A céltudatos újságíró egészen különleges állatfaj, általában csoportban vadászik, de mégis rivalizálós típus, ha teheti, egyetlen falatot sem hagy a zsákmányból a többieknek, sőt, ha megtehetné, valójában a riválisok torkát is átharapná. A céltudatos újságíró mindig ott van, ahol a dolgok történnek, és biztos, hogy ha utánad megy be a forgóajtón, akkor előtted fog kijönni. És persze állandóan kávét vedel. Nem mellékesen a céltudatos újságíró egy bombázó ázsiai szuka.

Legalábbis a BlackBerry legújabb reklámfilmjében pont így fest a mindenre elszánt zsurnaliszta, aki egy kávézó teraszán ülve írja meg a sztorit az orra előtt zajló eseményekről (két pasas kezet fog egy asztalnál), természetesen a Passportján. Mindeközben riválisa, a szőke bombázó újságíró egy 16:9-es tepsifonnal szerencsétlenkedik, végül hosszú másodpercekkel alul marad a hírversenyben, így azt már meg sem várjuk, hogy ő is igéző tekintettel belehörpint-e a capuccinójába, netán narancslét iszik.

Fentebb az ő sztorijukat láthatjátok, alant pedig bónusz kontentként a céltudatos utazó, az ázsiai alfa-hím kisfilmje, ami akárcsak az újságírós, szintén egy új Passport-reklám.

És még mondja valaki, hogy a technológia cégek vezetői nem pont olyanok, mint a celebek: egy friss hír szerint (amit egyébként a mértéktartásáról ismert Financial Times dobott be a közösbe) John Chenéknél kis híján családi viszályba torkollt, hogy a BlackBerry elnök-vezérigazgatójának a felesége több nyilvános rendezvényen is egy Samsung Galaxy okostelefonnal mutatkozott élete párja mellett. "Ezeken a partikon az emberek kissé furán néztek rám, szóval finoman jeleztem, hogy nem ártana neki is egy BlackBerryt használni" -- vallotta be töredelmesen Chen a lapnak.

Chenné viszont makacs nő, csak kötötte az ebet a karóhoz, de végül a férj, pontosabban annak munkáltatójának érdekei kerekedtek felül, és BlackBerryre váltott, bár azt még Chen sem tudja, hogy magányos óráiban, a partiktól távol azért suttyomban előszedi-e neje a Samsungját. A feleség egyébként állítólag azért nem lelkesedett a BlackBerryért, mert nehezére esett hozzászokni az új rendszerhez.

Ez az a pont amúgy, ahol a velveti magasságokba szökő hír igazán relevánssá válik, ez ugyanis láthatóan nem csak a Chen-családban probléma, hanem jó pár tíz(száz?)millió felhasználó számára. Hiába nyújt olyan képességeket egy BB10-es BlackBerry, amit más platformokon csak mostanában kezdenek kapisgálni, vagy egyáltalán nem jelennek meg, a felhasználók a múltbéli percepcióknak köszönhetően esélyt sem adnak a kanadai gyártó készülékeinek, rendszerének. 

"Eleinte tényleg kicsit nehéz hozzászokni, de ha megtanulja valaki használni, a többi készülék kicsit ilyen játéktelefon látszatát kelti majd" - fogalmazott az interjúban a BlackBerry-vezér. Márpedig az első benyomás borzasztó sokat számít, igazán kár, hogy a Chen-házaspárra vonatkozóan a riporter kihagyta azt a nyilvánvaló kérdést, hogy az ő esetükben vajon megvolt-e a szerelem első látásra.

Via Financial Times.

Miközben velem egyetemben több ezer felhasználó arra vár, hogy a BlackBerry Messenger és a Magyar Telekom műszaki színvonalát tekintve egyébként kitűnő adottságú 4G/LTE hálózata megbarátkozzon egymással, a legnagyobb magyar operátor láthatóan szép lassan búcsút int a BlackBerrynek - remélhetőleg csak ideiglenesen. Ahogy azt több olvasó is jelezte a napokban, a Telekom választékából novemberre az utolsó szálig eltűntek a kanadai gyártó telefonjai, azokat már csak egyetlen Telekom-érdekeltség, a T-Systems forgalmazza, elsősorban nagyvállalati ügyfeleknek.

Valószínűleg hasonló okok vezettek oda, hogy a Telekomnál teljesen eltűntek a kínálatból a készülékek, mint a ami korábban a Telenornál és a Vodafone-nál is szerepet játszott, de a hazai választékot e téren nagyban meghatározza az anyacég, a Deutsche Telekom piacpolitikája is, márpedig ismereteim szerint a német-kanadai viszony sem felhőtlen (finoman szólva) napjainkban. Talán ennek is köszönhető, hogy míg pár évvel ezelőtt a beszerzés szinte teljes egészében a Deutsche Telekom csoporton keresztül zajlott, addig ez mára megváltozott, a Magyar Telekom pedig éppúgy nem jut termékhez a régióban, mint bárki más, és míg korábban azért havi pár ezer BlackBerry elfogyott a cégnél, addig ez a szám mára pár százra csökkent.

Bár telefont beszerezni nem csak szolgáltatótól lehet ugyebár, az, hogy kikerültek a BlackBerryk a magasságos T kínálatából, semmiképpen nem jó hír, sem a lakossági ügyfeleknek, az üzletieknek (illetve a kkv-szektornak) meg aztán pláne. Ez azt jelenti, hogy ma Magyarországon csak teljes áron lehet BlackBerryhez jutni, nincs hűségkedvezmény, kamatmentes részletfizetés és nincs országos szervizhálózat sem, ahol lehet, hogy a pultos soha életében nem látott még BlackBerryt, de legalább átvette javításra a telefont, ha gond volt vele.

Meg aztán a Telekomnál dolgoztak, illetve dolgoznak most is olyan szakemberek, akik tényleg értettek, értenek a BlackBerrykhez, többüket személyesen is ismerem és tudom, hogy az idők során hogyan veszett ki belőlük szinte teljesen a lelkesedés részben belső hatásra, részben a BlackBerrynek betudhatóan. De ilyen az üzlet, azzal kell ma foglalkozni, ami a lehető legkisebb energiabefektetéssel, időráfordítás nélkül pénzt hoz, lehetőség szerint egy jó nagy talicskányit, a BlackBerry pedig egy darabig biztosan nem ugorja meg ezt a lécet.

Én a magam részéről nagyon bízom benne, hogy a Telekom (illetve a másik két operátor) idővel újra meglátja a lehetőséget a BlackBerry megoldásaiban, a viszonyok pedig újra rendeződnek és egy mindenki számára előnyös helyzet teremtődik. A Passport rétegtermék, de jön a BlackBerry Classic, melynek elődjéből, a 9900-as Boldból nagyon jó eladásokat produkáltak az itthoni mobilszolgáltatók - talán az volt az utolsó BlackBerry, mely viszonylagos népszerűségre tett szert Magyarországon. 

Remélem, hogy a Classic a jövő év elején bekerül majd a portfólióba, és egy gyümölcsözőbb korszak kezdődhet meg a hazai szolgáltatók és a BlackBerry viszonyában.

Majdnem pont ezt mondta John Chen, a BlackBerry elnök-vezérigazgatója (aki egyébként szintén kínai, pontosabban hongkongi származású) a Reutersnek minap adott interjújában, amikor a jövő évi készüléktervekről kérdezték, és bár nyilván ez kissé sarkítás így, a cégvezető által képviselt álláspont az egész iparág problémáját jól érzékelteti. A kanadai cég ezért inkább olyan mobil eszközöket gyártana a jövőben, mint amilyen a Passport is, vagyis alapjaiban eltér a piacon lévő, 5 hüvelykes képátlójú tucatmobiloktól.

Chennek ugyanis igaza van, egy ilyen hardvert ma már a legcsiccsóbb kínai gyártó is összedob uszkve 75 dollárból, vagyis nem egészen húszezer forintból, más kérdés, hogy a hardver nem minden. Csakhogy a Xiaomi és az egyéb, egzotikus, ám időközben brutálisan megerősödött kínai márkák példája jól mutatja, hogy ha a gyártástól kezdve a logisztikán át egészen a marketingig minden Kínában marad, brutálisan le lehet tarolni a piacot, még nyugatabbra is (az megvan, hogy a világ harmadik legnagyobb telefongyártója már a Xiaomi?). A "nyugati" márkák ezzel a Kínának nevezett gözhengerrel szemben tehetetlenek, leszámítva ha megpróbálnak innovatív, vagy nehezen másolható készülékeket piacra dobni.

Mint amilyen a Passport, és ami utána jön, utódként.

A cégvezetővel készült interjúból kiderült többek közt, hogy a Passport forgalmával elégedett Chen, bár arról továbbra sincs semmi infó, hogy eddig pontosan mennyi fogyott a BlackBestiából. Chen hozzátette, a négyzetes kijelzőjű óriás telefonból nem tudják kiszolgálni a piacot, ezért a Passport szinte mindenhol hiánycikk (és van olyan hely, ahová el sem jutott, ugye).

Chen az interjúban a készülékek mellett beszélt arról is, hogy a BlackBerry most már végérvényesen kint van a kátyúból, sikerült kiszedni a céget a spirálból, most pedig jöhet szép lassan a növekedés időszaka. Üzenem mindenkinek, aki csődöt emlegetett még az elmúlt hónapokban is, hogy Chen és csapata csókoltatja.

Via Reuters.

Sokféle teóriát és konkrét indokot hallottam már annak kapcsán, miért került lejtmenetbe pár évvel ezelőtt a BlackBerry, de mind közül az egyik legfurcsább magyarázattal Stewart Baker, az Amerikai Nemzetbiztonsági Ügynökség, vagyis az NSA egykori vezető jogtanácsosa szolgált a hét elején a dublini Web Summiton: Szerinte a BlackBerry ott rontotta el, hogy túlságosan komolyan vette a biztonságot.

Baker szerint azok a titkosítási megoldások és normák, melyeket a BlackBerry mellett újabban az Apple és a Google is előszeretettel használ, igazából a nyugati kormányok szemében is szálka, emellett meg több olyan ország (rezsim?) működik a világon, ahol alapfeltétel egy telekommunikációs szolgáltatás működésénél a relatív könnyű lehallgathatóság, de legalábbis a szoros együttműködés a hatóságokkal. Márpedig a BlackBerry ez utóbbi téren csakugyan nem teljesített túl jól az elmúlt években, volt is összetűzés az indiai meg a szaúdi kormányzattal, de  nem különösebben szeretik (szertették) a BlackBerry szuperbiztonságos megoldásait például Kínában vagy Oroszországban sem.

Emellett a nyugati kormányok - azon túl, hogy azért némelyikük eléggé aktívan ráutalja magát egyebek mellett a BlackBerry megoldásaira - nem nézik jó szemmel, ha például egyes terroristacsoportok vagy bűnszervezetek olyan kommunikációs csatornákat vesznek igénybe a szervezkedéshez, melyre nincs direkt rálátása senkinek, leszámítva a platform üzemeltetőjét. Baker szerint egyébként felesleges küzdeni a titkosszolgálatokkal, mert bár kétségtelenül jól mutat a sajtóban, hogy egy cég ujjat húz az NSA-val az ügyfelek érdekében, a végén úgyis mindenkinek le kell mennie kutyába - ergo nem is olyan fontos ez az egész biztonsági hókusz-pókusz, borg kifejezéssel élve az ellenállás értelmetlen, úgyis mindenki meg lesz fingatva.

Nem túl meglepő, hogy egész máshogy látja a helyzetet Marty Beard, a BlackBerry operatív igazgatója, aki a kormányzati érdekeltségű technológiai hírekre fókuszáló FedScoop magazin FedTalks nevű rendezvényén reagált az egykori NSA-s főtanácsadó szavaira. Beard szerint a kommunikációs eszközök, így többek közt a mobilkommunikációs megoldások által nyújtott biztonsági faktor napjaink egyik legégetőbb problémája a kiberbiztonság terén. A BlackBerry illetékes vezetője hozzátette, a kormányzati szervek mindig is a BlackBerry elsődleges ügyfélköréhez tartoznak, nem véletlenül.

Mit tesz a véletlen éppen az amerikai kormányzat támasztja a legszigorúbb biztonsági elvárásokat a kommunikációs berendezések és platformok felé, többek közt BlackBerryt használ Barack Obama is, illetve idén a német kormány vásárolt több tízezer, a beszédforgalmat is lekódoló chipkártyával ellátott BlackBerryt - a német SecuSmart felvásárlásával a komplett kommunikációs és biztonsági platformot a kanadai cég nyújtja.

Via FedScoop, Guardian

A régi motoros BlackBerry-felhasználók talán még emlékeznek rá, hogy pár évvel ezelőtt gyakorlatilag sehol nem lehetett kapni a kanadai gyártó telefonjait, kizárólag a mobilszolgáltatóknál, ráadásul többnyire külön előfizetés is kellett ahhoz, hogy a készülékek minden funkcióját ki tudja használni a tulajdonosa. Ez úgymond történelmi hagyománya volt a cégnek, mely tulajdonképpen a személyhívó-bizniszből nőtte ki magát, erős szolgáltatói kötődésekkel, majd az operátorokéval teljesen összedrótozott hálózattal. Hogy azóta mennyit változott a világ, azt jól jelzi, hogy a BlackBerry a saját blogján a saját webshopjában kapható kártyafüggetlen készülékek előnyeit ecseteli.

Egyébként teljes joggal, hiszen a SIM-független telefonoknak számos előnyük van, leginkább persze az, hogy pofonegyszerű a szolgáltatóváltás, csak kiveszed a régi kártyát a készülékből és berakod az újat - voilá, üdv az új szolgáltatódnál! Egyes felmérések szerint ezzel egyébként tetemes összegeket spórolhatsz még akkor is, ha a kártyafüggetlen telefonok amúgy jellemzően drágábbak, hiszen a mobilszolgáltató bele tudja kalkulálni a telefon árába azt, hogy te két évig nem mész sehová, ráadásul netán arra is garanciát (hűséget) vállalsz, hogy a díjcsomagodat sem módosítod - vagyis a mobilcég 24 hónapig fix bevétellel számol tőled, ami a mai világban nem lebecsülendő dolog ám.

A SIM-független BlackBerrykkel emellett akár azt is megteheted, hogy egy külföldi út során vásárolsz egy ottani feltöltőkártyás (azaz eldobható) SIM-et és használod boldogan, helyi tarifával, azzal a kikötéssel, hogy a saját mobil hívószámodról ilyenkor le kell mondanod. 

Nyilván félig-meddig kényszerhelyzetből nyomul a BlackBerry a saját webshopjával, hiszen a márka támogatottsága a szolgáltatók körében az utóbbi időben - hogy is mondjam - viszonylag sokat romlott. Ennek is megvan a maga oka, de ez megérne egy külön posztot, sőt egész poszt sorozatot, mindenesetre elég egyelőre annyi, hogy igen komoly ára van annak, hogy egy márka bekerüljön egy mobilszolgáltatóhoz, ezt az árat pedig a BlackBerry nem minden országban hajlandó kifizetni (például hazánkban sem).

Úgyhogy marad a nyílt piaci beszerzés, összeszorított foggal, teljes áron, ám egyben a szabadság érzetével: van egy saját telefonom, aminél én dönthetem el, hogy melyik szolgáltatóhoz csatlakozom vele.

Ha már itt tartunk, a BerryBolt kizárólag gyári szolgáltatófüggetlen BlackBerryket forgalmaz, pont úgy, mint a BlackBerry saját webshopja, így a telefonokkal mindegyik magyar szolgáltató hálózatát tudjátok használni.

Via Inside BlackBerry.