Mike Lazaridist, a RIM társelnök-vezérigazgatóját januárban megkérdezte a PCMag.com arról, hogyan fognak kinézni az újabb, jövőre érkező QNX-es BlackBerryk, mire Lazaridis felmutatott egy PlayBookot és közölte: "Pont így" - és mit ad isten, igaza lett.

A RIM az októberi DevConon hivatalosan is bejelentette a jövőbeni BlackBerryk és a tabletek alapjául szolgáló BBX operációs rendszert, de új készülékről, készülékekről nem beszélt, még egy megveszekedett látványtervet sem mutattak az érdeklődő közönségnek a kanadaiak. Ettől függetlenül egyes, korábbi pletykák alapján sejteni lehetett, hogy az első BBX-es BlackBerryk - melyeket Lazaridis nemes egyszerűséggel csak szupertelefonoknak nevezett - nagyjából olyanok lesznek, mint egy PlayBook, csak kicsiben.

^{Nyugi, képünk csak illusztráció!}

Ezeket a híreszteléseket erősítette most meg a PCMagnek Alec Saunders, a RIM fejlesztői kapcsolatokért és ökoszisztémáért felelős alelnöke, aki elmondta, a Colt fedőnéven (Európában minden bizonnyal London néven jön a telefon) érkező készülék kijelzője éppúgy 1024x600 pixeles felbontású lesz, mint a PlayBooké. És nem lesz rajta fizikai billentyűzet.

Emellett Saunders igyekezett mindenkit megnyugtatni, hogy a BBX-es BlackBerryk a megjelenésre teljes BIS és BES kompatibilitást kapnak - Kanadában ezért bizonyára néhányan éjt nappallá téve dolgozhatnak - és mire a készülék megjelenik, tulajdonképpen ugyanezt fogja tudni a PlayBook is a 2.0-s OS-frissítéssel. 

Az egyplatformos modell tehát a RIM-nél is rajtot vesz, már csak az a kérdés, hogy mikor, elemzők szerint ugyanis az első BBX-es BlackBerryk nem jelennek meg az első negyedévben, vagyis legkorábban az április-június idősávban lehet számítani a rajtra. Aki QWERTY-s BBX-es telefonokra vágyik, az se csüggedjen, jönnek majd azok is, meg addig még bővülhet az OS7-es széria is egy-két meglepetéssel.

Via PCMag.com

Most, hogy az App World használatához BlackBerry ID-vel kell rendelkezzünk, illetve az OS7-es készülékek telepítése azzal kezdődik, hogy meg kell adnunk az e-mailes bejelentkezési azonosítónkból és a jelszavunkból álló párost, egyesekben pánikszerűen merülhet fel a kérdés: mi van, ha elfelejtem a jelszavamat? Minden addig letöltött alkalmazást elvesztek? Elvesznek a beállításaim? Dobhatom ki a telefonomat? Számkivetett leszek?

Nem kell megijedni, szerencsére a BlackBerry ID jelszó viszonylag könnyedén újragenerálható, lépésenként leírjuk, hogyan:

1. A PC vagy a BlackBerry böngészőjéből meg kell nyitni az alábbi oldalt: http://blackberryid.blackberry.com/bbid/recoverpassword,

2. Az "username" feliratú üres mezőbe be kell pötyögni a BlackBerry ID azonosítóját (ez minden esetben egy e-mail cím) alatta pedig a CAPTCHA ellenőrzőkódot, és a submit feliratra bökni,

3. Ezt követően a BlackBerry ID-ként használt e-mail címre a rendszer kikézbesít egy jelszóváltoztató e-mailt. Ez az e-mail a BlackBerryre biztonsági okokból nem fog megérkezni!

Az így kapott e-mailben található link lekattintása után kétszer meg kell adni az új jelszót, majd submitot nyomni. A rendszer még egy visszaigazoló e-mailt küld az egész művelet sikerességéről, ezzel vége is a procedúrának, az új jelszóval azonnal használni lehet a szolgáltatást. 

A poszt a RIM KB26361 sorszámú bulletinje alapján készült.

Ami elromolhat, az el is romlik, mondja Murphy, a nagy gondolkodó, és természetesen igaz ez az okostelefonokra is, mint minden más kütyüre. Csakhogy nem mindegy, mikor romlik el egy telefon, és az éppen a mi zsebünkben, vagy egy kollégánk, barátunk, vagy éppen egy a buszmegállóban mellettünk álló vadidegen ember zsebében lapul.

Egy 12 hónapon át tartó, összesen 600 ezer ügyfélszolgálati hívást monitorozó felmérés szerint szerencsére a BlackBerry-tulajok vannak a legkevésbé kitéve mindannak a kellemetlenségnek, mely egy készülék meghibásodásával jár. A 600 ezer hívásból ugyanis 14 százalék kötődött valamilyen androidos hardverhez, 11 százalék Windows Phone-t futtató készülékhez, 7 iOS-eszközhöz és mindössze 6 százalék BlackBerrykhez.

Az Androidot itt kapásból ki is húzhatjuk a listáról, hiszen a Google operációs rendszerére ma már boldog-boldogtalan épít telefont, aminek meg is van az eredménye, többek közt elég ránézni a meghibásodási rátára, másfelől pedig igaz az a megállapítás, hogy az olcsóbb okosmobilok hajlamosabbak meghülyülni, mint a drágábbak.

Ettől függetlenül a BlackBerry platform a drága készülékek mezőnyében is derekasan helytáll, ami persze nem jelenti azt, hogy egy BlackBerry nem mehet tönkre - én is ismerek olyanokat, akik már a sokadik telefonjukat viszik vissza a szolgáltatóhoz, mentségükre legyen mondva az operátoroknak, hogy nem szarakodnak javítással, többnyire némi átfutási idővel újra cserélik a készüléket.

Ez a poszt arról fog szólni, hogy a PlayBook, legyen a piaci szereplése bármekkora csalódás is, egyáltalán nem elvetélt dolog. Nem, nem arról van szó, hogy a berryblogos srácoknak sikerült időgépet vagy kristálygömböt szerezniük, vagy hogy többet tudnának a RIM terveiről, mint amennnyi nyilvános: az pedig nem túl sok.

Abban viszont hiszünk, de legalábbis jelenleg erős racionális meggyőződésünk, hogy a PlayBook gyenge fogadtatását nem a készülék technikiai képességei magyarázzák, hanem leginkább RIM marketing bénázásának: valójában a cégen belül nem volt összhang abban, hogy valójában kinek és hogyan pozicionálják a készüléket, aminek eredményeként nagyjából senkinek és sehogyan nem sikerült. A RIM-nek azt a nyilvánvaló design döntést is sikerült félrekommunikálnia, hogy valójában a BlackBerry telefonok mellé, kiegészítőként kínálja tabletjét. Ebből következik, hogy az önálló levelezőképesség hiánya nem bug hanem feature. A 3G modell hiánya sem egy tévedés, hiszen mindig is úgy tervezte a RIM, hogy a tablet a BlackBerry-n keresztül fog kommunikálni. 

Persze mindez csak siránkozás, a bizonyítvány magyarázása. A tény az, hogy az Apple és az iPad elrohant a tablet piaccal. Mégis miért venne a jövőben bárki PlayBookot iPad helyett? Esetleg ezért:

1. Full Flash. Kurvára unalmas, tudom. Az összes vitában előjön, lerágott csont, maga Steve Jobs is kirohant a Flash ellen. Rövidre fogom: ez nem védhető, ez nem lehet vitatéma. Amely készülék nem támogatja a Flash-t, az a készülék béna, mint böngészőeszköz. Ó igen, hát mindenre van app. My ass. Meg tudsz nézni egy YouTube HD videót iPaden? Vimeo HD? Milliónyi erősen grafikus honlapot? Nem. Pont. Aki szerint a Flash nem alapvető, az próbálja megkeresni magának az Apple valóságtorzító mező kikapcsolódgombját. A PlayBookon olyan tartalmakat nézünk meg, amilyeneket mi akarunk, iPaden amit az Apple enged nekünk. 
2. Multitasking. Valódi, nem Jobs-féle. A QNX minden ízében hatékony multitasking operációs rendszer, aminek az a csoda az eredménye, hogy ugyanúgy tudunk több alkalmazást párhuzamosan futtatni, ahogyan azt a PC-nken is természetes. Nem alvó állapotba mennek le az appok, nem csak egy lehet az előtérben, hanem lehetőség van teljesértékű egyidejű futtatásra, több élő előnézeti képre, sokkal folyékonyabb appváltásokra. A QNX rendszermagja és ütemezője megoldja, hogy mindez ne jelentsen akadozást, amitől Jobs úgy irtózott, és ami miatt megtiltotta a valódi multitaszkingot az iOS-ben. Ennek eredményeként az ember akkor is értesül arról, hogy levelet vagy más üzenetet kapott, amikor például elmerül valaminek az olvasásában, nézésében.
3. Hordozható méret. A 10 hüvelykes tabletek túl nagyok valódi hordozáshoz, út közben történő használathoz. A 7 hüvelyk ezzel szemben bármikor kényelmesen előkapható, akár egy boltban, vásárlás közben, anélkül, hogy béna volna, ugyanígy utazás közben akár álldogálva is lehet rajta olvasgatni, nézni valamit. Ugyanez a mutatvány, bár megpróbálkoznak vele néhányan, erőltetett és béna egy iPaddel.
4. Android appok, Adobe AIR appok: A következő QNX kiadással a PlayBook apptámogatása technikailag drasztikusan kibővül, ahogyan minimális vagy zéró fejlesztői erőfeszítéssel fogja tudni futtatni a már létező Android és AIR alkalmazások tízezreit, túl a saját natív alkalmazásain. A legtöbb feladat Androidon olcsóbban vagy ingyenesen kiszolgálható, szemben az iOS-szel.
5. Biztonság. A QNX számos igen magas szintű biztonsági minősítéssel rendelkezik, vagyis maga a szoftver kódja és videlkedése auditált érzékeny környezetekre is -- kevesebb a rés, kisebb a kockázat, hogy valaki beférkőzik a tabletre. Ezen kívül ha megszüntetjük a BlackBerrynk és a tablet közti kapcsolatot, eltűnnek a tabletről a levelek, üzenetek, megtekintett fájlok amelyek a telefonon voltak.
6. BlackBerry integráció: Jövőre a BlackBerryk is QNX-re térnek át, így egységes lesz a szoftverplatform, ahogyan az Android és az iOS esetében is. A különbség az, hogy a RIM-et láthatóan jobban foglalkoztatja a tablet és az okostelefon szorosabb integrációja, ahol lényegében teljesen ugyanazt a környezetet használhatjuk, elérhetjük oda-vissza az eltárolt fájlokat, a szoftverek beállításai megegyeznek.

Összefoglalva, minden lehetőség adott arra, hogy a BlackBerry tulajok számára a PlayBook egy vonzó választás legyen jövőre, ahogyan talán azoknak is érdemes lesz megfontolni, akik gyakran váltogatnak okostelefon és tablet közt, miközben sokat mozognak. Ehhez persze kell a PlayBook OS új kiadása és új tabletek. Hogy ebből mi valósul meg, persze nem tudhatjuk.

Aki néha utazgat repülővel, bizonyosan szenvedett már olyan elvonási tünetekkel, ami azért jelentkezik, mert a felszállás során nem lehet semmilyen elektromos kütyüt nyomogatni. Pláne nem BlackBerryt. Ilyenkor rendszerint vagy előkerül egy könyv, újság, vagy a fedélzeti magazin, amiben mindenféle ajánlatokkal bombázzák a légitársaságok az utasokat.

Németországból hazafelé jövet a felszállás után jobb híján én is belelapoztam a Lufthansa legújabb, karácsonyi katalógusába, ami a német nemzeti légitársasághoz méltón nagyon menő cuccokat árul. Például BlackBerryket. 

Hogy miért pont a Lufthansától venne valaki telefont? Pofonegyszerű: a repülések során begyűjtött pontokkal is kiváltható a vásárlás, szóval hajrá, csak potom 107 ezer kilométer, és mindenkinek összejöhet egy új Torch vagy Curve!

Négy napja novembert írunk, és még mindig semmi konkrét hírünk nincs arról, hogy a RIM új, OS7-es BlackBerryjeit mikor kezdik el hivatalosan is forgalmazni itthon. Mielőtt valaki félreértené az előző mondatot, hivatalos forgalmazáson a szolgáltatói értékesítést értjük, nem pedig azt a modellt, amikor az importőr kártyafüggetlenként árul egy készüléket, miközben azon az O2 logója díszeleg bootolás közben.

Nade a lényeg, hogy közületek bizonyára mind többen várnak egyre türelmetlenebbül a Bold 9900, vagy éppen a Curve 9360, netán valamelyik új Torch hazai feltűnésére a T-Mobile, a Vodafone vagy a Telenor árlistáján. Bár ígéret soha nem hangzott el a megjelenési időket illetően, az újdonságok megjelenése kapcsán sokáig októberi dátumra számítottunk, végül ez a tippünk a mellékelt ábra szerint nem jött be.

Hogy ez mégis minek köszönhető, azt nem tudjuk (vannak, akik olyan szövevényes konspirációkat sejtenek a háttérben, miszerint az iPhone 4S miatt nem jelent meg időben a Bold 9900 - mi erre kevés esélyt látunk), mindenesetre folyamatosan próbálunk utánajárni annak, mikor várható, hogy ez a helyzet változik.

Amint megtudunk valamit, feltétlenül jelezzük, addig is kitartás, érdemes még várni!