljes mértékben bevált, a BlackBerry ma bejelentette, hogy felvásárolja a céget, mintegy 425 millió dollárért cserébe. A Good-akvizíciót alighanem alaposan átrágták a felek, így a BlackBerrynél minden bizonnyal mérlegelték, hogy az újabb mobilbiztonsági megoldások, technológiák (és ügyfélkör) megéri ezt a pénzt, nem beszélve arról, hogy ezzel egy gonddal, pontosabban konkurenssel kevesebb is lesz a piacon.

Ezek után kíváncsian várom, kinek fekszik le a MobileIron, a mobilmenedzsment-piac egyetlen megmaradt, nyilvánvalóan exitre játszó vállalata.

A BlackBerry és az Android összebútorozásáról szóló legkülönfélébb pletykákat olvasva már egy ideje John Chen, a BlackBerry elnök-vezérigazgatójának alábbi, júniusi nyilatkozata cseng a fülemben:

"Kizárólag biztonságos telefonokat gyártunk, és a BlackBerry a legbiztonságosabb telefon. Ha megtaláljuk a módját annak, hogy biztonságossá tegyünk egy androidos telefont, akkor olyant is fogunk gyártani."

Márpedig mostanra gyakorlatilag nyílt titok, hogy a BlackBerrynek lesz egy vagy több androidos telefonja, szóval Chenék valahogy csak megtalálták a módját annak, hogy biztonságosabbá tegyék az Androidot.

A neten már erre is gyártódtak teóriák, az egyik legérdekesebb ezek közül kétségtelenül az, hogy a BlackBerry a Google-lal karöltve nemes egyszerűséggel lecseréli az Android operációs rendszer alapjait képező Linuxot (pontosabban a linux-kernelt) a kanadaiak tulajdonában lévő QNX operációs rendszerre (mikrokernelre). Laikus szemmel nézve egy nagyjából azzal egyenértékű, mintha egy autó motorját lecserélnék dízelről hibridre, anélkül, hogy a jármű külsejéhez hozzányúltak volna. Ezen az analógián elindulva ez egy közönséges androidos mobilnak látszik, de lehet, hogy a látszat csal:

És akkor innen következzen a kevéssé laikus megközelítés: Az Android alapjául jelenleg szolgáló, módosított Linux és a BlackBerry által 2010-ben felvásárolt QNX gyökeresen más felépítésű operációs rendszerek, már kernelszinten, vagyis az alapokat tekintve. Míg az Android egy módosított, monolítikus Linux-kernelre épül, addig a QNX mikrokernel-alapú operációs rendszer, azaz eredendően alkalmasabb lehet mobileszközökön való használathoz (erről később). Mindez nagy mértékben meghatározza azt, hogy a rendszer mennyire könnyen védhető meg a legsúlyosabb, kernelszintű támadásoktól, melyek végeredményben oda vezethetnek, hogy egy rosszindulatú támadó akár a teljes kontrollt átveszi az eszköz felett.

A tanulás fontosságát pláne így az iskolakezdés küszöbén aligha kell hangsúlyozni, bár persze manapság már nem csak az iskolapadban lehet, illetve kell tanulni. Például a vállalati rendszergazdákra is ráfér(ne) a rendszeres tanulás, az újabb ismeretek elsajátítása és a meglévők elmélyítése, ehhez szerencsére ma már számos cég nyújt saját, jól felfogott érdekében különféle segédleteket. Mint például a BlackBerry is.

Ami azt illeti, a kanadai cégnek van az egész mobilos iparágban az egyik legjobban összeszedett, leghasznosabb tréning oldala, melyet nemes egyszerűséggel BlackBerry Trainingnek nevez. Az oldalt kifejezetten azzal a céllal hozta létre a BlackBerry, hogy egy rendszergazda mindent egy helyen megtalálhasson ahhoz, hogy a BlackBerry rendszereit könnyebben üzemeltethesse, a mobilmenedzsment-háttérrendszertől kezdve a BlackBerry okostelefonokig.

Itt jegyezném meg, hogy az oldal egyébként kiváló iskolapéldája annak (ha már a tanulásnál tartunk, ugye), hogy a BlackBerry termékportfóliója hogyan is épül fel, és mennyire nem arról szól csupán ennél a cégnél minden, hogy az okostelefon-piacon küzd egy egykori ikon azért, hogy az Apple-hez és más, nagy androidos gyártókhoz mérhető eladásokat produkáljon. Meg merem kockáztatni, hogy a BlackBerry Training felületen jóval nagyobb hangsúlyt kapnak a különböző BlackBerry szolgáltatások, elsősorban a BES12 mobilmenedzsment-platform.

A BlackBerry Training oldal egyébiránt két szekcióra bontható a fenti vezérelv alapján, az egyik a BlackBerry Enterprise Training, ahol a szoftver és szolgáltatások üzletág megoldásaiban lehet elmélyedni, a másik pedig a BlackBerry Smartphone Training, ahol pedig a kurrens, illetve még használatban lévő okostelefon-típusokat, valamint a BlackBerry 10 operációs rendszer működését lehet részletekbe menően megismerni.

Mind a szoftverszolgáltatások, mind pedig a készülékek funkciói megismerhetők webes kurzusok és bemutatók révén, valamint személyes tréningen keresztül (utóbbi a mi régiónkban egyelőre nem érhető el), egyes szoftverszolgáltatások (például a BES12 MDM-rendszer) pedig úgynevezett Hands-On Lab keretében is kipróbálhatók. Utóbbi esetben egy előre konfigurált demórendszeren belül lehet garázdálkodni, demó lévén anélkül, hogy a különféle beállítások következményeivel szembe kéne néznie a rendszergazdának.

A Hands-On Labek használata minden esetben fizetős, a szoftverszolgáltatásokkal kapcsolatos tréningek nagy része pedig a BlackBerry terméktámogatási szolgáltatására előfizető ügyfelek számára érhetők el.