Hogy a mobilalkalmazás-fejlesztés amellett hogy komoly üzlet, egyben mennyire gyerekjáték (vagy nevezzük inkább egyszerűnek), azt jól szemlélteti a BBin szenzációs videója, amit muszáj megosztanunk veletek. A BlackBerry Jam Asia-n készült interjúban a mindössze 13 éves Harrai Srikureja-t kérdezik arról, miért választotta a platformot, és hogyan tekint a jövőjére.

A fiatalokban mindig óriási a vállakozó szellem (mások szerint a vakmerőség), egyben közismert, hogy mennyire élesen és reálisan látják olykor a világot. Ennek fényében értékeljétek Harrai azon mondatát, amely szerint a BlackBerry 10 az Androidnál is sikeresebb operációs rendszer lesz.

Via BBin.

Érdekes, elgondolkodtató jegyzet jelent meg tegnap a CrackBerryn Zach Gilbert tollából, aki az elmúlt napokban Waterlooba látogatott, a RIM központjába, hogy beugorjon az ottani fiúkhoz egy kis csevejre. Zachnek sikerült is leülnie beszélgetnie Adam Stanley-jel, aki a vezető alkalmazásfejlesztői tanácsadó a RIM-nél, bármit is jelentsen ez pontosan. Lényeg, hogy Adam kezében sok fontos projekt folyik össze, többek közt ő tárgyal a kiemelt fejlesztőkkel ,stúdiókkal, a RIM stratégiai iránymutatása alapján ő, illetve a csapata éri el, hogy legyen sok olyan program PlayBookra vagy BlackBerry 10-re, ami más platformokon húzónév.

Mert ez bárki bármit mond, igenis számít. Az egyik legjobb példa erre az unalomig emlegetett Angry Birds, mely végül nem kerülte el a PlayBookot sem, viszont BlackBerrykre technikai okokból máig nem érhető el. És basszus vannak több millióan, akiknek hiányzik. Mások a Skype miatt reklamálnak, van aki a Netflix videotékát követeli, és persze, hogy a felhasználó elégedetlen - ha ezek a programok ott vannak Androidon vagy iOS-en, akkor miért nem lehetnek BlackBerryn?

^{Mike Lazaridis büszkén bejelenti az Angry Birds PlayBook-verzióját}

Erre a kérdésre nem lehet olyan egyértelmű, könnyű választ adni, több technikai és gazdasági oka van a dolognak. Egyrészt be kell látni, hogy a Java-alapú BlackBerryk egy csomó app futtatására egyszerűen képtelenek, vagy jelentős részük képtelen rá. A készülékek operációs rendszere és hardvere annyira a célfeladatra van kihegyezve, hogy egy erőforrásigényesebb szoftvert nem tudnak futtatni. A Java-alapú BlackBerry OS hiába néz ki jól a 7.1-es verzióval, akkor is egy tízéves alapokra épülő OS, márpedig tíz évvel ezelőtt senki nem kalkulált a maihoz hasonló feladatokkal, alkalmazáskörnyezetekkel.

Persze próbálkozni azért lehet, sok kisebb-nagyobb cég megpróbálja betölteni azt az űrt, amire a nagyok nem fekszenek rá, van ezerféle Skype- meg Angry Birds klón BlackBerrykre, de az eredmény többnyire katasztrofális, és hamar rájön mindenki, hogy a BB-s Viber egy fos és a Fruit Ninját másoló Fruit Slash sem teljesen ugyanazt az élményt nyújtja a BlackBerryn, mint a haver iPhone 4 S-én.

A PlayBook OS-sel, illetve a BlackBerry 10-zel persze más lesz a helyzet, itt viszont másfajta problémával kell szembesülni, legalábbis eleinte. Ez pedig a minimális, iOS-hez és Androidhoz képest eltörpülő felhasználói bázis, vagyis a fejlesztő eleinte nagyon lassú megtérüléssel kell számoljon egy születő platform esetében. Ilyenkor bevett szokás, hogy a platform tulajdonosa némi anyagi hozzájárulással megtámogatja az alkalmazás fejlesztését, vagy nem támogat, és akkor a fejlesztő a rosszabb megtérülési rátát a vásárlón hajtja be. Ez aztán többnyire abban nyilvánul meg, hogy míg egy app androidos változata 1 euróba kerül, addig PlayBook OS-re ugyanazért az alkalmazásért az androidos ár háromszorosát kell fizetni. Pofonegyszerű, ahol sok a felhasználó, oda megy a tőke. Ahol kevés, vagy kevesebb, onnan meg megy.

Visszatérve Adam Stanley-hez és a RIM-hez, a kanadaiaknak a következő hónapokban bizony vadászniuk kell a nagy húzócímekre, és Stanley nyilatkozata szerint ezt meg is teszi a cég, vagyis nem ül senki ölbe tett kézzel Waterlooban, és várja, hogy az ajtón kopogtasson a Rovio vagy a Skype (Microsoft). A szakember azt is elárulta, van egy nagyjából száz kritikus címet tartalmazó lista, a csapat feladata, hogy ezeket mindenáron megszerezze a BlackBerry 10-re, ami iránt egyébként már most komoly az érdeklődés egyes stúdióknál, így például a Gameloft játékgyártó már korábban közölte, hogy legalább tíz alkalmazást fog készíteni a BlackBerry 10 premierjére.

A nap végén persze aztán úgyis arról fog szólni a történet, hogy mennyire nyitotta ki a pénztárcáját a RIM, de ez már csak egy ilyen mocskos kapitalista világ, Angry Birds-estül meg Netflixestül.

A korábbi DevConokon, illetve a BlackBerry Worldön és a BlackBerry Jam konferenciákon Alec Saunders, a RIM fejlesztői kapcsolatokért felelős vezetőjének egyik kedvenc vesszőparipája volt, hogy a BlackBerry platformon milyen jól keresnek a fejlesztők. Akkor még csak a cég saját statisztikái alapján állította ezt Alec, most már viszont egy független elemzés is alátámasztja a szavait.

A Vision Mobile által készített tanulmány szerint a legnagyobb átlagos havi jövedelem egy vagy több app után BlackBerry platformon folyik be a fejlesztőknek, akik átlagosan 3853 dollárt keresnek havonta alkalmazásaikkal. Az Apple iOS platformján ugyanez a szám 3693 dollár, az Androidnál pedig 2735 dollár. Mindez két dolgot jelenthet: egyrészt BlackBerryre drágábbak az alkalmazások, mint más platformokra (bizonyos, keresztplatformos appoknál, mint pl. az Angry Birdsnél ez egyébként így is van), másrészt nagyobb is a vásárlóerő a BlackBerry-tulajok körében. Fontos, hogy ebben a statisztikában csupán az alkalmazások 95 százaléka foglaltatik benne, hiszen az igazi húzócímek nagyon eltorzíthatnák a számokat.

Ezzel együtt az is látszik, hogy a BlackBerry-fejlesztők picit több mint fele havonta 500 dollárt, vagy kevesebbet keres csak, míg Android és iOS platformokon jobb ez az arány (44 és 34 százalék), Windows Phone-on pedig rosszabb (67 százalék). A felmérést végző cég szerint számos Android-fejlesztő BlackBerryre is készít párhuzamosan alkalmazásokat, mivel ott sok esetben könnyen és egyszerűen lehet bevételhez jutni. A Vision Mobile minden bizonnyal az androidos appok könnyű PlayBookos portolására utalt ezzel, ami egy fejlesztő számára tényleg a jelenlegi legegyszerűbb módja az elérés növelésének.

A BlackBerryk (nagy)vállalati felhasználásáról kevés szó esik itt a BerryBlogon, nem véletlenül. A téma igazán komoly mélységeiben csak keveseket érdekel, emellett ahhoz, hogy pontos és részletes információkkal lássunk el titeket, 24 helyett legalább 28 órából álló napra lenne szükségünk. Ettől függetlenül időnként próbálunk becsempészni ide hasonló témákat, most például a világ egyik legnagyobb szoftvercégének, az SAP-nak a  budapesti fejlesztőközpontjában jártunk, hogy egy kicsit a BlackBerrykről beszélgessünk.

Az SAP-ról röviden annyit érdemes említeni, hogy a cég komplex üzleti rendszereit használja szinte a világ összes multinacionális vállalata, kezdve az Auditól a Vodafone-on át a Tescóig bezárólag. A különböző modulokból összeálló környezethez mobiltelefonokkal is lehet csatlakozni, ezt a távmunkát segítő lehetőséget elég régóta bevezette az SAP, elsőként éppen BlackBerryken keresztül.

A magyarországi fejlesztőközpontban 2009-ben kezdődtek el BlackBerry okostelefonokra a fejlesztések, mondja el a találkozón a csapat három tagja, Sulyok Péter, Bánlaki Tibor és Dudás Péter. Mint mondják, az utóbbi időben az üzleti alkalmazások esetében is szemléletváltás következett be a cégnél, az alkalmazásoknak passzolniuk kell a modern környezetekbe, ezzel párhuzamosan a felhasználói elvárások is mások ma, mint akár csak pár évvel ezelőtt.

A központban összesen három BlackBerry-alkalmazás készül az egyébként nagyjából tíz elérhető appból - ezek egy része az App Worldben is megjelenik, hogy az ügyfelek könnyebben hozzáférjenek, működésükhöz azonban mindenképpen szükség van az SAP háttérrendszerekre. Nem kell különösebben bonyolult dolgokra gondolni, ám a végfelhasználó és a cég szempontjából hasznos kis appok ezek: itt készül például a egy szabadságkivételre használható app, illetve a tipikusan ehhez hasonló jóváhagyó appok, melyek a menedzserek munkáját könnyítik meg.

A fejlesztéssel foglalkozó szakemberek pontosan látják, hogy az ügyfelek körében a bring your own device jelenség ellenére továbbra is rendkívül erős arányban vannak jelen a BlackBerryk: az SAP-ügyfelek 80 százaléka ma is használja más eszközök mellett a RIM valamelyik készülékét. Fejlesztői szemmel nézve az SAP-nek többnyire könnyű dolga volt a RIM üzleti platformjával, hiszen ezeket a készülékeket eredetileg is üzleti célra tervezték, az egész ökoszisztéma erre lett kihegyezve, míg a végfelhasználói megoldások a háttérbe szorultak - mondja Sulyok Péter.

Az iOS és az Android esetében pont fordított a helyzet. Az Apple láthatóan nem volt felkészülve arra, hogy üzleti platformok jelenjenek meg az iPhone-on, a kezdetekkor sem az alkalmazásterjesztési modell, sem a jóváhagyási rendszer nem kedvezett az üzleti appok fejlesztőinek. Az Android esetében a készülékdiverzifikáció jelenti még most is a problémát, illetve az, hogy nincs egységes tesztkörnyezet - mondják az SAP Labs Hungary alkalmazásfejlesztői.

Ettől függetlenül a cég ma már a BlackBerry mellett iOS-re és Androidra is fejleszt alkalmazásokat, a kurrens platformok közül egyedül a Window Phone hiányzik a sorból. A szakértők szerint az új BlackBerry platform, a QNX-alapú BlackBerry 10 kapcsán az egész iparág várakozó álláspontont van. Mint mondják, a fejlesztés nem jelent technológiai kihívást, igaz a jelenlegi fejlesztői eszközök állapota a betonstabil környezetet igénylő üzleti rendszereknek nem kifejezetten kedvez.

Az üzleti alkalmazások megjelenése az új platformon ugyanakkor kulcsfontosságú a RIM számára, nem véletlen, hogy a május eleji BlackBerry World konferencián és a BlackBerry Jam-en aktívan részt vett az SAP, fentebb láthatjátok Pete Graham, az SAP üzleti mobil alkalmazásaiért felelő vezetőjének a bemutatóját.

A Research in Motion alkalmazás-piacterét, az App Worldöt felhasználói körökben gyakorta szokás lesajnálni szűkös választéka miatt, a fejlesztők számára azonban úgy tűnik az Android és az iOS mindent és mindenkit elvakító csillogása mellett is érdekes lehet a platform.

Egy az Evans Data által frissen készített amerikai felmérés során összesen 400 alkalmazásfejlesztőt kérdeztek meg augusztusban, melyik platformot miért részesíti előnyben. A megkérdezettek 47 százaléka már valamilyen módon kapcsolatba került az Android Markettel, míg 43 százalékuk készített alkalmazásokat az App Store-ba.

A BlackBerry App World penetrációjáról nincs százalékos adat, az Evans Data azonban külön kiemeli, hogy a BlackBerry OS-re fejlesztők saját bevallásuk szerint általánosságban több pénzhez jutnak a szoftverek eladása után. Ez számszerűsítve azt jelenti, hogy a platformra fejlesztő programozók 13 százaléka több mint 100 ezer dollárt (vagyis több tízmillió forintot) keresett az appokkal.

A felmérést készítő cég szerint mindez elsősorban annak köszönhető, hogy az üzleti platformon többnyire drágábbak az alkalmazások, emellett a telefonok tulajdonosainak is vastagabb a pénztárcája.

Kérdés, hogy ami jó hír a fejlesztőknek, az jó hír-e nekünk, felhasználóknak.