A tepsifonok, vagyis a csak érintőkijelzős mobilok megjelenésével, ezzel párhuzamosan a nyomógombos mobilok eltűnésével nem csak a gépelési szokások változtak meg, hanem eltűnt valami, aminek szerintem sosem lett volna szabad eltűnnie a készülékekről: Ezek a billentyűzet gyorsgombok, vagy angolul shortcutok.

Szerintem az itt jelenlévők közül senkinek sem kell bemutatni, mennyire menő dolog az, amikor egy funkcióhoz (például némítás, valamelyik program elindítása, netán egy névjegyzékben szereplő ismerős felhívása) nem kell a menükben kotorászni, elég csak egy gombot megnyomni a (QWERTY) billentyűzeten, és a telefon máris teszi a dolgát. Vagy egy listában a lapozgatáshoz nem kell tapicskolni a kijelzőt, elég megnyomni a szóközt, vagy pikk-pakk a lista tetejére visz a "T" gomb lenyomása és még sorolhatnám.

A BlackBerry Classic, illetve a BlackBerry 10 operációs rendszer 10.3.1-es verziója visszahozza, pontosabban kibővíti a gyorsgombok intézményét, így egy gombnyomással olyan funkciók is elérhetők lesznek a BlackBerryken, melyekhez eddig a menüben kellett matatni. Már persze ha az adott BlackBerryn vannak gombok. Az Inside BlackBery blog a következő gyorsfunkciókról ír, de a legjobb az az egészben, hogy a listát egyedileg is lehet majd bővíteni, mindenféle külön alkalmazás (pl. ShortcutMe) telepítése nélkül:

1. Böngésző indítása: B
2. Üzenetírási ablak megnyitása a Hub-ból: C
3. Az Időjárás app megnyitása: W
4. Számológép megnyitása: U
5. BBM megnyitása: N
6. Készülékzár aktiválása: K
7. Néma profil aktiválása: Q
8. Beállítások megnyitása: O
9. Névjegyzék megnyitása: A
10. Súgó megnyitása: H

Elképzelhető, hogy a gyorsgombok közül egyik-másik a magyar nyelvű környezetben nem működik majd, illetve más gomb lenyomásával lehet majd elérni az adott funkciót, erre legalábbis volt már példa korábban, még a BBOS időkben, ahol több esetben a magyar elnevezés kezdőbetűjéhez igazodott a gyorsbillentyű.

Via Inside BlackBerry blog.

Mióta megjelentek a Passportról az első fotók, azóta mennek a találgatások, hogy nade azzal a háromsoros billentyűzettel hogyan lehet majd normálisan gépelni, és hova tűntek a funkciógombok. Mint egyébként az élet sok más, kevésbé fontos területén is, kétféle ember létezik: aki szerint a Blackberrynél tök dodók dolgoznak, és aki azt gondolja, hogy valahogy ügyesen megoldották. 

Az, hogy a végeredmény mennyire lesz praktikus, persze nem tudjuk, de abban mindenképpen utóbbi tábornak lesz igaza, hogy a BlackBerry láthatóan nem kevés energiát ölt bele abba, hogy újraértelmezze a telefonos billentyűzetet. A megoldás az, hogy a Passport hibrid bevitelt alkalmaz, amely ötvözi a fizikai QWERTY gombsort, a gesztusokat, és a érintésérzékeny kijelzőt. Igen, a Passport három különböző technikával dolgozik össze. 

Magyarra lefordítva ez annyit jelent, hogy a Passport fizikai billentyűzete egyben érintésérzékeny (nem csak nyomás, ugye) lesz, és a virtuális billentyűzetes BlackBerryken megismert gyorsíró rendszert ötvözi a QWERTY-vel. Ezzel a BlackBerry két eddig elkülönülő világot házasít össze. A harmadik felvonásban pedig a Passport fizikai formatervéből fakadóan virtuális kiegészítő gombok jelennek meg a képernyő alsó sarkában, ahogyan az a képen is látható - a shift, központozás, számok innen érhetőek el. 

Mit jelent ez a gyakorlatban? A BlackBerry hivatalos blogja felfedte a hibrid billentyűzet működésének sarokpontjait:

• Visszatér a görgetés: mikor valaki klasszikus BlackBerryről áll át, azonnal hiányolni fogja a tapigombot, függetlenül attól, hogy milyen márkára vált. Ezt a sokkot legfeljebb csak azok nem élik át, akik sose tanulták meg rendesen használni a BlackBerryjüket. A Passport fizikai gombsora, mivel érintésérzékeny, képes lesz átvenni a dedikált tapipad funkcióját. A BlackBerry immár hivatalosan is megerősítette, hogy lesz görgetés, kurzormozgatás a billentyűzettel. Ez már önmagában is transzközeli állapotba hozott engem, a Q10 talán legnagyobb gyengesége, hogy a régi BlackBerryk után pontatlanul lehet csak pozicionálni a kijelzőn a kurzort. A BlackBerry azt is ígéri, hogy klasszikus BlackBerryken megszokott módon fog működni, vagyis a shift lenyomásakor szöveget jelölhetünk így ki. Álljunk meg egy szóra: egy fizikai gombsor által érzékelt gesztus és egy virtuális gomb együttes használatával hívunk életre egy funkciót. Zseniális. Világ grafománjai, most már sírhattok. 

• Kontextustól függő virtuális gombsor: na jó, ez kacifántosan hangzik. Mindössze arról van szó, hogy a virtuális gombsor, a fizikai QWERTY felett a kijelzőn, attól függően változik, hogy éppen mit csinálunk. Ha emailt írünk, megjelenik a kukac szimbólum és a központozás, ha jelszó beviteli mezőt érzékel, akkor számokat pakol ki, webcím gépelésénél pedig kettőspont és perjel. Egyszerű, de nagyszerű. 

• Prediktív szövegbevitel gesztusokkal: sok magyarázatot nem érdemel, és tipikusan az a funkció, amelynek a működését a gyakorlatban kell látni. Ahogyan a virtuális billentyűzeteknél is már sokan megszokták, a Passport megtanulja, milyen szavakat használunk gyakrabban, hogy gépeléskor elegendő legyen csak az adott szó az első néhány betűjét leírni - majd egy ujjmozdulattal máris elfogadhatjuk azt, és ugorhatunk a következő szóra. Ez önmagában nem új, fizikai billentyűzettel ötvözve azonban még senki nem csinálta meg. Ugyanígy törölhetünk majd egy szót egyszerűen azzal, hogy balra végigsimítjuk a billentyűzetet. 

Nem tudom, ti hogyan vagytok vele, de én már alig várom, hogy kipróbálhassam. Remélem nem csak az ötlet jó, hanem a megvalósítás is hozza majd az elvárt szintet. 

Az iPhone kitűnő okostelefon, mint ahogy a BlackBerryk is azok, de azt azért nehéz lenne elvitatni a nyomógombos BlackBerryktől, hogy a mai okostelefonos őrületben van egyéniségük. Az idei CES-en azért biztos ami biztos jött egy cég, amely úgy gondolta, hogy ezt az egyéniséget miért ne lehetne átültetni az Apple készülékeire, és megcsinálta a rendkívül innovatív Typo nevű telefontokot, mely nem más, mint egy külső klaviatúra iPhone-okhoz. Eddig még semmi probléma nem lenne, ha ez a klaviatúra nem lenne tökéletes koppintása a BlackBerry Q10 gombsorának.

Az egyébként rendszerint jámbor és birka türelmű kanadaiaknak több sem kellett, azonnal bíróságra mentek, hogy elérjék a 99 dollárba kerülő Typo betiltását, amit a múlt hét végén végül el is rendelt az illetékes bíró. Pontosabban egy ideiglenes értékesítési korlátozást léptetett életbe William Orrick addig, amíg a per nem zárul le, de az ilyen jogeseteknél ez általában egyet jelent a végleges tiltással, vagyis a legritkább esetekben születik az ideiglenes korlátozással ellentétes döntés a per végén.

A Typo egyébként nagy vonalakban kábé arra fűzte fel a védelmét a bíróságon, hogy a BlackBerrynek már kvázi úgyis mindegy, ezt az érvelést azonban a bíró (szerencsére) elutasította. A BlackBerry ellenben azzal érvelt, hogy ha a Typo a boltokba kerülhetne, azzal helyrehozhatatlan károkat szenvedne a cég, nem beszélve arról, hogy a vevőket mennyire összezavarná egy ilyen kiegészítő. Ezt egyébként kitűnően példázza a CrackBerry alábbi videója, melyben a CES-re látogató közönség sem tudja eldönteni a Typo-val ellátott iPhone-ról, hogy alma-e vagy körte szeder...

Via Bloomberg.

Ikonikus fizikai billentyűzet. A BlackBerryk nyomógombjai kapcsán ez a jelzős szerkezet szinte minden alkalommal előkerül, joggal, a mobil eszközök mezőnyében ugyanis máig nincs jobb fizikai gombsor a BlackBerry okostelefonok billentyűzeténél. A fizikai gombok létjogosultságát ettől függetlenül ma már sokan vitatják, de hogy, hogy nem mégis előkerülnek néha olyan érdekes megoldások, mint például a Typo.

A Typoról tudni kell, hogy egy iPhone-okhoz csatlakoztatható tok, illetve fizikai billentyűzet egyszerre, ami Bluetooth-szon kommunikál a telefonnal, tehát nem olyan vérgagyi megoldás, mint a korábbi próbálkozások, melyek a valójában a virtuális gombok felé helyezett nyomógombokból álltak. Nem, a Typo ennél sokkal több és jobb, nem kis részben azért, mert a gombsor egy az egyben nyúlása a BlackBerry Q10 fizikai gombsorának. Nem csoda, hogy múlt héten ez már sok volt a kanadaiaknak, és beperelték az eszköz "feltalálóját".

Ettől függetlenül a CES-en működés közben is meg lehet tekinteni az iPhone-hoz passzoló BlackBerry álarcot, sőt, a CNN még a gyártócég társtulajdonosát, Laurence Halliert is megszólaltatta. A termék fejlesztése állítólag már két éve zajlik -- nyilván a gombsor megtévesztő hasonlósága a Q10-zel a véletlen műve lehet.

A CrackBerry videójában részletesebben is bemutatja Kevin az eszközt, és próbára is tesz néhány látogatót a kiállításon: vajon ha csak a Typo billentyűzetet látod, mit tippelnél, milyen telefonhoz tartozik?

(Egyébként meg rohadjak meg, ha értem, miért van minden, egyébként más platformokon tök régóta elérhető feature szenzációs innovációként tálalva abban a pillanatban, ha köze lesz az iPhone-hoz...)

Via CNN, CrackBerry.

Mindannyian a gombok rabjai vagyunk, napi szinten ki több, ki kevesebb időt tölt gombok nyomogatásával, van aki a számítógépén, van aki a mobilján is, virtuális, vagy valódi gombokat nyomogat. Pedig ma már diktálni is lehetne ezeknek a kütyüknek, a gombokról mégsem akarunk lemondani. 

A BlackBerry a mai napig a mobilos nyomógomb-kultusz legnagyobb zászlóvivője, a cég pedig most egy a  klaviatúrának szentelt tumblr-oldallal állít emléket a mindenkiben ott szunnyadó gyors- és gépírónak. A mobilokon elhelyezett QWERTY-billentyűzet az évek során hozzájárult az okostelefonok fejlődéséhez, új kommunikációs szokásokat és új függőségeket teremtett: a gombfüggőséget. 

Ha te is függő vagy, látogasd meg a Keyboard Love oldalt, ahová te is feltöltheted kedvenc fotódat azokról az apró kis alkatrészekről, melyeket nap mint nap használsz szövegbevitelhez.

Először is szeretném leszögezni, hogy virtuális billentyűzeten is lehet gyorsan és viszonylag pontosan gépelni, én is ismerem a SwiftKeyt és társait, meg persze házon belül a Z10 gondolatolvasós virtuális gombsorát (ami egyébként szintén a Swiftkeyre épül). A prediktív szövegbevitel óriásit fejlődött az utóbbi években, emlékszem, még a kezdeti időszakban a nyomógombos mobiljaimon mit szívtam vele, de most már jó és hasznos, pláne ha tanulja is a szokásaimat.

Éppen ezért sokáig komoly dilemmában voltam, hogy elsődlegesen melyik új BB10-es készüléket használjam: Z10, vagy Q10, ez volt a kérdés -- ami nem csak engem gyötört. A mai napig rengeteg megkeresést kapok akár a Facebookon, akár a blog e-mail címén, hogy segítsek dönteni ebben a kérdésben. Most már egyre határozottabban ki merem jelenteni: ha gépelni akarsz, és sokat szeretnél gépelni (az már csak hab a tortán, hogy lehetőség szerint minél pontosabban), akkor a Q10-et (vagy a Q5-öt) érdemes választani. A dolognak egyébként roppant egyszerű pszichológiai-fiziológiai oka van.

"Míg a Z10-zel nagyjából azt írtam, amit szerettem volna, addig a Q10-zel mindig azt írom..."

Amikor a Z10-et használtam, a szövegbevitel során folyton iszonyú frusztráció gyötört, sokkal jobban kellett koncentrálnom a szavak megfelelő írására, hiába volt ott a prediktív szójavaslat meg a korrektúra, mely néha inkább átok -- de legalábbis a gyors gépelést gátló tényező -- volt, mint áldás. A legjobban talán úgy tudom leírni a helyzetet, hogy míg a Z10-zel nagyjából azt írtam, amit szerettem volna, addig a Q10-zel mindig azt írom.

Az automatikus kiegészítéssel dolgozó virtuális billentyűzetek, illetve úgy általában véve a virtuális billentyűzetek gépelés közben megosztják az ember figyelmét: egyrészt folyamatosan nézni kell a billentyűzetet gépelés közben, mivel a fizikai visszacsatolásra nem tud az ember támaszkodni, másrészt meg a bevitt szövegre is figyelni kell, vagyis a szem fókusza a gépelés ütemétől függően, kinél gyorsan, kinél lassabban folyamatosan vándorol a klaviatúráról a szövegmezőre. Ami vérmérséklettől függően egy idő után rohadtul idegesítő tud lenni.

Az érintőkijelzős Z10-esetében a helyzeten valamelyest javít, hogy a prediktív szójavaslatok mindig az adott betűk fölött, nem pedig a billentyűzet feletti felső sávban jelennek meg, de ettől az alapprobléma még megmarad -- a tekintet vándorol, a gépelés egy idő után fárasztó, macerás.

Ezzel szemben a fizikai QWERTY gombsor már azok számára is könnyedtség lehet, akik nem tudnak vakon gépelni, a melléütések száma ugyanis ez esetben már önmagában drasztikusan csökken, még akkor is, ha valakinek virsli vastagságú ujjai vannak.

"Gondolj bele, úgy sétálhatsz az utcán, hogy szinte le sem kell nézned a telefonodra egy pár mondatos üzenet megírásához..."

A fizikai gombsor egy mobiltelefonon ettől függetlenül akkor tudja csak igazán hatékonyan szolgálni az írásos kommunikációt, ha az ember megtanul vakon gépelni vele -- ez egy olyan felemelő és magasztos érzés, amit a virtuális billentyűzeten gépelők soha nem fognak megtapasztalni. Gondolj bele, úgy sétálhatsz az utcán, hogy szinte le sem kell nézned a telefonodra egy pár mondatos üzenet megírásához, vagy úgy válaszolhatsz gyorsan egy üzenetre, hogy közben folyamatosan a veled szemben ülő emberre figyelsz.

Ez az egész már régen nem a gyors gépelésről szól -- ahogy írtam, virtuális billentyűvel is lehet gyorsan írni, csak egyszerűen rohadt kényelmetlen és fárasztó, ezért szép lassan mindenki le is szokik róla. 

Na és akkor a végére ott a slusszpoén, a diktálás. Egyre többektől hallom, hogy minek egyáltalán bárhogyan gépelgetni, amikor lehet diktálni is a telefonnak. Oké, a hangfelismerés tényleg a virágkorát éli és többnyire jól is működik, de a diktálásnak azért szintén van néhány fontos megkötése. Bizonyos élethelyzetekben például nem veszi túl jól ki magát, ha harsányan beszélünk a mobilunkhoz, pláne akkor, ha egyáltalán nem tartozik másra az, amit be akarunk diktálni a készüléknek. Vagy te kipróbálnád a diktálást mondjuk a 7-es buszon?

Nem állítom, hogy a fizikai gomboknak nincs hátránya -- hogyne lenne --, de ha te is azok közé a manapság már egyre ritkább csodabogarak közé tartozol, akik sok szöveget gépelnek a telefonjukon, akkor érdemes egy jó QWERTY-s gépet választanod.