Pénteken a BlackBerry amellett, hogy ismertette a 2016-os második pénzügyi negyedévének eredményeit, hivatalosan is bejelentette, hogy piacra dobja első androidos okostelefonját Priv néven. Ez a döntés kétségtelenül a BlackBerry eddigi fennállásának egyik legnagyobb horderejű változása, hiszen mióta világ a világ, a kanadaiak saját fejlesztésű hardver mellé saját fejlesztésű szoftvert, vagyis operációs rendszert biztosítottak. Nem csoda, hogy a Priv, meg a Google-BlackBerry összeborulás kiakasztotta a megmaradt rajongók egy részét -- nem mondom, hogy teljesen alaptalanul, de a hétvégén olvastam jó sok sületlenséget a témával kapcsolatban, ezeket szeretném most mintegy letisztázni.

Naponta átlag öt új androidos mobilgyártó születik, a BlackBerry ezzel csak egy lesz közülük.

Tény, hogy az androidra építő gyártóknak, illetve brandeknek se szeri-, se száma, a mezőny pedig rendkívül széttagolt, a BlackBerry márkaértéke azonban a látszat ellenére még mindig elég nagy, emellett a cég láthatóan még mindig tud olyan telefont letenni az asztalra, amivel meg tudja magát különböztetni a sokaságtól (lásd például a Priv fizikai billentyűzetét).

 Emellett szintén lényeges szempont, hogy a BlackBerry évtizedes kapcsolatot ápol a mobilszolgáltatókkal, melyek az értékesítési lánc legfontosabb tagjai. Ezek a tényezők önmagában elegek lehetnek ahhoz, hogy a vállalat készülékgyártó részlege ismét egészséges eladásokat produkáljon. 

Az Android és a biztonság nem fér meg egymás mellett, ezzel a BlackBerry pont a lényegét veszti el.

Tény, hogy jómagam is viccelődtem azon korábban, hogy kultúrember nem említi egy mondatban az Android és biztonság szavakat, emellett tény az is, hogy pusztán a felépítéséből és népszerűségéből adódóan a Google rendszere sebezhetőbb bármi másnál, ám megfelelően körülbástyázva (vagy manapság népszerű szóhasználattal körbekerítve) ez a rendszer is biztosíthat magas szintű adatvédelmet. A BlackBerry részéről ezzel kapcsolatban egyelőre nem sok konkrétum hangzott el, mindössze csak annyit mondott John Chen elnök-vezérigazgató, hogy a cég a Google-lel együttműködve a BlackBerryk biztonsági és produktiv funkcióinak jelentős részét átültette, illetve átülteti Androidra. Tekintve, hogy ebben a szakmában a megbízhatóság és a szavahihetőség különösen fontos tényezők, Chennek valószínűleg lehet némi alapja arra, hogy kijelentse, a teljes BlackBerry-ökoszisztémával kiegészítve a létező legbiztonságosabb androidos mobilt alkotta meg.

Ezzel vége a BlackBerry 10-nek/nem lesz több BB10-es telefon

 Először is érdemes kicsit feleleveníteni a számokat a BlackBerry előző pénzügyi negyedéves jelentéséből: A cég három hónap alatt mindössze 800 ezer BlackBerry készüléken adott túl, Passportostul, Classicostul. Tekintve, hogy egy uszkve egymilliárdos piacról beszélünk, ez már most olyan, mintha nem is létezne a platform. Ettől függetlenül arról szó sincs, hogy a BlackBerry hirtelen lehúzná a rolót, a vezetés kijelentette, hogy folytatódni fog a BB10 fejlesztése, márciusban például jön a 10.3.3-as verzió. Hogy utána mi lesz, az jó kérdés, de látva a rendszer penetrációját, kevéssé tartom valószínűnek, hogy a BlackBerry komoly erőforrásokat áldozna a továbbiakban az új funkciók beépítésére, ami végeredményben kevéssé látványos, ám annál lényegesebb hibajavítási ciklusokhoz vezethet a jövőben.

A készülékportfólió kapcsán mindössze annyi hangzott el a pénteki konferenciahíváson, hogy idén nem lesz új BB10-es telefon a boltokban. A jövő szerintem még minimum kérdéses, bár tekintve, hogy a BES12 multiplatformos rendszer, a BlackBerry jelenlegi fontosabb partnerei sincsenek hozzákötve a BB10-hez, szemben mondjuk a BES5-BBOS időkkel. Vagyis a cégek az infrastruktúra-hátteret megtartva bármikor lecserélhetik a teljes mobilflottájukat mondjuk iPhone-ra, vagy éppen androidos BlackBerrykre. Ez kétségtelenül nem sok jót jelent a BB10-es készülékportfólió jövőjét illetően. Fontos, hogy a meglévő modellek támogatása azonban ettől még nem szűnik meg egycsapásra!

John Chen elárulta a BlackBerryt, és a kínaiak kezére játszik

A végére hagytam az egyik legmókásabb összeesküvés-elméletet, miszerint John Chen eleve azért állt a BlackBerry élére 2013-ban, hogy végképp lezüllessze a céget, hogy aztán aprópénzért eladja valamilyen kínai multinak. Mert hát Chen is ferde szemű, érted. 

Egyrészt azt javaslom, hogy aki ilyeneket talál ki, menjen kicsit ki a levegőre, járjon egy jót és merüljön el az élet valódi szépségeiben. Másrészt pedig szeretném felhívni a figyelmet rá, hogy egy multicég (meg úgy általában, minden cég) irányítása nem érzelmii alapokon kell működjön, ez pedig eleve komoly konfliktusban áll a rajongói preferenciákkal, mi ugyanis hajlamosak vagyunk érzelmeket vinni a márkához fűződő viszonyunkba. Ami persze nem baj, hiszen ettől leszünk rajongók.

Chen feladata az volt, amikor 2013-ban átvette az irányítást, hogy megmentse a BlackBerryt, és megfordítsa a szerencséjét. Meggyőződésem, hogy nélküle most nem létezne a cég, talán már BerryBlog sem lenne. Csupán csak azt kell megérteni, hogy ez egy másik BlackBerry, méretét és súlyát tekintve is, ugyanakkor mindmáig megőrizve a korábbi értékeit. Vagy ahogy a cégvezető fogalmaz legutóbbi blogbejegyzésében:

Ez egy új BlackBerry. Új életünk van. A jövőben újabb meglepetésekkel készülünk ügyfeleink és az iparág számára egyaránt. Ez csak egy újabb lépés volt ezen az úton...