Érdekes fordulatot vett tegnap a BlackBerry eladásával kapcsolatos történetszál azzal, hogy kiderült, a két eredeti alapító, Mike Lazaridis és Douglas Fregin közösen tennék rá a kezüket arra a cégre, amit idestova harminc évvel ezelőtt alapítottak. A két egykori alapító egy tőzsdefelügyeleti jelentés szerint nemrég 5 százalékról 8 százalékra növelte cégtulajdonát, vagyis Lazaridis és Freign a társaság legnagyobb részvényeseinek számítanak, közvetlenül az eddigi egyetlen konkrét vételi ajánlatot tevő Prem Watsa irányította Fairfax Financial Holdings-et követően.

Az egyelőre nem teljesen világos, hogy Lazaridis, aki a társelnök-vezérigazgatói poszt után az igazgatótanácsi pozíciójáról is lemondott, Prem Watsával, vagy nélküle kívánja rátenni a kezét a BlackBerryre. Az sem teljesen világos, hogy Lazaridisék belépése a képbe hogyan változtatja meg a cég értékét, illetve mik lehetnek a céggel kapcsolatos stratégiai tervek.

Bár a géniusznak tekintett, görög származású kanadai szakember tevékenyen hozzájárult a BlackBerry múltbéli sikereihez, éppen egy nemrég publikált cikk irányította rá a figyelmet arra, hogy Jim Balsillie korábbi társelnök-vezérigazgatóval közösen éppen ő volt az, aki miatt dugóhúzóba került a cég. Jó lenne tehát tudni, hogy Lazaridis és társa mit tervez előrántani a kalapból azért, hogy a BlackBerry szerencséje megváltozzon. Hozzáteszem, a tervek szerint az egykori alapító az elnöke lenne a cégnek, Freign pedig a vezérigazgatót nevezhetné ki. Vagyis könnyen elképzelhető, hogy ezzel a formációval Thorsten Heins-nek nem sok babér terem majd a BlackBerrynél a jövőben.

Az okostelefon-piacon manapság ádáz harc folyik a gyártók és platformok közt, az egyik-másik szekértáborba tartozó felhasználók pedig előszeretettel skatulyázzák be egymás a választott márka alapján. Ami persze abszolút ostobaság, és a rövidlátáson túl az irigységen át egy rakat olyan tulajdonság megtestesül ebben a jelenségben, ami végtére is az embert emberré teszik. Éppen ezért jó olvasni egy olyan embertől véleményt a BlackBerry jövőjéről, aki az egyik legnagyobb gyártó egykori első embere volt -- még akkor is, ha a cég akkor még nemhogy okostelefont nem gyártott, hanem másmilyen telefont sem.

^{Jobs (balra) és Sculley (jobbra)}

Ez a cég történetesen az Apple, az ex-vezérigazgató pedig az a John Sculley, aki 1983-tól tíz éven át irányította a vállalatot. Nem mellékesen ő az az ember, akit Steve Jobs állítólag a következő, azóta elhíresült mondattal csábított át a Pepsi Colától: "Tényleg egész életedben cukros vizet akarsz árulni, amikor helyette meg is változtathatod a világot?" Sculley a ZDnetnek adott interjújában újságírói kérdésre leszögezte, "teljesen biztos benne", hogy a BlackBerry túléli a mostani nehézségeket. Meg még ilyeneket is mondott:

Az ebben az egészben a legnagyobb kihívás, hogy nem tudsz egy 700 dolláros okostelefont eladni a világ minden pontján, úgyhogy racionalizálni kell a készülékgyártást. Ha le tudod választani a gyártást, ugyanazzal a tulajdonosi körrel, különálló vállalati termékek üzletág üzemeltetésével nagyon komoly esély van arra, hogy a BlackBerry szerencséje megforduljon...

...Rengetegen bíznak a BlackBerry platformban. Szerintem a BlackBerry előtt fényes jövő állhat még, és sokáig velünk fognak maradni.

Mit is mondjak, optimizmusban nincs hiány Sculley-nál, aki egyébként amellett, hogy kvázi az ő hatására szabadult meg Steve Jobstól anno az Apple, meglehetősen meredek jóslatairól ismert, melyek egy része egyébként be is jött. Az ex-vezérigazgató például 1987-ban megjósolta, hogy a Szovjetúnió 20 éven belül embert küld a Marsra (ez mondjuk annyira nem jött be, hiszen végül az ország ezt követően négy évet élt meg csupán), de azt is előre látta már ekkor, hogy a CD-ROM és úgy általában az optikai lemezek forradalmasítják majd a számítástechnikát, valamint állítólag egy a mostani Sirihez hasonló rendszert is vizionált. 

Remélem, ez a mostani jóslata egy lesz azok közül, melyek bejöttek.

Via ZDnet.

A BlackBerry különféle mobilmenedzsment-platformjai nem teljesen új keletű megoldások, tulajdonképpen a kanadai cég kezdte az ipart anno évekkel mindenki előtt még a BlackBerry Enterprise Server nevű termékével, mely akkor még kizárólag csak BlackBerryket kezelt, viszont azokat nagyon durva részletességgel. Aztán telt, múlt az idő, a BlackBerry Enterprise Server neve BlackBerry Enterprise Service 10 lett (a rövidítés pedig BES-ből BES10), megjelent a BB10-es készülékek támogatása, valamint mellette a rendszer már Androidra és iOS-re épülő mobileszközöket is kezel.

Tulajdonképpen ez a mobilmenedzsment-termékcsalád bővül ki hamarosan egy új taggal, amit az angol Enterprise Mobility Management szavak rövidítésével egyszerűen csak EMM-nek hív a BlackBerry. Az EMM lényegében ugyanazokat a funkciókat tudja, mint a BES10, vagyis a platform házirend-alapú flottamanedzsmentet, távoli adminisztrálást és egyéb, a biztonságos mobilhasználatot növelő funkciókat kínál, egészen új módon.

Ez lényegében annyit tesz, hogy az EMM-hez a BES/BES10-zel nincs szükség sem lokális hardverre, sem pedig szoftverre, minden rendszer az interneten működik, és egy interneten keresztül elérhető konzolból vezérelhető. Ezzel az EMM bekerülési költségei jóval alacsonyabbak és a telepítés is jóval egyszerűbb, viszont a rendszer komplexitása is csökken egyben. Mindebből következik, hogy az új, felhőalapú mobilmenedzsment rendszer elsősorban kisvállalatok igényeit szolgálhatja ki, ahol amúgy is jellemzőbb lehet az a trend, hogy az alkalmazottak a saját telefonjaikat használják a munkavégzéshez is.

Az EMM jelenleg még tesztelés alatt áll, a termék várhatóan a jövő hónap végén válik elérhetővé. A használatért havi előfizetési díjat kér majd a BlackBerry.

Ezt a posztot azt hiszem érdemes azzal a disclaimerrel kezdeni, hogy jómagam is rendelkezem BlackBerry részvényekkel, igaz elhanyagolható mennyiséggel, de ily módon akkor is anyagilag érintett vagyok minden olyan történés kapcsán, ami a BlackBerryhez kötődik. Nem mintha a büszke öntudat szólna belőlem ezzel kapcsolatban, éppen ellenkezőleg, a mostani poszt témája pont az, hogy a cég egyes (kis)részvényesei kicsit most átejtve érzik magukat, és ennek a bíróságon is hangot adnak, illetve adnának.

Az úgynevezett csoportos keresetet New York államban nyújtotta be a BlackBerry ellen egy ügyvédi iroda múlt hét végén azzal a felvetéssel, hogy a BlackBerry vezetése több tudatos lépéssel is szándékosan csökkentette a cég értékét (vagyis a részvények árfolyamát), mindeközben pedig a részvényeseknek hamis képet festett a társaság valódi helyzetéről és a megmentőnek kikiáltott BlackBerry 10 operációs rendszer fogadtatásáról. A per végső jogalapját a szeptember 20-i "fekete péntek" adta, ekkor közölte a kanadai cég, hogy több mint 900 millió dollárnyi eladatlan Z10 okostelefont leír, a veszteség pedig elsősorban ennek köszönhetően rekord magasságokba szökik. A társaság ezzel együtt bejelentette, elküldi munkavállalóinak 40 százalékát.

A KSF által indított csoportos keresethez december 3-ig csatlakozhatnak azok a kisrészvényesek, akik a fenti tények hatására a befektetésük igen tetemes részét elveszítették. Mindez persze még nem jelenti azt, hogy az ügy ténylegesen összegyűjt annyi támogatót, hogy amivel már érdemes nekimenni a cégnek. Érdemes leszögezni, hogy a BlackBerry ellen nem ez az első ilyen beadvány, 2010 decemberében hasonló indokkal már próbálkoztak ugyanezen a bíróságon elmeszelni a céget, mint ahogy a 2011-es emlékezetes hálózati leállást követően is csoportos pert helyeztek kilátásba egyes károsultak. 

És bár ez azokat aligha vigasz azoknak, akik milliókat (dollárban) fektettek a cégbe, a magam részéről a részvényeken realizált minimális veszteséget betudom annak, hogy a tőzsdézés kockázatos játék, ahol nincs helyük az érzelmeknek. Meg úgy istenigazából a pereskedésnek sem.

A multiplatformos BlackBerry Messenger megjelenése körüli fiaskó talán az év eddigi legnagyobb blamája a BlackBerrynél, a chatprogramnak, melyre oly nagy hangsúlyt fektetett a cég, idestova két héttel ezelőtt kellett volna megjelennie Androidra és iOS-re. Utóbbira rövid ideig elérhető is volt, majd a gyártó mindenkit kirúgott a BBM-szerverekről, aki nem BlackBerryt használ, illetve levette az internetről az alkalmazást.

Hogy pontosan mi történt, az azóta sem tiszta, kósza hírek szerint azonban a lépésre a többi BBM felhasználó, illetve úgy általában a szolgáltatás stabil működése érdekében mindenképpen szükség volt -- hogy ezek után mikor jelenik meg végre a két platformra a kiadás, azt egyelőre továbbra sem tudni, viszont azért vannak pozitív jelek is.

Most például állítólag újra megnyílt a belsős tesztelők előtt a BlackBerry Messenger androidos bétatesztje, amihez egy frissített alkalmazás is készült -- mindez pedig azt sugallja, hogy az eredetileg tervezett időpontra összességében sem a rendszer, sem a kliensek nem voltak megfelelően felkészítve a rajtra. Remélhetőleg a teszt újraindulása után már nem kell sokat várni arra, hogy minden stimmeljen, és tényleg multiplatformossá váljon a BBM.

Via IBN.

Viszonylag ritkán szoktam itt a BerryBlogon foglalkozni a különböző mobilszolgáltatók díjcsomagjaival, kivéve persze, ha azoknak a díjcsomagoknak valamilyen módon közük van a BlackBerryhez, de most mégis kivételt fogok tenni, ugyanis egy nagyon érdekes, és első ránézésre kedvező trend van kialakulóban az ősszel a szolgáltatóknál: Egyre inkább úgy tűnik, hogy a korlátlan beszédperceket és SMS-eket biztosító tarifák ide is begyűrűznek, és közben szép lassan mindenki számára elérhetővé válnak -- erről pedig érdemes egy okostelefonokkal foglalkozó blogon több szót is ejteni.

A belföldi hálózatokba irányuló korlátlan beszédpercek a Vodafone RED tarifákkal jelentek meg tavaly Magyarországon, egyébként éppen egy éve. A tavaly bemutatott RED Standard és RED Super tarifák után a Vodafone mától elérhetővé tette az olcsóbb RED Basic csomagot, ami 9990 forintba kerül havonta, illetve a RED Standard mostantól Plus néven fut. A cég emellett két, olcsóbb tarifával is jelentkezett, ebből az egyikkel a vodás ügyfelek hívhatók korlátlanul, a másik egy kedvező árú alapcsomag.

A matek a Vodafone RED Basic és Plus esetében a legegyszerűbb, ennél a két tarifánál mindenhová ingyen lehet telefonálni és SMS-t küldeni, fontos azonban, hogy a korlátlanság csak belföldön és az alapdíjas irányokba (beleértve a mobilhálózatokat) érvényes, és az adatforgalom nagyon is korlátozott -- előbbinél 500, utóbbinál havonta 2000 MB áll rendelkezésre a csomagba foglalva.

Az 4990 forintba kerülő Go+ csomagnál a korlátlanság csak hálózaton belülre érvényes, hálózaton kívülre 150 perc VAGY SMS áll összesen rendelkezésre egy hónapban. Az adatmennyiség itt is 500 MB, mint a Red Basicnél. A sima Go csomag 2690 forintért 100 perc vagy SMS használható fel, minimális, 150 MB-os adatforgalmi kerettel. 

Az új Vodafone tarifák bejelentésére gyakorlatilag azonnal reagáltak a Telenornál is, ahol hogy, hogy nem pont a vodás sajtóeseményt követő percekben sikerült bejelenteni a Flow 1, a Flow Total1 és a Flow Total 2 tarifákat. Amikben az a szép, hogy szinte egy az egyben másolatai a versenytárs ajánlatainak: a Flow 1 például egy ezer forinttal drágább Go+, a Flow Total1 teljes egészében a RED Basicnek felel meg, a Flow Total 2 pedig egy RED Plus, havi négyezer forinttal drágábban. Ha elfogy a csomagban foglalt perc, elég durva percdíjakkal (40 Ft) kell számolni, szóval nem árt figyelni

Lassan kezd már kicsit sok lenni a számokból és az adatokból, úgyhogy gyorsan a lényegre térek: jelenlegi tudomásom szerint egyik tarifa sem tartalmaz BlackBerry adatforgalmat, vagyis nincs hozzáférés a blackberry.net APN-hez, ami a régebbi készülékek tulajdonosai számára nem túl jó hír, hiszen nekik pluszban ki kell fizetni a BlackBerry szolgáltatás árát is a díjcsomag havi díján felül. Az új BlackBerryknél, tehát a Z10-nél, a Q10-nél vagy a Q5-nél (és a hamarosan érkező Z30-nál) azonban más a helyzet, hiszen ezek sem a Vodafone-nál, sem a Telenornál nem igényelnek külön BlackBerry-előfizetést a működéshez.

A Vodafone új tarifáiról itt találsz információkat.

A Telenor Flow tarifákról itt vannak a részletek.