Ha egy csapat közösen dolgozik egy projekten, akkor az -- egy jól szervezett munkahelyen -- rendszerint hatékonyabbá teszi a munkát, akkor meg kiváltképp, ha a team tagjainak nem kell találkozniuk egymással minden egyes munkafázis minden egyes percében. Itt jöhetnek jól a különféle üzleti felhőszolgáltatások, melyek hasonló funkciókat kínálnak, mint az egyéni felhasználók, esetleg kisvállalatok körében elterjedt megoldások. Mint például fájlmegosztás esetén a Dropbox vagy a Microsoft-féle OneDrive.

A nagyvállalatok és kormányzati szervek azonban tartanak ezektől a szolgáltatásoktól, mint ördög a tömjénfüsttől, a feltört fiókokról, vagy meglepetésszerűen lenullázott tárhelyekről szóló (rém)híreket olvasva némileg jogosan. Szerencsére azért akadnak már olyan fájlmegosztó és kollaborációs platformok, melyek rendkívül magas fokú adatbiztonságot kínálnak ezeknek az ügyfeleknek, ilyen többek közt a most megújult WatchDox, melyet idén áprilisban vásárolt fel a BlackBerry.

A WatchDox valójában olyan, mint a legszigorúbb biztonsági őr, aki élet-halál ura egy hivatali épületnél: megmondja, ki mehet be, ki mehet ki, és ha kell, még egy fémdetektoros kapun is átzavarja a delikvenseket. Ez az eszközök szintjén nagyjából annyit tesz, hogy a platformmal pontosan, divízió, vagy egyéni szinten szabályozható, hogy ki milyen állományokhoz férhet hozzá és azokkal mit csinálhat, illetve ha gáz van, akkor a WatchDoxszal távolról törölhető a kompromittált eszközön lévő bármelyik kényes állomány. És ez csak néhány, a platform legfontosabb adatbiztonsági funkciói közül.

Az már szinte csak mellékes extra, hogy a WatchDox minden fájlt egyedileg titkosít az egyik legszigorúbb, 256 bites AES titkosítási algoritmusnak megfelelően, magyarul csak annak éri meg visszafejteni az állományokat, aki nagyon meg akarja ismerni a tartalmukat. Úgy értem, NAGYON-NAGYON.

Az új WatchDox emellett tökéletesen beilleszthető a meglévő biztonsági és adattárolási infrastruktúrába, így egyebek mellett Active Directory, SharePoint, Samsung KNOX és Android for Work támogatás biztosítja, hogy a biztonságtudatos szervezetek a létező legkisebb kockázat nélkül használhassanak fájlmegosztó- és kollaborációs szolgáltatást teljes informatikai kliensállományukon.

Részletesebb információért és a WatchDox kipróbálásához kattints ide!

A felhő jó. Mármint nem az a felhő, amiből az eső esik, hanem az, amibe az adatainkat feltöltjük, hogy aztán minden eszközünkről elérjük, meg megoszthassuk a családdal, munkatársakkal. Meg esetleg olyanokkal is, akikkel egyáltalán nem akarunk megosztani semmit, a személyes/céges adatainkról nem is beszélve.

A különféle felhőszolgáltatások meghekkelése ma már egyre gyümölcsözőbb eredményekkel kecsegtet, ami egyes iparágak számára nem túl meglepő módon komoly fejfájást jelent. De szerencsére már a kritikus biztonsági szintet megkövetelő cégeknek és szervezeteknek is van saját Dropboxuk, az egyik legígéretesebb ilyen kezdeményezést úgy hívják, hogy WatchDox. Az elismerésre méltó eredményekkel rendelkező startup mostanra megérett a felvásárlásra, a vevő pedig a üzleti mobilitás legrégebbi motorosának számító BlackBerry lett, mely a hírek szerint 150 millió dollárt fizetett a cégért.

A WatchDox több, hasznos biztonsági mechanizmussal egészíti ki a hagyományos felhős tárhely-szolgáltatásokat, így elsősorban adminisztrátori szinten szabályozható, hogy kik és hol férhetnek hozzá a tárolt állományokhoz, illetve mit csinálhatnak vele (pl. megtekintés, szerkesztés, másolás). A rendszer teljes Active Directory támogatást kínál, illetve integrálódik a szervezet azonosításkezelő-rendszerébe, vagyis akár csoportszintű engedélyek is kioszthatók az adott állományokra vonatkozóan és a többi és a többi. 

A BlackBerry a biztonságos távoli fájlkezelés terén rendelkezik már némi tapasztalattal, a BlackBerry Work Drives platformhoz azonban kötelező elem a BES10/BES12 infrastruktúra - azt egyelőre nem tudni, hogy a WathcDoxot is simán beintegrálják-e a multiplatformos vállalati MDM-szolgáltatás alá, vagy valami egészen más terve van vele a Chen-vezetésnek.

A megoldást egyébiránt mostanra a Fortune 1000 (nagyjából a világ 1000 legbefolyásosabb szervezete) listáról 150-en használják napi szinten, és különösen népszerű a hollywoodi filmstúdiók körében. Nem csoda, hiszen egyik stúdió sem akar úgy járni, mint tavaly év végén a Sony Pictures, melytől úgy ötven már megjelent és még megjelenés előtt álló film forgatókönyvét szerezték meg hackerek.

Via Geektime.