A PRIV megjelenése kapcsán, illetve még az előtt az egyik legnagyobb talány az volt, hogy vajon az első androidos BlackBerry az Android melyik verziójával kerül piacra. Végül a BlackBerry úgy döntött, hogy a kiforrottabb, ám bizonyos új (köztük biztonsági) funkciókat nem tartalmazó 5.1.1, vagyis a Lollipop mellett teszi le a voksát, azzal a kitétellel, hogy amilyen hamar lehet, elkészíti a 6.0-s változat (Marshmallow) BlackBerrykre szabott kiadását. Úgy tűnik, ez a munka lassan a finisbe ér.

A BlackBerry ausztrál képviseletének vezetője legalábbis a napokban azt nyilatkozta egy helyi lapnak, hogy az Android M frissítést már a mobilszolgáltatók tesztelik, ami általában a megjelenés előtti végső fázist jelenti. A szolgáltatói tesztet amúgy nem kötelező megvárnia a BlackBerrynek, különösen a független, nyílt piacra értékesített készülékek esetében, szóval ez már csak amolyan udvariassági kör, vagy gesztus az operátorok felé. Persze ettől még mindig dönthet úgy egy-egy mobilszolgáltató, hogy a függő készülékekre nem "engedi el" a frissítést azonnal, meglátjuk, hogy a BlackBerry mennyire ügyesen tudja kilobbizni azt, hogy az új verziót lehetőség szerint mindenki egyszerre kapja meg.

Az Android M egyébiránt inkább a motorháztető alatt tartalmaz kisebb-nagyobb újdonságokat, vagyis arra senki ne számítson, hogy az új rendszerre frissített PRIV-en egészen máshogy néznek ki majd a menük, meg úgy általában a szoftverfelület. Ehelyett lehet számítani fejlettebb asszisztens-szolgáltatásra, hatékonyabb energiagazdálkodásra, és a megújuló alkalmazásengedély-kezelésre is, amiben akár egyenként meg lehet vonni bármilyen erőforrás-hozzáférést egy-egy alkalmazástól (ahogy azt BB10-en a kezdetek óta meg lehetett tenni).

Most már csak a mikor kérdése marad továbbra is tisztázatlan, de én nem lennék különösebben meglepődve, ha az Android M a Mobile World Congressen, vagy az azt követő néhány hétben debütálna legalább a független PRIV-eken, ami február végi, márciusi kiadást jelenthet. Azért illik mindehhez hozzátenni, hogy a BlackBerry az Android L-t is derekasan frissítgeti, a PRIV-re legalábbis eddig egy nagyobb frissítőcsomag és két biztonsági patch érkezett a forgalomba hozatal óta eltelt nagyjából három hónapban.

Via iTWire.

Amikor valaki besétál egy üzletbe, és vásárol magának egy okostelefont, némileg joggal hiszi azt, hogy mivel az eszközt kifizette, azt csinál vele, amit csak akar. Ez persze nem így van, az okostelefonok bár széleskörűen beállítható és sokoldalú eszközök, a rajtuk futó operációs rendszer alapvetően csak korlátozott jogosultsági szintet ad a felhasználó kezébe.

Erre megoldás a root és a jailbreak, mely más-más platformon ugyan, de alapvetően ugyanazt a célt szolgálja: magasabb szintű hozzáférést ad a mobil szoftverkörnyezetéhez, így némi munka árán olyan funkciók is elérhetők a készülékkel, melyek a gyári szoftverrel sokszor nem. Ezzel a procedúrával gyakorlatilag egy mezei felhasználóból is isten (vagyis technikailag rendszergazda) válhat. És éppen ettől rendkívül veszélyes is.

A rootot (nevezzük az egyszerűség kedvéért ennek) alapvetően kettős érdek vezérli, egyrészt a praktikum, másrészt a pszichológia, mert hát most őszintén ki ne akarna istent játszani, pláne ha van annyira tájékozott, hogy át is látja, milyen lehetőséget ad a kezébe a rootjog. Ezért is vannak olyan gyártók, akik nyitott bootloaderrel dobnak piacra készülékeket, vagyis a felhasználóra van bízva, hogy milyen, módosított rendszereket pakolgat fel a telefonjára, és azokkal milyen emelt szintű jogosultságokat ad magának (illetve technikailag bármilyen alkalmazásnak). 

Vannak ugyanakkor olyan gyártók is, melyek hallani sem akarnak arról, hogy az általuk rendelkezésre bocsátott eszközbe bárki csak úgy belenyúlkáljon szoftverszinten, illetve vannak olyan cégek vagy szervezetek, ahol a rootolt eszköz konkrétan persona non grata, fel sem jelentkezhet a hálózatra. Ennek elsősorban az az oka, hogy a nem kellő körültekintéssel végzett rootolás, vagy éppen a nem kellően óvatos felhasználó révén a rootolt készülék ki van szolgáltatva legsúlyosabb támadásoknak, hiszen gyakorlatilag minden alkalmazás szabadon garázdálkodhat a rootolt rendszerben. És micsoda meglepetés, vannak olyan rosszindulatú kódok, melyeket kifejezetten erre építve hoztak létre.

Éppen ezért érkezik zárt bootloaderrel, és rendkívül alapos, többlépcsős ellenőrzési procedúrával a BlackBerry PRIV, a kanadaiak első androidos okostelefonja. A BlackBerryről érdemes tudni amúgy, hogy sem a korábbi, Java-alapú BlackBerry OS-t, sem pedig a jelenleg is piacon lévő BlackBerry 10 operációs rendszert nem sikerült kinyitni, vagy kvázi feltörni senkinek, és a cég minden jel szerint meg akarja őrizni ezt a kvázi érinthetetlenséget  Android-vonalon is. 

Ez persze egyben azt is jelenti, hogy a BlackBerry a rootjog teljes kizárásával elveszít jó néhány felhasználót, ugyanakkor abban a közegben, ahol a cég okostelefonjait jellemzően vásárolják, a minél erősebben körbebástyázott rendszerért pirospont jár. Fontos látni, hogy a PRIV bár idestova három hónapja kapható, máig nincs dokumentált eset sikeres törésről, és a BlackBerry a havonta kiadott biztonsági frissítésekkel igyekszik arról is gondoskodni, hogy a rootoláson túlmenő biztonsági sebezhetőségek is a lehető leggyorsabban ki legyenek javítva a rendszerben. Nagy meggyőződéssel ki merem jelenteni, hogy ilyen szintű biztonsági hátteret a BlackBerryn kívül egyetlen más gyártó sem hozott még létre az android-szegmensben.

Mondjuk mindez azt vonja magával, hogy ha valakinek netán mégis sikerülne rést ütnie a pajzson, az igen kellemetlen magyarázkodásra kényszerítené az Androidra tavaly év végén váltó BlackBerryt. De vajon megtörténik-e ez valaha?

A rootolásról, és a többlépcsős root-védelemről részletesebben olvashatsz az Inside BlackBerry blogon.

Fotó: CrackBerry

Nem éppen mai hír, már több mint egy hetes, mindenesetre egy mai sajtóközlemény apropóján most mégis úgy voltam vele, hogy érdemes foglalkozni a témával.

A mai hír az, hogy a Samsung Magyarország két díjat is nyert a "Kiválóság az Ügyfélkiszolgálásban" nevű üzleti versenyen.

Hogy mit gondolok erről a versenyről, most inkább nem részletezem, inkább jöjjön a másik hír:

Hollandiában egy fogyasztóvédelmi csoport azért perli a Samsungot, mert a koreai cég nem szolgáltatott elég információt az okostelefonjaira érkező szoftverfrissítéseket illetően, illetve úgy általában, nem igazán jeleskedett abban, hogy időben kiadta volna (ha egyáltalán) az ominózus frissítéseket.

Az androidos mobilok szoftverfrissítési kálváriája tavaly nyáron került mondhatni először komoly reflektorfénybe, amikor a StageFright sebezhetőség valósággal lesokkolta az iparágat. A Google nagyjából e tájt döntötte el, hogy a Microsofthoz hasonlóan havi rendszerességgel ad ki az Androidhoz biztonsági frissítéseket, melyeket minden gyártó rendelkezésére bocsát, így azok beépíthetik a saját szoftverfrissítéseikbe.

És nagyjából ezen a ponton el is hasalt az amúgy ígéretesnek tűnő kezdeményezés, ugyanis hiába tapsolt a legtöbb androidos gyártó felállva a hír hallatán, a havi rendszerfrissítéseket hogy, hogy nem a mai napig csak a Nexusokra és a PRIV-re küldik le a gyártók. Ebből lett elege a holland Consumentenbondnak, mely pert indított a Samsung helyi leányvállalata ellen, részben a frissítések hiánya, részben az aluldokumentáltság (van ilyen szó?) okán. 

Azért tegyük hozzá, hogy a Samsung nem egyedüliként küzd kihívásokkal ezen a téren, másfelől az Android frissítési procedúrájának legnagyobb kerékkötői sokszor a mobilszolgáltatók, akiknek nem feltétlenül az az elsődleges érdekük, hogy a végfelhasználók biztonságos mobilokat használhassanak, hanem sokkal inkább az, hogy minden szolgáltatás hibátlanul működjön a készüléken. Vagyis az operátorok az erőforrásaikat nem igazán szeretik holmi biztonsági patchekkel való pepecselésre fordítani - kivéve persze, ha a saját biztonságukról van szó.

Másfelől a Samsungnak elképesztően széles körű az androidos kínálata, a BlackBerrynek ezzel szemben egyetlen androidos mobilja van, szóval mondhatni így könnyű a Nexusokkal egy időben leküldeni a patcheket a telefonra. Ettől függetlenül ma már hatványozottan igaz, hogy a gyártóknak fokozottan figyelniük kell a kliensoldali biztonságra, és nem feltétlenül csak az üzleti szférában. Ha erre önmaguktól nem jönnek rá, majd figyelmezteti őket a bíróság -- most még csak Hollandiában.

Via Forbes.

A BlackBerry PRIV-nek, illetve a nyomógombos BlackBerryknek úgy általában van egy olyan funkciójuk, melyről a többi okostelefon-használó legfeljebb álmodozhat: Ezek a billentyűparancsok, melyekkel bárhol, bármikor, az érintőképernyő matatása nélkül elérhetők bizonyos funkciók, vagy elindíthatók egyes alkalmazások. A PRIV-en ráadásul parancsikonok is hozzárendelhetők billentyűzetparancsokhoz, illetve megkülönbözteti a rendszer a rövid és hosszú lenyomással elérhető billentyűparancsokat. 

A hosszú és rövid lenyomásokkal együttesen összesen 52 különböző billentyűkombinációt programozhatsz fel a PRIV-edre, ám csak akkor működik ez a funkció, ha a gyári BlackBerry launchert nem cserélted le, illetve értelemszerűen ha be van kapcsolva. 

A billentyűparancsok beállításához érintsd meg a kijelzőt egy üres területen, bökj rá a jobb felső sarokban lévő fogaskerék gombra, majd válaszd a Billentyűparancsok menüt. Itt kiválaszthatod, hogy hosszú és rövid lenyomás esetén milyen műveletet hajtson végre a telefon (ez lehet valamilyen program indítása, egy programon belül valamilyen funkció elérése, vagy egy bizonyos kapcsolathoz, névjegyhez hozzárendelt tevékenység, pl. egy adott szám felhívása, vagy SMS-küldé). A rendszer tartalmaz néhány alapértelmezett billentyűparancsot, ezek sorrendben a következők:

 A fentiek mellett egyes alkalmazásokban a fizikai gombokkal más funkciók is előhívhatók. A legtöbb lista nézetben (pl. a Hub-ban, de akár egy weboldalon) érvényesek az alábbi billentyűparancsok:

• B: görgetés az oldal aljára
• T: görgetés az oldal tetejére
• Szóköz: egy oldal léptetése, görgetése
• U: ugrás a következő olvasatlan üzenetre (csak a BlackBerry Hub-ban)

Fontos, hogy ezek a billentyűparancsok nem érhetők el minden alkalmazásban, de vannak olyan appok, melyeken belül külön billentyűparancsok működnek. Ilyen például a gyári Naptár alkalmazás, ahol az M, W, D és A gombok lenyomásával váltható havi, heti, napi és agenda nézet.

Az Inside BlackBerry blog posztja alapján.

Múlt hét végén éppen Galyatetőn próbáltam élvezni a meglehetősen hideg hegyi levegőt, amikor befutott a hír, hogy ismét megjelent a BlackBerry a Magyar Telekom webshopjában -- egész konkrétan a BlackBerry PRIV, vagyis az első androidos készüléke a kanadaiaknak (ez utóbbi tényező már eleve nem lehet véletlen egyébként). Ez már önmagában óriási hír, hiszen jó ideje nem szerepelt már a Telekom.hu -n BlackBerry, ráadásul a szolgáltatói belistázás minden esetben sokkal könnyebben hozzáférhetővé teszi az adott készüléket az érdeklődők számára.

Ha úgy döntenél, hogy a Telekom segítségével (újra) átélnéd a BlackBerry-fílinget lakossági ügyfélként, összegyűjtöttem számodra, mik a lehetőségek és esetlegesen mire kell figyelj:

• A BlackBerry PRIV bruttó 183800 forintról indul a Telekom webshopjában, ahhoz, hogy ennyiért megkapd, két év hűséget kell vállalnod a havi 19900 forintba kerülő Next XL díjcsomagra. 
• Előfizetés nélkül, Dominóval vagy bármilyen díjcsomaggal, de csak 1 év hűséget vállalva a készülék ára 284990 forint. Vagyis ha hűséget vállalsz, csak 2 évben érdemes gondolkodni.
• Már csak azért is, mert a Telekom kizárólag 2 év hűségvállalással biztosít a számodra kamatmentes részletfizetési lehetőséget, ami talán a legnyomósabb érv a szolgáltatói beszerzés mellett azok számára, akik egy összegben nem tudják kifizetni a telefont. 
• A PRIV egyik Telekom-üzletben sincs kiállítva, csak online rendelhető. Azaz kipróbálni sehol sem lehet, cserébe viszont jár az elállási jog, mint minden korrekt webshopnál.
• A Telekom 2 év jótállást vállal a telefonra, vagyis a hűségszerződés teljes ideje alatt védve vagy, ha a készülék netán elromlik.

A fentiek figyelembe vételével nyilván annak éri meg a leginkább a Telekomnál megvásárolni a PRIV-et, aki eleve sokat költ havonta a szolgáltatónál, és nem tervezi, hogy a következő két évben szolgáltatót és/vagy díjcsomagot vált. De ezzel gondolom senkinek nem mondtam újat, ez már jó ideje így van mindhárom operátornál.

Apropó, egyelőre úgy tűnik, itthon továbbra is csak a Telekom karolja fel úgy-ahogy a BlackBerryt, így sem a Vodafone-nál sem a Telenornál nincs sem PRIV, sem bármelyik másik modell, bár azt csiripelik a verebek, hogy kellően elszánt céges flották számára ez a két szolgáltató is beszerez bármit, ami a legális csatornákon keresztül beszerezhető.

Szinte napra pontosan egy hónappal ezelőtt kezdődött meg a BlackBerry PRIV hivatalos forgalmazása itthon, és én is nagyjából ettől az időponttól kezdve használom a kanadaiak első androidos mobilját. Pár napnyi használati tapasztalat alapján írtam ezt a tesztet, de akárcsak az ember, úgy az okostelefon is lakva ismerszik meg, vagyis huzamosabb használat után derülnek ki az igazi jóságok, vagy a bosszantó hiányosságok. Egy párkapcsolatot is akkor értékel az ember a maga realitásában, amikor már elmúlóban a rózsaszín köd, ugyebár.

Mindjárt az elején hozzáteszem, hogy jómagam abban a szerencsés helyzetben vagyok, hogy számtalan telefont kipróbálhattam már eddig, így nem eveztem totál ismeretlen vizekre, amikor a BB10-es Classicról átváltottam a PRIV használatára. Nagyjából tisztában voltam tehát vele, mire számíthatok, persze azt még csak sejtettem az elején, hogy a BlackBerry-féle fűszerezés mennyire fog ízleni.

Az első és legfontosabb szempont, legalábbis a számomra, hogy az elmúlt egy hónapban a PRIV egyszer sem hagyott cserben. Nem fagyott, nem indult újra, nem szálltak el rajta alkalmazások ezzel helyrehozhatatlan hibát okozva, vagy jelentősen hátráltatva a munkámban. Pedig elég sok mindent rábíztam a telefonra, hiszen amellett, hogy itt irkálom a posztokat, van egy cégem, amit vezetni kell, ez pedig nem csak levelezgetésből áll, hanem informatikai- banki- és egyéb felügyeletből.

Én azok közé a felhasználók közé tartozom, akiknek alapvetően semmi bajuk a Google-lel, vagy a különböző felhőszolgáltatásokkal, előbbi amúgy elég nehezen is fér össze egy androidos telefon birtoklásával, utóbbiak pedig szerintem egyértelműen könnyebbé, rugalmasabbá teszik a munkát. A cégem amúgy nem Google, hanem Microsoft felhőszolgáltatást vesz igénybe, a levelezésünk Exchange Online-on keresztül megy, a céges doksik meg a OneDrive-ban vannak, a PRIV-en meg ott van a Word, az Excel és a Powerpoint, hogy bármikor tudjak dolgozni ezekkel a dokumentumokkal út közben is. Ezt most nem azért írtam le ide, mert úgy vélem bárki számára is érdekes lenne, hogy a mi kis cégünk mit használ a napi működése során, inkább csak azért, hogy megemlíthessem, hogy az androidos BlackBerry mindezen szolgáltatásokhoz teljes körű és zökkenőmentes hozzáférést kínál. 

Ennyit arról, hogy az Android csak játékra jó.

A PRIV szoftverében ezen felül is van pár jó ötlet, melyek egy része a gyári Android révén került a telefonra, másik része pedig egyedi BlackBerry fejlesztés. Ezek egyike például a Smart Lock funkció, ami nagy kedvencemmé vált az elmúlt hónapban. Ez lényegében egy olyan opció amivel a jelszózárat ki lehet kapcsolni ideiglenesen bizonyos helyzetekben. Például minek kérjen jelszót állandóan a készülék, ha mondjuk otthon vagyok? Vagy ha a zsebemben/táskámban van a telefon? 

Kövezzetek meg, de nekem bejön az Android 5.1.1 intuitív telefonalkalmazása is, aki sokat telefonál, de viszonylag szűk körnek, annak hasznos lehet a gyorstárcsázó funkció -- de legalábbis nekem rendkívül hasznos. 

Jó lett szerintem a BlackBerry-féle és az androidos értesítési rendszer ötvözése, az elengedhetetlen kis csillag az alkalmazás-ikonok jobb felső sarkában azonnal jelzi, hogy mivel kell foglalkozzak, az Android értesítősávja pedig szerintem -- bizonyos mennyiségű értesítésig -- átlátható és letisztult. Szintén előszeretettel használom a BlackBerry saját instant-widget funkcióját, a pop-up widgetet, amivel kicsit ilyen van is widget, meg nincs is widget állapot áll elő, vagyis csak akkor látszik egy widget, amikor én akarom, amikor szükségem van rá.

A szoftveren félig-meddig túllépve, eleinte bevallottan voltak bizonyos ellenérzéseim a PRIV aprócska gombokkal telepakolt klaviatúrájával szemben, mostanra azonban teljesen hozzászoktam a használatához és egyáltalán nem zavarnak a Classichoz képest kisebb gombok. A BlackBerry virtuális billentyűzete még nem elég szofisztikált, legalábbis számomra néhány finombeállítás hiányzik (például karakterkiosztás változtatása), de hamar rájöttem, hogy a fontos dolgokat úgyis a fizikai klaviatúrán írom, szóval együtt tudok élni vele.

Továbbra is gyönyörű a PRIV kijelzője, a két oldalt ívelt panelnél ráadásul nem megy a használhatóság rovására az oldalsó perem enyhe lehajlása, ellentétben néhány általam is látott Samsung modellel. A telefon mechanikailag most is olyan, mintha új lenne, a rémhírekkel ellentétben a csúszkamechanika nem kezdett el lötyögni, nem kopik a burkolat vagy a festék, nem nyekereg jobban a műanyag, mint új korában. Mondjuk aki ismer, az tudja, hogy eléggé megrögzötten vigyázok az ilyesmi holmikra, szóval ezen annyira nem is vagyok meglepve.

Ami hiányzik a BlackBerry 10-ből

Persze vannak azért hiányosságok is a BB10-hez képest, például a Hub közel sem olyan tökéletes és intuitív, mint ott, hiszen eleve milyen már, hogy alkalmazásokat hív meg ahelyett, hogy a saját felületen nyitna meg mondjuk egy SMS-t, vagy a Facebookot. Nincs Peek és Flow gesztus, de azt kell mondjam, egy hónap alatt szinte teljesen hozzászoktam a hiányukhoz, és ma már nem próbálok lépten-nyomon a régi módszerrel belépni a Hub-ba.

Nem lehet az értesítéseket sem olyan jól testre szabni az Androidban, mint a BB10-ben, vagyis lehet, de külső alkalmazás kell hozzá. Ez egyébként úgy általában véve igaz az Androidra: amit nem lehet megoldani a gyári szoftverbeállításokkal, arra szinte biztosan van egy app a Play Store-ban, sokszor inkább a zavarba ejtően nagy választék lehet frusztráló ilyen esetben.

Az Android továbbá közel sem olyan jó multitask-rendszer, mint a BB10, ahol az alkalmazások a háttérbe küldve is teszik a dolgukat, ahelyett, hogy egyszerűen csak leállnának, mintha megnyomnám a pillanat állj gombot egy videolejátszóban (ami azt illeti, a YouTube-bal például pontosan ez történik Androidon ha a háttérbe kerül). 

A teljesség igénye nélkül egy hónap leforgása alatt nagyjából ezeket a tapasztalatokat gyűjtöttem a PRIV-ről. Számomra talán a legfőbb tanulság, hogy az Android ma már túlnőve kezdeti korlátain legalább annyira alkalmas munkakörnyezetnek, mint az asztali Windows (gyakorlatilag egymás analógiája a kettő a mobil és a PC-s világban). Mi több, olyan munkafolyamatokat is elvégezhetek vele, amit a BB10-es telefonommal nem tudtam.

A BlackBerry emellett odafigyelt arra is, hogy ténylegesen hasznos és produktív funkciókkal egészítse ki a gyári Androidot, és csak ott nyúlt bele a rendszerbe, ahol feltétlenül kell, ott is többnyire jól. A Google operációs rendszeréből eredő limitációk ettől még jelen vannak, de távolról sem lehetetlen együtt élni velük, pláne mivel kap az ember cserébe sok minden mást, aminek hasznát veheti.

AlAPPtalan összehasonlítás

Szándékosan nem hozom fel az alkalmazásválaszték-témát, pedig a lokális appok miatt ennek itthon még nagyobb a relevanciája, mint a nagyobb piacokon. És most ne a fingós- és egyéb gyermeteg szarságokra tessék gondolni, hanem üzleti és produktív alkalmazásokra. Globális médiaipari multik szórakoztató alkalmazásaira. Vagy akár csak egy netbank-appra.

Minden tiszteletem a fejlesztőcsapaté, mert tényleg ígéretes és a maga nemében máig egyedülálló rendszert alkottak, de egy hónapnyi PRIV-ezés után úgy vélem, hogy nincs miért visszafordulni a BB10-hez. Sem számomra, sem a BlackBerry számára. Mármint a már korábban tárgyalt speciális igényeket leszámítva. Csakhogy én nem vagyok sem miniszterelnök, sem globális multi cégvezére. Csak egy kis magyar cégtulajdonos-blogger, aki QWERTY-függő.

Fotók: index.hu.