Ha egy csapat közösen dolgozik egy projekten, akkor az -- egy jól szervezett munkahelyen -- rendszerint hatékonyabbá teszi a munkát, akkor meg kiváltképp, ha a team tagjainak nem kell találkozniuk egymással minden egyes munkafázis minden egyes percében. Itt jöhetnek jól a különféle üzleti felhőszolgáltatások, melyek hasonló funkciókat kínálnak, mint az egyéni felhasználók, esetleg kisvállalatok körében elterjedt megoldások. Mint például fájlmegosztás esetén a Dropbox vagy a Microsoft-féle OneDrive.

A nagyvállalatok és kormányzati szervek azonban tartanak ezektől a szolgáltatásoktól, mint ördög a tömjénfüsttől, a feltört fiókokról, vagy meglepetésszerűen lenullázott tárhelyekről szóló (rém)híreket olvasva némileg jogosan. Szerencsére azért akadnak már olyan fájlmegosztó és kollaborációs platformok, melyek rendkívül magas fokú adatbiztonságot kínálnak ezeknek az ügyfeleknek, ilyen többek közt a most megújult WatchDox, melyet idén áprilisban vásárolt fel a BlackBerry.

A WatchDox valójában olyan, mint a legszigorúbb biztonsági őr, aki élet-halál ura egy hivatali épületnél: megmondja, ki mehet be, ki mehet ki, és ha kell, még egy fémdetektoros kapun is átzavarja a delikvenseket. Ez az eszközök szintjén nagyjából annyit tesz, hogy a platformmal pontosan, divízió, vagy egyéni szinten szabályozható, hogy ki milyen állományokhoz férhet hozzá és azokkal mit csinálhat, illetve ha gáz van, akkor a WatchDoxszal távolról törölhető a kompromittált eszközön lévő bármelyik kényes állomány. És ez csak néhány, a platform legfontosabb adatbiztonsági funkciói közül.

Az már szinte csak mellékes extra, hogy a WatchDox minden fájlt egyedileg titkosít az egyik legszigorúbb, 256 bites AES titkosítási algoritmusnak megfelelően, magyarul csak annak éri meg visszafejteni az állományokat, aki nagyon meg akarja ismerni a tartalmukat. Úgy értem, NAGYON-NAGYON.

Az új WatchDox emellett tökéletesen beilleszthető a meglévő biztonsági és adattárolási infrastruktúrába, így egyebek mellett Active Directory, SharePoint, Samsung KNOX és Android for Work támogatás biztosítja, hogy a biztonságtudatos szervezetek a létező legkisebb kockázat nélkül használhassanak fájlmegosztó- és kollaborációs szolgáltatást teljes informatikai kliensállományukon.

Részletesebb információért és a WatchDox kipróbálásához kattints ide!

Némi iróniát merítve akár ennek a posztnak a címe is lehetne a legfőbb üzenete annak, hogy a BlackBerry saját alkalmazás-piacterén a BlackBerry Worldon kiemelten ajánlja felhasználóinak az Amazon App Store-t, vagyis a világ egyik legnagyobb, független (androidos) alkalmazás-piacterét. Azt a piacteret, ami egyébként a BlackBerry 10 operációs rendszer 10.3.1-es verziójának megjelenésével felkerült mindegyik BB10-es BlackBerryre. 

Nincs ezen mit szépíteni, a fejlesztők a kezdeti, eleve nem túlságosan felfokozott érdeklődést követően mostanra gyakorlatilag teljes nihillel tekintenek a BlackBerry 10 platformra, melynek valószínűleg több, egymással szorosan összefüggő oka is van. Ennek mára az lett az eredménye, hogy a BB10 minden elvitathatatlan érdeme ellenére új appok alig jelennek meg a platformra, a régieket pedig alig-alig frissítik, így a BlackBerry World szép lassan már csak a kanadai cég saját fejlesztésű alkalmazásainak nyújt táptalajt -- vagyis legfeljebb akkor nyitja meg az ember, ha frissült mondjuk a BBM, vagy a Facebook app.

Kész szerencse tehát, hogy ott az Amazon App Store, mely a fejlesztők által mellőzött BB10 platform alatt zseniális huszárvágással igyekszik megszabadítani az alkalmazáshiány jelentette fejfájástól a BlackBerry vezetését, élén John Chennel, a hongkongi származású üzleti stratégával. Az, hogy az Amazon piactere elérhető a BlackBerry operációs rendszere alatt is, az ott található alkalmazások pedig többé-kevésbé működnek a BB10-es telefonokon, nem különösebb újdonság, mindazonáltal az nagyon feltűnő, hogy a BlackBerry az utóbbi hónapokban mennyit kommunikál erről a külső alkalmazásbeszerzési forrásról.

Először jön az androidos alkalmazás-toplista a céges blogon, most pedig már a saját piacterén is az Amazon App Store-t reklámozza a cég. Ezek alapján csak a hülyének nem nyilvánvaló, hogy a BlackBerry ahogy a fogyasztói piacot szépen háttérbe tolta, úgy a fogyasztói alkalmazásokkal is ugyanezt teszi, azaz a Cut the Rope, Pinterest, Instagram és társai fejlesztőstül-mindenestül mentek a levesbe. Vagyishát akinek ez kell, az megtalálja őket az Amazonnál, köszönjük, hogy felkereste alkalmazásboltunkat, a viszont látásra!

Ez a tendencia márpedig egész biztosan folytatódni fog, az Androiddal felvértezett BlackBerrykről érkező spekulációk, hírfoszlányok (videofoszlányok - lásd fent) mind-mind nagyon egyértelmű jelei a folyamat erősödésének. Persze -- ahogy ezt Chenék az elmúlt hetekben többször is nagyon világosan egyértelművé tették -- az igazi nehézfiúk számára továbbra is megmarad majd opcióként a BlackBerry 10, pánikra tehát semmi ok, az a kisebbség, akinek többet ér a teljesen egyedi, atomstabil és szuperbiztonságos rendszer, még eljátszhatja egy darabig a különcködő eminens szerepét.

Hogy aztán a cég milyen formában kínálja majd fel a platformválasztást a vásárlói, vagy inkább új vásárlói számára, azt máig rejtély övezi, de nem kizárt, hogy lesznek még nagy meglepetések azzal kapcsolatban, hogy a BlackBerry hogyan is kívánja megoldani az alkalmazásháttérrel, platformtámogatottsággal kapcsolatos hiányosságokat.

Nagyjából egy héttel ezelőtt kerültek napvilágra legutóbb mindenféle grafikák, illetve egy bevallottan photoshopolt fénykép, melyekben az volt a közös vonás, hogy mindegyik a BlackBerry várva-várt új csúszkamobilját, a jelenleg csak Venice kódnéven ismert típust ábrázolták. A kiéheztetett rajongói tábor legnagyobb örömére, egyben a BlackBerry legnagyobb bánatára a hét végén újabb, szintén szerkesztett fotó került fel az internetre a telefonról, konkrétan ez:

Mondjuk sok minden ezen a képen sem látszik, leginkább olyan ez a fotó, mintha egy Samsung Galaxy S6 Edge-et ábrázolna, amin a Samsung logót lecserélték BlackBerryre. A hasonlóság nem véletlen, hiszen a két oldalán lekerekített szélű kijelzőt a koreaiak gyártják, és adják el jó pénzért a BlackBerrynek, mint ahogy alighanem számos más komponenst is a telefonban (például memória, de azon sem lepődnék meg különösebben, ha a mobil processzorát is a Samsung gyártaná).

Szóval egy bazi nagy, lekerekített szélű kijelzőn kívül itt igazából semmit nem látni a telefonból, mondhatni a lényeg, a kijelző alá becsúszó fizikai billentyűzet megint kimaradt -- de van helyette virtuális billentyűzet, ami félig-meddig a megszokott BB10-es vonalat képviseli, de az alsó, szürke sávban lévő vissza nyíl roppant mód gyanús, illetve azt a korábbi pletykát támasztja alá, hogy a Venice bizony androidos mobil lesz, vagy legalábbis lesz valami köze a Google-féle Androidhoz. 

Tehát akkor már csak a billentyűzetről kéne valami elcsípett fotó, és akkor már tényleg mindent láttunk a Venice-ből, amit látni érdemes. De a hatodik érzékem azt súgja, hogy hamarosan egy ilyen felvétel is készülni fog a SamBerryről.

Via CrackBerry.

Egészen biztos vagyok benne, hogy sokakban felmerült már a kérdés a BlackBerry Passport Silver Edition múlt heti leleplezése óta, hogy az átalakított külső milyen egyéb, az esztétikumon túl praktikus változásokat hozott a Passport-termékvonalba. Bár tesztet még nem nagyon publikáltak a telefonról, az első felhasználói visszajelzések már befutottak, ezt a posztot részben ezek alapján, valamint a józan paraszti logika nevű (köznyelvben csak okoskodás) tudástár alapján szedtem össze.

Először is van néhány olyan tényszerű változás, mely mondhatni adja magát, márpedig mint tudvalevő, a tények makacs dolgok, szemben az üres bullshitelés nevű mondatcsoport-képződménnyel. Ez utóbbi kategóriába tartozott, hogy a bejelentést követően a BlackBerry nem mulasztotta el közölni, hogy a Passport Silver Edition billentyűzetén valamivel kényelmesebb gépelni, mint az eredeti kiadáson. Ehhez képest

Tény1

A BlackBerry Passport Silver Edition valamivel nagyobb telefon lett, mint az eredeti kiadás, legalábbis ami a készülék magasságát illető. Míg az első Passport-variánsok magassága 128 milliméter, addig a múlt héten bejelentett új változat ehhez képest 3,4 milliméterrel megnőtt. A két típusról készült fotókat vagy rendereket összehasonlítva feltűnő, hogy ez a 3,4 milliméter, vagy legalábbis annak nagy része az alsó, közvetlenül a billentyűzet alatti perem megvastagodásából ered. Az eredmény: javuló egyensúly gépelés közben.

A BlackBerry emellett azt is hangoztatta, hogy a Passport Silver Edition fogása jobb lett az elődmodellhez képest. 

Tény2

Az új Passport-variáció burkolata két fontos pontos különbözik az elődtől. Először is átalakult, robusztusabb lett a telefon fém kerete, alighanem ebből fakad a 

Tény3

Az új kiadás kb 10 grammal lett nehezebb, mint a régi (ez egyébként pont az a kategória, amit egy már eleve 200 gramm körüli telefonnál nemigen vesz észre az ember). Vagyis konkrétan a katalógusadatok alapján: 196 vs 205 gramm.

Az új keret felületi megmunkálása más, mint a régié, így már eleve biztosabb fogást nyújt a készülék a két oldalánál. Ehhez hozzájárul, hogy

Tény4

A BlackBerry Passport Silver Edition hátlapja ugyanolyan mintázatot kapott, mint a Classic, a Leap, vagy éppen a korábbi szériából a Z10, szemben az eredeti kiadás sima, selymes tapintású műanyag hátlapjával.

A fentieket gyakorlatilag mind megerősítik a CrackBerry egyik fórumában leírt felhasználói visszajelzések, hozzátéve többek közt, hogy a Silver Edition gombjai komfortosabban, jobban járnak, mint az eredeti Passporton (ez mondjuk marha szubjektív dolog), illetve a kijelző teljesen síkban van a burkolattal, a két szélen nincs az a minimális lekerekítés sem, mint az eredeti változatnál - még ha ennek nincs is használhatóság szempontjából túl sok jelentősége.

Hogy mindettől az új Passport önmagában jobb lett-e, mint a régi, azt szerintem majd az idő eldönti, mindenesetre érdekességként jelezném, hogy a telefon megjelenésének napján felkerült posztban lévő szavazás alapján a Silver Edition az olvasók több mint 44%-a szerint a legjobb Passport, ami eddig készült, 33,6 százalékotok pedig az eredeti kiadás mellett voksolt.

A BlackBerry Passport Silver Edition hamarosan hazánkban is kapható lesz, ígérem, hogy amint lesz rá lehetőségem, én is igyekszem majd igazolni a fent felsorolt tényeket.

Mert hogy most már ilyen is van ám, a hétvégén a CrackBerry megkaparintott ugyanis néhány érdekes, vélhetően ismételten csak belső használatra szánt grafikát a BlackBerry idén érkező új csúszkatelefonjáról, a Mobile World Congressen bemutatott Venice-ről (ez csak a telefon kódneve, hogy végül milyen néven kerül ténylegesen forgalomba, azt egyelőre rejtély övezi).

Ezeken a grafikákon többek közt látszik az újdonság keresztmetszeti képe a kameránál, ami egyébként a pletykák szerint egy 18 megapixeles érzékelővel és optikai képstabilizátorral ellátott rögzítőegység lesz -- nem kizárt, hogy a kijelzőhöz hasonlóan ez is a Samsung műhelyéből származik majd. 

Aztán van még itt két másik, roppant gyanús kép, az egyik a telefont ábrázolja a BlackBerry Hub-bal a kijelzőjén, méghozzá az androidos BlackBerry Hub-bal, illetve van még egy ábra, ami a Google-féle Chromecast kütyüvel való összekapcsolását szemlélteti a telefonnak.

Aki nem ismerné, a Chromecast egy amolyan tévéokosító kütyü, mely különböző androidos és iOS-es alkalmazásokkal együttműködve tud lejátszani mindenféle tartalmakat (elsősorban videókat) a tévén. Ehhez a platformhoz a BlackBerry 10-et soha nem készítették fel, szóval legalábbis gyanús, hogy amit látunk a fenti képen, az nem BB10.

Végül pedig annak, aki végigolvasta a posztot itt a jól megérdemelt jutalom, a Venice-ről készült első, kiszivárgott fotó (ami persze megint olyan, mintha valaki direkt akart volna szar felvételt csinálni valamiről, amire sokan kíváncsiak). Amiről egyébként semmi nem derül ki, maximum az, amit eddig is tudhattunk, illetve még az sem, hiszen nemhogy nincs bekapcsolva a telefon, de még a QWERTY-klaviatúra sem mutatja meg magát a képen.

Ahogy az eddigiekben is, úgy tessék ezúttal is minden, fenti információt kellő távolságtartással kezelni, nehogy aztán sírás (vagy ellenkezőleg: nevetés) legyen a vége!

Via CrackBerry.

Javában tombol a 4G-őrület az egész világon, beleértve Magyarországot is, a Telekom itthon például éppen most jelentette be, hogy már nagyobb a 4G-s hálózatának a lefedettsége, mint a 3G-sé, emellett nem túl meglepő módon már több adatot töltenek le a felhasználók az új generációs hálózatokon, mint a régin. A szupergyors hálózatra azonban láthatóan elég háklisak még egyes telefonok, vagy éppen fordítva, egyes hálózatok háklisak a telefonokra, ennek egyik ékes példáját mutatja itthon a Telekom és a BlackBerry NAGY 4G-s KÁLVÁRIÁJA.

Pedig olyan szépen indult minden idén februárban, amikor megjelentek a magentásoknál a 4G-képes BlackBerry-díjcsomagok, csak aztán valami elromlott, vagy porszem került a gépezetbe, aminek köszönhetően a Telekom 4G-s adathálózata ad-hoc jelleggel úgy vágja le az adatfolyamról a rá csatlakozó BB10-es BlackBerryket, mintha kötelessége lenne. A magam részéről hosszú hónapok óta próbálok nyomozgatni, hogy mégis mi okozhatja ezt a jelenséget, meglehetősen mérsékelt sikerrel, viszont nagyjából ezeket sikerült kiderítenem:

• A hálózati hiba rendszertelen időközönként jelentkezik, és leginkább onnan lehet felismerni, hogy az adatkapcsolatot jelző ikon eltűnik a térerőjel mellől. Ilyenkor nincs adatforgalom a készüléken, vagyis nem jönnek-mennek e-mailek és BBM-üzenetek, valamint más, internetes adatforgalmat igénylő szolgáltatások.
• A hibát elsősorban telekomos előfizetők tapasztalják, de Telenor-hálózaton is előfordulnak anomáliák 4G-használat során (van például, aki elérhetetlenségre panaszkodik, ha bekapcsolja a készülékén a 4G-t).
• A probléma a rádió ki-be kapcsolásával, illetve cellaváltással többnyire megoldódik.
• Eljutott hozzám olyan információ is, hogy a jelenség nem csak BlackBerrykkel, hanem más készülékekkel is tapasztalható, csak ott "nem veszi észre" a felhasználó.
• A kiesések száma drasztikusan nőtt a BB10 új, 10.3.2-es verziójával, amit egyébként az európai régióban még nem adott ki a BlackBerry.

Rossz nyelvek szerint a legújabb, 10.3.2-es verziószámot viselő OS-frissítés késlekedésének éppen a 4G-s hálózatokkal kapcsolatos, fentebb is jelzett fiaskók az elsődleges okai, ilyenkor persze felmerülhet kérdésként, hogy ha ez így van, az amerikai kontinensen élők miért tölthették már le júniusban az update-et. 

Erre is lehet magyarázat: az amerikai szolgáltatók az európaitól eltérő felépítésű, eltérő frekvenciákon üzemelő (4G-s) hálózatokat üzemeltetnek, melyeken simán lehet, hogy a fenti problémák egyáltalán nem jelentkeznek. Így vagy úgy, több jel utal arra, hogy a kieséseket és egyéb parákat a készülékszoftver rádiós moduljának valamiféle bugja okozhatja, legalábbis gyanús, hogy tudomásom szerint eddig egyetlen európai országban sem jelent meg hivatalosan az rendszerfrissítés a BB10-es BlackBerrykhez.

Ha te is tapasztaltál 4G-vel kapcsolatos parajelenségeket a BlackBerryddel, ne felejtsd el jelezni a szolgáltatódnak, és persze megoszthatod a tapasztalataidat itt is, vagy a BerryBlog többi közösségi csatornáján!