Érdekes írást közölt ma az N4BB a BlackBerryk eladási mutatóival, illetve a cégvezetés ezzel kapcsolatos elvárásaival, pontosabban inkább jóslataival kapcsolatban. Amellett, hogy lassan tényleg nem is lehet már telefongyártóként emlegetni a BlackBerryt (igazából korábban sem volt az, mert a készüléket nem maga gyártotta), vajon van-e arra indíttatás a cégen belül, hogy a hardverrészlegtől teljes egészében megszabaduljanak? Na, szóval ezt a kérdést feszegeti ez a cikk.
Az alaptézis az, hogy a BlackBerry, pontosabban John Chen elnök-vezérigazgató a 2015-ös pénzügyi év első negyedévében (ami egyébként 2014. márciusában kezdődött) közölte, hogy
"Ha egy év alatt tízmillió készüléket értékesítünk, akkor újra profitot fogunk termelni hardverben."
Nemrég még a Classic kapcsán merült fel a bűvös tízmilliós határ, de kár is lenne szépíteni, ez a matek rövid távon sehogy sem fog kijönni a 2015-ös üzleti évre, mivel ahhoz az utolsó negyedévben (ami február 28-ával zárul) uszkve olyan 4,3 millió készüléket kéne eladnia a cégnek.
Ez az eddigiekből kiindulva elég neccesen jön össze, hacsak nem gurított óriásit, de tényleg ÓRIÁSIT a Classic az év végi hajrában. Ha elmegy összesen nyolcmillió BlackBerry a 2015-ös üzleti évben, akkor szerintem Chen már elégedetten hátradőlve fogyaszthatja a sült banánt. Szóval akkor most mi lesz, tényleg annyi a BlackBerryknek?
Aligha.
Az elég biztosnak tűnik, hogy a BlackBerry makacsul kitart korábbi üzleti terve mellett, vagyis a (szoftver)szolgáltatások kerülnek minél inkább előtérbe, de több jel is arra utal, hogy a portfólióban továbbra is helyet kapnak a készülékek. Az egyik ilyen jel, hogy a BlackBerry tavaly egy öt évre szóló gyártási együttműködést kötött a világ legnagyobb bérgyártójának számító Foxconnal, aminek mindeddig egyetlen gyümölcse van, a Z3.
Aztán azóta a cég két új okostelefont is piacra dobott (Classic, Passport), illetve kósza híresztelések szerint rövidesen érkezik a Z3 utódja is, valamint továbbra is piacon van a BBOS termékvonal utolsó mohikánja, a 9720. Ez jelenleg egy négy készülékből álló portfóliót jelent, ami rövidesen egy ötödikkel egészül ki, valamint érkezik egy elég érdekesnek tűnő slider koncepció is, amit márciusban fog mutogatni a cég a nagyközönségnek, termék meg ki tudja, mikor lesz belőle.
Vagyis rövid távon semmi jel nem utal arra, hogy bármi jelentősen változna, a BlackBerry idei készülékportfóliója ráadásul meggyőződésem szerint vonzóbb is lesz, mint a tavalyi volt. Az sem ma fog kiderülni mondjuk, hogy ez elég lesz-e évi tízmillió okostelefon rentábilis kitermelésére, illetve meddig tart Chen mozgástere, vagy méginkább türelme. Remélem a fontos döntések meghozatala előtt megszállja a Zen.
A sajtó szereti az összehasonlításokat, terméket termékkel, vezetőt vezetővel, országot országgal és még sorolhatnám - a CNN Money a hétvégén közölt rövid összehasonlító cikkében például arra keresi a választ, hogy vajon ki (lesz) az év IT-cégvezetője: Tim Cook (Apple), avagy John Chen (BlackBerry). Félre téve a tényt, hogy a két vezető által irányított cégek bizonyos szempontból eleve összehasonlíthatatlan helyzetben vannak, jómagam is fel tudnék sorolni mindkettő mellett számos pro-kontra érvet, melyek ráadásul egyeznek is azokkal, melyeket a CNN cikkírója megnevezett. De akkor lássuk is szépen sorjában az aspiránsokat, az elsőséget elegánsan Tim Cooknak adva:
Először is mindkét CEO-nak elég jó éve volt eddig, de Cookkal szemben elképesztő lehet a nyomás, hiszen legalább a fél világ azért drukkol, hogy az Apple végre összeomoljon, Cupertinót pedig a földdel tegyék egyelővé a koreai desszantos csapatok, űrhajóstul, mindenestül. Ehhez képest az Apple olyannyira nem akar összeomlani Tim Cook irányítása alatt, hogy a részvényindex csak az elmúlt évben 40%-ot nőtt, a cég pedig konkrétan az egyik legértékesebb vállalat a világon (most olyan 670 milliárd dollárt ér).
Az idén 54 éves Cook egyébként 2011 augusztusában lett az Apple CEO-ja, munkastílusáról annyi tudható, hogy legalább olyan munkamániás, mint elődje, Steve Jobs, emellett azért az egészségére is igyekszik vigyázni, talán nem véletlen, hogy a Nike igazgatótanácsában is ott ül 2005 óta. Tim Cook emellett arról is híres, hogy a techvilág cégvezetői közül ő az egyetlen, aki nyíltan homoszexuális.
Idén a hongkongi születésű John Chennek (eredetileg 程守宗) sincs sok oka panaszra, már ami az általa irányított céget, a BlackBerryt illeti. Chen saját bevallása szerint is kritikus állapotban vette át a kanadai céget elődjétől, Thorsten Heinstől tavaly novemberben, ehhez képest az éves részvényindex már 60% felett jár (tény, hogy volt honnan nőnie). A cég egy év alatt sikeresen kivergődött a vészjóslóan nagy veszteségekből és most már tényleg csak a legidiótábbak hiszik azt, hogy a BlackBerry csődben van, illetve csődbe fog menni.
Mára szinte biztosan kijelenthető tehát, hogy az 59 éves üzletember sikerrel fordította meg Kanada nemzeti büszkeségének a szerencséjét, még ha a mostani BlackBerry nem is ugyanaz a BlackBerry, mint ami három-négy évvel ezelőtt volt. Chen ugyanis a potmétert jól eltekerte a szoftverszolgáltatások irányába, mivel jó érzékkel belátta, hogy a készülékpiacon egy-két gyártót (meg a kínaiakat) leszámítva mindenki csak szív, hiába ad el millió számra telefonokat negyedévente.
Chen magánéletéről meglehetősen keveset tudni, bár a Financial Times nemrég kiderítette, hogy a neje még nemrégiben is szégyen szemre egy Samsung Galaxy okostelefont használt, de kábé ez minden. Ahogy Cooknak, úgy Chennek is vannak egyéb céges érdekeltségei, a BlackBerry első embere így bent ül a Walt Disney Company és a Wells Fargo & Company igazgatótanácsában.
Cook Pro: Övé a világ legértékesebb vállalata, mi kell még?
Cook Kontra: Apple Watch, most ez komoly?
Chen Pro: Visszahozta a sírból a BlackBerryt, és német elődjével szemben még humora is van
Chen Kontra: Visszafogta a hardvergyártást, Kim Kardashian ezért biztosan szomorú
Na és akkor most ezek után döntsétek el, ki legyen a győztes!
Via CNN Money.
És még mondja valaki, hogy a technológia cégek vezetői nem pont olyanok, mint a celebek: egy friss hír szerint (amit egyébként a mértéktartásáról ismert Financial Times dobott be a közösbe) John Chenéknél kis híján családi viszályba torkollt, hogy a BlackBerry elnök-vezérigazgatójának a felesége több nyilvános rendezvényen is egy Samsung Galaxy okostelefonnal mutatkozott élete párja mellett. "Ezeken a partikon az emberek kissé furán néztek rám, szóval finoman jeleztem, hogy nem ártana neki is egy BlackBerryt használni" -- vallotta be töredelmesen Chen a lapnak.
Chenné viszont makacs nő, csak kötötte az ebet a karóhoz, de végül a férj, pontosabban annak munkáltatójának érdekei kerekedtek felül, és BlackBerryre váltott, bár azt még Chen sem tudja, hogy magányos óráiban, a partiktól távol azért suttyomban előszedi-e neje a Samsungját. A feleség egyébként állítólag azért nem lelkesedett a BlackBerryért, mert nehezére esett hozzászokni az új rendszerhez.
Ez az a pont amúgy, ahol a velveti magasságokba szökő hír igazán relevánssá válik, ez ugyanis láthatóan nem csak a Chen-családban probléma, hanem jó pár tíz(száz?)millió felhasználó számára. Hiába nyújt olyan képességeket egy BB10-es BlackBerry, amit más platformokon csak mostanában kezdenek kapisgálni, vagy egyáltalán nem jelennek meg, a felhasználók a múltbéli percepcióknak köszönhetően esélyt sem adnak a kanadai gyártó készülékeinek, rendszerének.
"Eleinte tényleg kicsit nehéz hozzászokni, de ha megtanulja valaki használni, a többi készülék kicsit ilyen játéktelefon látszatát kelti majd" - fogalmazott az interjúban a BlackBerry-vezér. Márpedig az első benyomás borzasztó sokat számít, igazán kár, hogy a Chen-házaspárra vonatkozóan a riporter kihagyta azt a nyilvánvaló kérdést, hogy az ő esetükben vajon megvolt-e a szerelem első látásra.
Via Financial Times.
Majdnem pont ezt mondta John Chen, a BlackBerry elnök-vezérigazgatója (aki egyébként szintén kínai, pontosabban hongkongi származású) a Reutersnek minap adott interjújában, amikor a jövő évi készüléktervekről kérdezték, és bár nyilván ez kissé sarkítás így, a cégvezető által képviselt álláspont az egész iparág problémáját jól érzékelteti. A kanadai cég ezért inkább olyan mobil eszközöket gyártana a jövőben, mint amilyen a Passport is, vagyis alapjaiban eltér a piacon lévő, 5 hüvelykes képátlójú tucatmobiloktól.
Chennek ugyanis igaza van, egy ilyen hardvert ma már a legcsiccsóbb kínai gyártó is összedob uszkve 75 dollárból, vagyis nem egészen húszezer forintból, más kérdés, hogy a hardver nem minden. Csakhogy a Xiaomi és az egyéb, egzotikus, ám időközben brutálisan megerősödött kínai márkák példája jól mutatja, hogy ha a gyártástól kezdve a logisztikán át egészen a marketingig minden Kínában marad, brutálisan le lehet tarolni a piacot, még nyugatabbra is (az megvan, hogy a világ harmadik legnagyobb telefongyártója már a Xiaomi?). A "nyugati" márkák ezzel a Kínának nevezett gözhengerrel szemben tehetetlenek, leszámítva ha megpróbálnak innovatív, vagy nehezen másolható készülékeket piacra dobni.
Mint amilyen a Passport, és ami utána jön, utódként.
A cégvezetővel készült interjúból kiderült többek közt, hogy a Passport forgalmával elégedett Chen, bár arról továbbra sincs semmi infó, hogy eddig pontosan mennyi fogyott a BlackBestiából. Chen hozzátette, a négyzetes kijelzőjű óriás telefonból nem tudják kiszolgálni a piacot, ezért a Passport szinte mindenhol hiánycikk (és van olyan hely, ahová el sem jutott, ugye).
Chen az interjúban a készülékek mellett beszélt arról is, hogy a BlackBerry most már végérvényesen kint van a kátyúból, sikerült kiszedni a céget a spirálból, most pedig jöhet szép lassan a növekedés időszaka. Üzenem mindenkinek, aki csődöt emlegetett még az elmúlt hónapokban is, hogy Chen és csapata csókoltatja.
Via Reuters.