A BlackBerry idén nem tart semmilyen nagyobb konferenciát, saját szervezésű rendezvényt, így mind a BlackBerry Live-ot (korábban BlackBerry Worldként futott), mind a fejlesztőknek szóló Jam konferenciákat nélkülözni kell, legalábbis egyelőre. Van viszont egy több helyszínes, egynapos kis fejtágítás, mely hozzánk legközelebb Kölnbe látogatott el múlt héten, egy olvasónk, Gábor pedig megnézte, meghallgatta, mit mond a BlackBerry az európai, illetve közép-európai hallgatóságnak 2014 tavaszán. Az ő beszámolója következik.

Május 14-én került megrendezésre a BlackBerry Experience Kölnben a Rajna partján található HYATT REGENCY 5*-os szálloda konferenciatermében. Április közepén, amikor megnyílt a regisztráció a Experience-re rögtön regisztráltam, eredeti terveim szerint vonattal utaztam volna, de végülis a STUDENT AGENCY EXPRESS luxusbuszaira esett a választásom, amit egyáltalán nem bántam meg, mivel nagyon kényelmesek, jól felszereltek és tiszták a buszok, ezért is tudom jó szívvel ajánlani.

De térjünk is a lényegre! Délelőtt 11.30-tól lehetett regisztrálni majd ezt követte egy impozáns fogadás 12.30-tól, ahol megtalálható volt minden mi szem-szájnak ingere, olyan volt a felhozatal, ami egy 5*-os szállodához dukál.

A BlackBerry tegnap mindenki legnagyobb meglepetésére bejelentette, hogy a közeli jövőben lehetővé kívánja tenni a külsős mobilmenedzsment-platformokat fejlesztő cégek részére, hogy a termékeik BB10-es készülékeket is menedzselhessenek. Eleve multiplatformos termékekről van szó, pont mint a BlackBerry Enterprise Service 10 esetében, mely a BlackBerryk mellett már iOS-es és androidos telefonokat is kezel (az év végén pedig Windows Phone-kompatibilitást is kap), nos ezek a szervertermékek rövidesen már BB10-es okostelefonokkal is elboldogulnak majd.

A bejelentés nagyjából ennyi, a jelentőségén meg lehet jókat rágódni. Mindenesetre a BlackBerry is érezhette, hogy némi zavar támadhat az erőben ezzel a lépéssel, hiszen John Sims, a kanadaiak illetékes fővezére gyorsan le is vágott egy rövid interjút az Inside BlackBerry blogon, melyben mindenkit biztosít arról, hogy eztán mindenkinek jobb lesz, és a BES10 (meg a BES12) értékéből ez semmit nem von le.

Tegyük hozzá, hogy ugyanez a cég nagyjából egy-két hónapja indította útjára az EZ Pass nevű licenccsere-programot, melynek éppen az az egyik célja, hogy a konkurenciától ügyfeleket happoljon el a BlackBerry a vállalati/kormányzati szférában. A cég eddigi kommunikációjában ráadásul makacsul épített annak a hangsúlyozására, hogy toronymagasan piacvezető a mobilmenedzsment-szegmensben és a BES10 minden más megoldásnál többet/jobbat kínál ma a cégeknek, kormányzati szerveknek.

Ilyen helyzetben a mostani nyitás nekem valahogy nem nagyon illik bele a képbe, de legalábbis kétfelé is elsülhet a fegyver. Annyi előnye kétségtelenül van a dolognak, hogy egy nagyvállalat vagy kormányzati szerv így úgy tud BlackBerryket vásárolni flottában, hogy nem kell mellé a meglévő, bevált mobilmenedzsment megoldását leváltania. De ha nem a komplett, robusztus megoldás (kliensek plusz szerverszoftver) révén elérhető előnyök sarkallnak egy szervezetet arra, hogy több száz, netán több ezer menedzselt BlackBerryt vásároljon, akkor mi? Mi lesz ez esetben a BlackBerry versenyelőnye?

Remélem John Simsék jól átgondolták mindezt és van már válaszuk ezekre a kérdésekre...

Nagyon sokan nagyon régóta temetik már a BlackBerryt, már olyan pletykák is szárnyra kaptak, hogy a kanadai cég kiszáll az okostelefonok piacáról és más irányokat vesz, meg feldarabolják, lerombolják a székházakat, a helyüket pedig behintik sóval és a többi. Lehet, hogy ez egyszer majd tényleg így lesz, de az biztos, hogy ez nem ez a nap: a cég ma piacra dobta idei első okostelefonját, a BlackBerry Z3-at, kódnevén a Jakartát, melyet egyelőre csak abban az országban lehet kapni, melynek a fővárosáról a nevét kapta a telefon -- vagyis Indonéziában. Ettől még a Z3 egy feltűnően jól árazott, és az első tesztek alapján ehhez képest feltűnően prémium minőséget hozó okostelefon.

A Z3-at még a barcelonai Mobile World Congressen jelentette be a BlackBerry idén februárban, méghozzá a Foxconnal együtt -- ez utóbbi cég gyártja magát a készüléket, és a Z3 egyben az első olyan BlackBerry, mely a tajvani bérgyártó és a kanadai cég tavaly megkötött, öt évre szóló gyártói megállapodása alapján készült el. Méghozzá meglehetősen rohamtempóban, hiszen legkorábban tavaly novemberben kezdhettek el dolgozni a telefonon, e tájt köttetett meg ugyanis az ominózus megállapodás a két cég közt.

A BlackBerry Z3-ról viszonylag sokat írtunk már itt korábban, de talán újfent érdemes feleleveníteni a részleteket: lényegében egy lecsupaszított, olcsóbb Z30-ról van szó, ugyanúgy 5 hüvelykes kijelzővel (540x960 pixeles felbontással), 1,5 GB memóriával (ez egyebek közt azt eredményezi, hogy egyszerre csak 4 active frame lehet nyitva) 8 GB háttértárral és egy 1,2 GHz-en ketyegő kétmagos processzorral. A telefonból kimaradt a 4G-s képesség (legalábbis a Jakartából, a későbbi változatok -- már ha lesznek -- ezt pótolhatják), az NFC-modul, kisebb a kamera felbontása és az akkumulátor kapacitása is.

A készülék felépítését tekintve a manapság divatos unibody irányzatot követi a Z3, vagyis egybeöntött burkolattal van dolgunk, azaz nem lehet az akkumulátort cserélgetni, a SIM-et és a microSD-kártyát pedig egy oldalsó ajtón kell becsúsztatni a telefonba.

A hét elején megjelent első tesztek alapján a BlackBerry Z3 abszolút pozitív csalódás, a lassabb hardver nem jár együtt a felület vagy az operációs rendszer akadozásával, vagy idegesítő lassulásokkal, a készülék pedig a 189 dolláros árához képest meglepően jól össze van rakva, jó minőségű anyagokból. 

És akkor ezek után ismét felmerülhet mindenkiben a kérdés, hogy ha tényleg ennyire jó a BlackBerry Z3, akkor vajon meddig kell várni arra, hogy Indonéziától nyugatabbra (többek közt Magyarországon) is piacra kerüljön. A magam részéről sok esélyt nem látok rá, hogy ez a következő pár hónapban bekövetkezzen, de persze ne legyen igazam, és bizonyára fogunk látni Magyarországra "importált" példányokat a Z3-ból ennél hamarabb is, de a hivatalos csatornákban legjobb esetben is nyár végén várható a telefon -- már ha elérhető lesz egyáltalán. Ha ennél részletesebbet tudunk, jelezzük.

Aki kicsit is behatóbban követi manapság az informatikai, telekommunikációs eszközök fejlődését, annak bizonyára nem nagy újdonság, hogy a különböző kütyük felépítése egyre közelebb kerül egymáshoz, jóformán csak formátumban különbözik ma már egy okostelefon a tablettől, netán a PC-től, sőt újabban az okostévéktől. Az iparág azonban évek óta nem tudja (vagy nem akarja) megoldani azt a nyilvánvaló igényt, hogy egy eszközzel "etessünk" több kijelzőt -- a képméretet leszámítva -- pontosan ugyanazt a felhasználói élményt, felhasználói felületet használva.

A BlackBerry amolyan tessék-lássék megpróbálkozott anno egy ilyen megoldással, a BlackBerry Bridge célja pont az volt, hogy a telefonon lévő tartalmakat elérhessük a tableten, bár a felhasználó élmény itt még azért hagyott maga után némi kívánnivalót. A kanadaiak azonban a kósza híresztelések szerint már dolgoznak egy olyan rendszeren, mely a Bridge kvázi új generációjaként lehetővé teszi majd, hogy a BlackBerry okostelefonok képét, illetve a rajta futó alkalmazásokat (SMS-ek, BBM, névjegytár, naptár, Hub stb.) más kijelzőkön, illetve más rendszereken is megjeleníthesse a felhasználó.

Hogy mindez pontosan hogyan működik majd, azt a fejlesztőkön kívül egyelőre senki nem tudja (emlékezetes, hogy a Bridge Bluetooth-kapcsolatot használt), de annyi biztos, hogy a Fuse-nak, vagy Blendnek nevezet rendszeren már dolgoznak a BlackBerrynél, ennek legfrissebb bizonyítékai a legutóbb kiszivárgott nem hivatalos 10.3-as verzióból kibányászott mintaképek, melyeket a CrackBerry gyűjtött nekünk egy csokorba.

A Blend állítólag a 10.3-as rendszer köztes frissítésével jelenhet meg, mely a 10.3.1-es verziószámmal lát majd napvilágot előreláthatóan valamikor az év végén, a nemrégiben hírbe hozott Windermere kódnevű szörnyeteggel karöltve. Addig is fogunk még róla hallani szerintem.

Via CrackBerry.

Z3-lázban ég az összes BlackBerry-közösség az interneten, nem véletlenül: hosszú idő óta ez lesz az első új BlackBerry a kanadai gyártó választékában, ráadásul ez a John Chen vezette cég első hardveres produktuma, aminek a sikerén látszólag sok áll, vagy bukik. Pedig még azt sem tudni, egyáltalán kijut-e Indonéziából, és ha igen, pontosan mikor.

De vajon mennyire számít ténylegesen stratégiai terméknek a Z3 az ázsiai régiótól nyugatabbra? Képes-e fordítani a BlackBerry szerencséjén ez a modell, vagy ez a feladat majd a később érkező Classic, netán a Windermere kódnéven emlegetett, egészen újszerűnek tűnő QWERTY-s, érintőkijelzős hibridre hárul majd? Megannyi kínzó kérdés, melyre alighanem az év második felében, méginkább az év vége felé kaphatunk csak választ.

"A sajtóközleményben egy megveszekedett szóval nem említ a cég üzleti funkciókat..."

Elnézve a BlackBerry Z3 indonéziai megjelenéséről vasárnap kiadott sajtóközleményt, a BlackBerry ezt a készüléket egyértelműen a tömegeknek szánja, olyan fogyasztóknak, akik egy jó nevű okostelefont szeretnének olcsón, mellyel lehetőség szerint kellőképpen ki is tudnak tűnni a szürkeségből. A sajtóközleményben egy megveszekedett szóval nem említ a cég üzleti funkciókat, annál több BBM-ezést, sharelést, FM-rádiózást meg Timeshift kamerázást. Ez látszólag gyökeresen szembemegy azzal az enterprise first kommunikációval, mellyel John Chen mostanában végigturnézza Amerikát.

Pedig a képlet pofonegyszerű, és jól is tükrözi az okostelefon-piac változásait, mely nem túl meglepő módon más-más üzleti stratégiát igényel a különböző régiókban: A szegényebb ázsiai országokban (mint amilyen Indonézia) az okostelefon-bumm még csak most kezdődött, az olyan, óriási populációjú országok, mint India, Pakisztán, Indonézia, vagy éppen Kína, hatalmas felvevőpiacot jelentenek minden gyártó számára. Bár sok pénzt ezeken a készülékeken nem lehet keresni, ügyes árazással és olcsó ellátási lánccal azért lehet fogni rajtuk. Márpedig vasárnap óta már azt is tudjuk, hogy a BlackBerry 2,2 millió indonézi rúpiáért adja majd a Z3-at, ami történetesen éppen a dzsakartai minimálbérnek felel meg, vagyis még a legcsóróbb indonézeknek sem kell eladniuk a veséjüket azért, hogy egy modern okostelefonnal feszíthessenek - feltéve persze, hogy a fővárosban élnek.

Nyugatabbra, ahol az okostelefonok piaca mára teljesen beérett (sőt túlérett) ellenben egyre több gyártó kínlódik azzal, hogy évről-évre milyen újdonságok bemutatásával vegye rá a tömegeket arra, hogy költsék el dzsakartai minimálbér többszörösét egy készülékre. Itt a BlackBerry azt a stratégiát választotta (más választása nemigen lévén), hogy megpróbál egy jól behatárolható célcsoportot megkörnyékezni, nem is elsősorban a telefonjaival, hanem a telefonokhoz kapcsolódó szolgáltatásokkal, mely a tradicionális okostelefon-gyártók közül egyedülállóvá teszi a kanadai céget.

Ez az a bizonyos üzleti és kormányzati szektor, melynek a BlackBerry szuperbiztonságos készülékeket, illetve az azokat vezérlő (meg ma már iPhone-okat és androidos telefonokat is kezelő) mobilmenedzsment-megoldásokat kínálja. Ez az a terület, amit nem lehet egyik napról a másikra meghódítani olyan lózungokkal, melyeket a fogyasztói piac simán bekajál és még repetát is kér belőlük.

"...a kérdés leginkább az, hogy a BlackBerry hol helyez el minket a térképen."

Ebből a szempontból Magyarország kicsit a két szék közt a pad alá esete, mivel az indonéz és a nyugati piacok jellegzetességei egyaránt megtalálhatók nálunk. A Z3 sikere ezért nálunk leginkább azon áll vagy bukik, hogy a BlackBerry hol helyez el minket a térképen (természetesen a kérdés költői volt). A BlackBerry Z10 tavalyi premierjével a keleti oldalra billent a mérleg, legalábbis abból kiindulva, hogy a magyar piacnak a hivatalos csatornákon sokáig csak a London kódnevű, "olcsósított" Z10 változat, az STL100-1 jutott. Ebből levonható olyan következtetés, hogy a Z3-nak is előbb-utóbb ideér valamelyik változata, de a dolgok mostani állása alapján ez nem holnap lesz.

A Z3-tól egyébként itthon is leginkább ugyanaz várható, mint a célpiacokon, vagyis a márkaépítés, amire ugyan önmagában jó alapot adhat egy kedvező árú, minden ízében modern készülék, de ez egyedül attól tartok, kevés lesz. A magyar piac legnagyobb forgalmazói, vagyis a mobilszolgáltatók mindaddig egy szalmaszálat nem fognak keresztbe tenni a BlackBerryért -- csinálja akár a világ legjobb ár/érték arányú készülékét --, míg a kanadai gyártó saját maga nem invesztál jelentős összegeket a brandépítésbe, nem csak nyugatra, meg keletre, hanem középen is...

Tegnap volt egy vitám BBIO-val arról, hogy márpedig a BerryBlogon nem kell flamelni, meg bántani a BlackBerry versenytársait, mert az nagyon csúnya dolog. Most kicsit pofán köpöm magam (bocs, BoBi), mert a Nokia az angol hivatalos blogjában ezúttal kissé elrúgta a pöttyöst.

A blogposztban, melyet egyébként - ha érdekel - itt találsz meg, elsősorban arra próbálja felhívni a figyelmet az egykor szebb napokat élt gyártó, hogy milyen könnyű BlackBerryről Windows Phone-ra migrálni, többek közt ilyen magas röptű kijelentésekkel kísérve: 

A legszebb készülékek és a legjobban felszerelt operációs rendszer, a Windows Phone 8 mellett a BlackBerry öregnek és lassúnak tűnik...

Most az egy dolog, hogy ha már vállalati szinten trollkodunk, akkor legalább addig jussunk el, hogy helyesen le tudjuk írni a versenytárs nevét (a poszt felében Blackberry, a másik felében BlackBerry szerepel), de hogy pont a Nokia ragadtatja magát erre, és pont most, az kiváltképpen vicces.

Az ugye mindenkinek megvan, hogy holnaptól a Nokia, mint telefongyártó végleg megszűnik létezni?