Z3-lázban ég az összes BlackBerry-közösség az interneten, nem véletlenül: hosszú idő óta ez lesz az első új BlackBerry a kanadai gyártó választékában, ráadásul ez a John Chen vezette cég első hardveres produktuma, aminek a sikerén látszólag sok áll, vagy bukik. Pedig még azt sem tudni, egyáltalán kijut-e Indonéziából, és ha igen, pontosan mikor.
De vajon mennyire számít ténylegesen stratégiai terméknek a Z3 az ázsiai régiótól nyugatabbra? Képes-e fordítani a BlackBerry szerencséjén ez a modell, vagy ez a feladat majd a később érkező Classic, netán a Windermere kódnéven emlegetett, egészen újszerűnek tűnő QWERTY-s, érintőkijelzős hibridre hárul majd? Megannyi kínzó kérdés, melyre alighanem az év második felében, méginkább az év vége felé kaphatunk csak választ.
"A sajtóközleményben egy megveszekedett szóval nem említ a cég üzleti funkciókat..."
Elnézve a BlackBerry Z3 indonéziai megjelenéséről vasárnap kiadott sajtóközleményt, a BlackBerry ezt a készüléket egyértelműen a tömegeknek szánja, olyan fogyasztóknak, akik egy jó nevű okostelefont szeretnének olcsón, mellyel lehetőség szerint kellőképpen ki is tudnak tűnni a szürkeségből. A sajtóközleményben egy megveszekedett szóval nem említ a cég üzleti funkciókat, annál több BBM-ezést, sharelést, FM-rádiózást meg Timeshift kamerázást. Ez látszólag gyökeresen szembemegy azzal az enterprise first kommunikációval, mellyel John Chen mostanában végigturnézza Amerikát.
Pedig a képlet pofonegyszerű, és jól is tükrözi az okostelefon-piac változásait, mely nem túl meglepő módon más-más üzleti stratégiát igényel a különböző régiókban: A szegényebb ázsiai országokban (mint amilyen Indonézia) az okostelefon-bumm még csak most kezdődött, az olyan, óriási populációjú országok, mint India, Pakisztán, Indonézia, vagy éppen Kína, hatalmas felvevőpiacot jelentenek minden gyártó számára. Bár sok pénzt ezeken a készülékeken nem lehet keresni, ügyes árazással és olcsó ellátási lánccal azért lehet fogni rajtuk. Márpedig vasárnap óta már azt is tudjuk, hogy a BlackBerry 2,2 millió indonézi rúpiáért adja majd a Z3-at, ami történetesen éppen a dzsakartai minimálbérnek felel meg, vagyis még a legcsóróbb indonézeknek sem kell eladniuk a veséjüket azért, hogy egy modern okostelefonnal feszíthessenek - feltéve persze, hogy a fővárosban élnek.
Nyugatabbra, ahol az okostelefonok piaca mára teljesen beérett (sőt túlérett) ellenben egyre több gyártó kínlódik azzal, hogy évről-évre milyen újdonságok bemutatásával vegye rá a tömegeket arra, hogy költsék el dzsakartai minimálbér többszörösét egy készülékre. Itt a BlackBerry azt a stratégiát választotta (más választása nemigen lévén), hogy megpróbál egy jól behatárolható célcsoportot megkörnyékezni, nem is elsősorban a telefonjaival, hanem a telefonokhoz kapcsolódó szolgáltatásokkal, mely a tradicionális okostelefon-gyártók közül egyedülállóvá teszi a kanadai céget.
Ez az a bizonyos üzleti és kormányzati szektor, melynek a BlackBerry szuperbiztonságos készülékeket, illetve az azokat vezérlő (meg ma már iPhone-okat és androidos telefonokat is kezelő) mobilmenedzsment-megoldásokat kínálja. Ez az a terület, amit nem lehet egyik napról a másikra meghódítani olyan lózungokkal, melyeket a fogyasztói piac simán bekajál és még repetát is kér belőlük.
"...a kérdés leginkább az, hogy a BlackBerry hol helyez el minket a térképen."
Ebből a szempontból Magyarország kicsit a két szék közt a pad alá esete, mivel az indonéz és a nyugati piacok jellegzetességei egyaránt megtalálhatók nálunk. A Z3 sikere ezért nálunk leginkább azon áll vagy bukik, hogy a BlackBerry hol helyez el minket a térképen (természetesen a kérdés költői volt). A BlackBerry Z10 tavalyi premierjével a keleti oldalra billent a mérleg, legalábbis abból kiindulva, hogy a magyar piacnak a hivatalos csatornákon sokáig csak a London kódnevű, "olcsósított" Z10 változat, az STL100-1 jutott. Ebből levonható olyan következtetés, hogy a Z3-nak is előbb-utóbb ideér valamelyik változata, de a dolgok mostani állása alapján ez nem holnap lesz.
A Z3-tól egyébként itthon is leginkább ugyanaz várható, mint a célpiacokon, vagyis a márkaépítés, amire ugyan önmagában jó alapot adhat egy kedvező árú, minden ízében modern készülék, de ez egyedül attól tartok, kevés lesz. A magyar piac legnagyobb forgalmazói, vagyis a mobilszolgáltatók mindaddig egy szalmaszálat nem fognak keresztbe tenni a BlackBerryért -- csinálja akár a világ legjobb ár/érték arányú készülékét --, míg a kanadai gyártó saját maga nem invesztál jelentős összegeket a brandépítésbe, nem csak nyugatra, meg keletre, hanem középen is...