Tom szerint ez egy rendkívül szórakoztató történet, kicsit kifejtem.

John Chen egyik első lépése, miután tavaly novemberben átvette a BlackBerry vezetését, az volt, hogy a telefongyártás, készletkezelés és logisztika teljes egészét kiszervezte a Foxconnak. A Foxconn egy tajvani központú, Kínában gigantikus gyártási kapacitásokkal rendelkező elektronikai bérgyártó megavállalat, többet közt az Apple iPhone és iPad gyártását is viszi. A BlackBerry ezzel megszabadult a telefongyártás jelentette terhek túlnyomó részétől, és minimalizálta az azzal járó kockázatokat is, hogy elkerülje a Z10-hez hasonló fiaskókat - a cég 1 milliárd dolláros veszteséget volt kénytlen leírni a beragadt készletekre, amelyek még mindig nem fogytak el teljesen. Ezekért az extra szolgáltatásokért és a pénzügyi védettségért nyilván valamivel többet kell fizetnie a Foxconnak, és azt sem feltétlenül tudja megakadályozni, hogy hiány alakuljon egyes piacokon, több hetes átfutási időkkel, ha a kereslet erősebb a viszonteladók várakozásainál - bár ezzel mostanában nem igazán probléma, sajnos.

Ehhes képest a Passport a jelek szerint a régi módon készül, és azt a cég saját készletre veszi azokta, árulta el interjúkban Chen. A jelenlegi alacsony BlackBerry eladások (a havi 1 millió darab sincs meg), és a Z10 fiaskó után nem csoda, hogy 200 ezer darabos kezdőrészletet tartott elfogadhatónak a cég, hiszen előrejelezni a keresletet egy ennyire formabontó termékre szinte lehetetlen. A 200 ezer darab végül 10 óra alatt elfogyott - ez a normál üzletmenet 100-szorosa, időarányosan.

De miért volt szükség a Passportot saját készletre venni, ha csak 200 ezer darabról volt szó? Ekkora kockázatot valószínűleg még a Foxconn is bevállalt volna, ez gyakorlatilag semmi egy ekkora cég számára, egy kerekítési hiba a könyvelésben. És ha a BlackBerry saját irányítás alá akarta volna venni a kezelést és a logisztikát, a gyártás attól még maradhatott volna a Foxconnál.

A magyarázat prózai: ahhoz, hogy a Passport továbbra is elfogadható biztonsági minősítéseket kapjon Kanadában, az Egyesült Államokban és az európai piacokon, azt nem gyárthatja a Foxconn, pláne nem Kínában. A Passport jelenleg Mexikóban készül, tippünk szerint továbbra is a Jabil (egy amerikai bérgyártó vállalat, megfelelő biztonsági minősítésekkel) egyik ottani üzemében. Sok értelmét nem látjuk, hogy másnál készüljön, a BlackBerry ugyanis továbbra is gyárt BB7-es készülékeket meglévő üzleti ügyfelei számára, akik még mindig vásárolnak összesen havi néhány százezret azokból, ragaszkodva a régi, bevált rendszerükhöz.

A Passport tehát radikális, ugyanakkor továbbra is ízig-vérig BlackBerry.

Őrület, hogy az új iPhone-okkal kapcsolatban mindig felmerül valamilyen műbalhé, volt már például antennagate, most meg van bendgate, vagyis - ÚRISTEN! - meghajlanak a telefonok, ha egy 90 kilós ember rájuk ül. Mondjuk kicsit már kezd lejárt lemez lenni ez az egész hajtogatósdi, meg különben is, állítólag minden telefon meghajlik, ha ráülnek, ami meg hát lássuk be, nem annyira tekinthető rendeltetésszerű használatnak. A Passport esetében azért ennél picit árnyaltabb a kép, mert bár a nevét egy kifejezetten hajlékony kis könyvecskéről kapta, mégis gyakorlatilag lehetetlen meghajlítani, vagy úgy általában puszta kézzel (fenékkel) kárt tenni benne.

Pedig a Passport nem egy irgalmatlanul robusztus készülék, a vastagsága 9,3 milliméter, vagyis persze még így is legalább 2 milliméterrel vastagabb, mint bármelyik iPhone 6, de ezzel még mindig nem tartozik a kirívóan vastag mobilok közé (nem úgy, mint a korábbi BlackBerryk). 

A BlackBerry Passport a masszívitást leginkább annak a rozsdamentes acél keretnek köszönheti, mely végigfut a készülék mind a négy oldalán. Ez a keret olyan merevítést ad a telefonnak, mint egy háznál a vasbeton szerkezet, erre épülnek rá a burkolat külső elemeitől kezdve a belső komponensek, mint például az alaplap vagy éppen az akkumulátor, netán a Gorilla Glass 3 típusú edzett üveggel ellátott kijelző.

Ami engem illet, most már szívesen megnéznék egy szétszerelős videót is a Passportról, mert gyanítom láthatnánk még egy-két érdekes mérnöki megoldást az év legkülönlegesebb formájú okostelefonjában.

Az elmúlt egy-másfél hétben elképesztő mennyiségű megkeresés érkezett hozzánk, hogy ugyan mondjuk már meg, mikor lesz elérhető a BerryBoltban a BlackBerry új csúcskategóriás okostelefonja, a Passport. Jó hírünk van: a BlackBerry Kelet-Európában november legelejére tervezi a készülék bevezetését, vagyis a hivatalos forgalmazás várhatóan egy hónap múlva* megkezdődhet!

A BerryBolt a tegnapi nappal kezdődően előrendeléseket is felvesz a készülékre, de ha szeretnél elsők közt hozzájutni a telefonhoz, jó ha nem halogatod sokáig, mivel az első készletek végesek, a rendeléseket pedig a beérkezésük sorrendjében szolgáljuk ki. 

A első készülékeket előreláthatóan a 45. héten tudjuk kiszállítani, az ilyenkor szokásos módon ingyenesen, az egész ország területén. 

Megrendelés és további részletek: BlackBerry Passport a BerryBoltban.

*A szállítási idő a BlackBerry hivatalos európai ellátási láncától függ.

A BerryBolt Magyarország első és legnagyobb, kifejezetten BlackBerry termékekre szakosodott webáruháza 2011 óta. A BerryBolt és a BerryBlog közös tulajdonosi háttérrel rendelkezik.

Kicsit megszeppenve érzem magam, amikor a BlackBerry Passportról szóló BerryBlog-tesztbe belefogok, több okból kifolyólag is. Egyrészt az év legformabontóbb készülékét - ha csak egy rövid időre is - elsőként én próbálhattam ki széles e hazában, amit óriási megtiszteltetésnek érzek, és persze köszönet érte a BlackBerrynek. Másrészt pedig mostanra nagyjából minden nyugati lap írt már valamit a telefonról, ezzel pedig nehéz versenyezni, nehéz róla már újat mondani. Végül pedig, amikor ma visszaköltöztem a megszokott tepsifonomba, a Z30-ba, kicsit olyan érzés fogott el, mintha egy baromi izgalmas kalandtúráról értem volna haza.

Passport control

Az útlevél analógia tehát teljes mértékben áll, a Passport valóban egy új világba enged bebocsátást. Hiába volt már a kezemben tucatnyi QWERTY-s telefon, vagy ugyanennyi phablet, a Passport - mely e két formajegyet ötvözi - akkor is döbbenetesen kilóg a sorból. A készülék nem más, mint egy elképesztő tudatossággal megtervezett célszerszám, nem is okostelefon, egy hordozható számítógép, egy kisebbfajta csempe alapjára építve. Szépnek éppen nem mondanám, mégis szerethető, ha az ember megérti, hogy a Passport minden porcikájával alárendeli magát a felhasználónak. Lássuk sorjában!

A BlackBerry Passport bizony nagy telefon, ezt azt hiszem már az első benyomásokat leíró rövid tesztben is említettem. De mégsem használhatatlanul nagy. Két kézzel kellett fognom, akár gépelni akartam vele, akár csak a kijelzőn matatni. Mondjuk nagyjából mióta okostelefont használok, mindig két kézzel fogtam őket, én nem tudom, lehet, hogy túl kicsik a kezeim, vagy állandóan attól parázok, hogy máskülönben kiejtem a kezemből a cuccot. Az egykezes használat egyedül a tájkép-módnál, scrollozás közben működik, akkor viszont annyira jól, hogy ez volt az egyik olyan funkciója a telefonnak, amivel a legtöbb körülöttem lévő embert ámulatba ejtettem. És már csak azért sem használhatatlanul nagy, mert minden ellenkező híreszteléssel szemben elfér a farmerzsebben is, ráadásul kevésbé is lóg ki belőle, mint a magasságban jól megtermett, 5,5-6 hüvelykes phabletek.

A BlackBerry Passport premierje még alig egy héttel van mögöttünk, de ez alatt a pár nap alatt bebizonyosodott, hogy John Chennek és csapatának sikerült az, ami sok nagyobb, jóval gazdagabb versenytársnak évek óta nem sikerül: a BlackBerry sokkolta a piacot. A Passport a két szélsőség közt minden létező érzelmet kiváltott mindenkiből, akit kicsit is megérintett a kütyük világa, leszámítva a közönyt (már ha az érzelem egyáltalán), mert a BlackBestiára egyszerűen nem lehet közönnyel tekinteni, még akkor sem, ha néhány rendkívül magabiztos, ám kevéssé hiteles véleményformáló szerint manapság ez lenne illdomos.

Ha ez nem lenne elég, a BlackBerry a múlt héten a körülményekhez képest meglepően stabil negyedéves eredményekről számolt be,  ráadásul az okostelefon-gyártó részleg mélyrepülése is megállni látszik. Több se kellett a kanadaiaknak, egyből vérszemet kaptak. 

Legalábbis Ron Louks, a készülékgyártó részleg vezetője tegnap lenyilatkozta a Reutersnek, hogy itt az ideje kockáztatni, ezért a cég új stratégiájának része, hogy minden évben piacra dobjon legalább egy, meghökkentő formájú okostelefont -- pont, amilyen a Passport is. A jövő évi ShockBerry állítólag már a csőben van, nem kizárt, hogy a már korábban mutogatott, kifordítható billentyűs Victoria/Visa lesz az, Louks mindenesetre azt is elárulta, hogy egyes szolgáltatók már betekintést kaptak a tervekbe, és tetszettek nekik a prototípusok.

Chen pedig múlt pénteken kotyogott el valamit arról, hogy a februári Mobile World Congress idején majd beszámol a BlackBerry egy-két, a Passporthoz és a Classichoz hasonló újdonságról, amire azonnal be is indult az internetes pletykagyár holmi Passport 2-t és Classic 2-t emlegetve. Anélkül, hogy bárkit zavarna a tény, hogy az utóbbiból az első generációs változat még meg sem jelent a boltokban, előbbit meg csak elvétve kapni, nem egészen egy hete.

Apropó, a Passport értékesítése kapcsán továbbra is jó hírek jönnek a BlackBerrytől, bár a számok terén még mindig csak annyit tudni, hogy 200 ezer darabot rendeltek a főbb retailereknél, illetve nagyon úgy tűnik, hogy a kereslet felülmúlja az előzetes várakozásokat. Szóval vannak tervek, van mérsékelt elégedettség, és ami a legfontosabb, újra van innováció a BlackBerrynél.

Via Reuters.

Ha van az elmúlt 20-25 évben kiállított útleveled, a címben szereplő mondatot biztosan megtalálod benne az első számozott oldalon, eleinte még külön nevük is volt ezeknek, úgy hívták őket, hogy Világútlevél. Nem volt ez mindig így, de azok az idők szerencsére ma már történelemnek számítanak. Annyira tökéletes analóga ez a BlackBerry új csúcskategóriás üdvöskéjével, a Passporttal, hogy akár ugyanezt a mondatot egy az egyben ráírhatnák a készülék tekintélyes méretű dobozára. Vagy csinálhattak volna neki egy ilyen háttérképet:

És valóban, nem volt ez mindig így, még az első BlackBerry 10-es modellekből, a Z10-ből, a Q10-ből és társaiból is több, akár négy-öt változat is készült, melyet a világ különböző régióiba szánt a BlackBerry. Ennek az volt az oka, hogy a mobilszolgáltatók a különböző kontinenseken (de gyakran még egy kontinensen belül is) különböző frekvenciasávokon, vagy teljesen eltérő alapokon (GSM-CDMA) üzemeltetik a hálózataikat, a korábbi típusokba szerelt rádiós modulok pedig nem tudták ezeket egyszerre kezelni. Kicsit úgy képzeld ezt el, mintha különböző rádiókat kéne venned a Petőfi és a Jazzy hallgatásához. A legnagyobb eltérés a 4G-s, vagy LTE-sávok esetében van, illetve volt a mai napig, így fordulhat elő például, hogy egy Észak-Amerikában vásárolt Z10 (STL100-3) nem tud a Telenor vagy a Telekom 4G-s hálózatára csatlakozni. 

A Passport esetén ezt a problémát gyakorlatilag teljesen áthidalta a BlackBerry azzal, hogy olyan rádiós egység került a típusba, mely szinte mindegyik alapsávra képes ráhangolódni. A BlackBestiából éppen ezért csak egyetlen modell, az SQW100-1 létezik, mely a BlackBerry oldalán szereplő műszaki dokumentáció alapján összesen 8 LTE-alapsávon és 5 HSPA+ sávon tud kommunikálni, vagyis bárhová utazol, ott garantáltan tudod majd használni a Passportot a helyi szélessávú mobilhálózaton (a 4G-s roaming azért még távolról sem triviális, de 3G-n nem lesz gond), leszámítva azokat az országokat, ahol csak CDMA-hálózat üzemel, CDMA-s modellje ugyanis nincs a BlackBerrynek, legalábbis egyelőre.

A fentiek egyben azt is jelentik, hogy a Passportot bárhol is veszed, az biztosan fog működni Magyarországon, legfeljebb a csomagolás térhet el apróságokban (például az Egyesült Államokban nem kapsz hozzá EU-s töltőt). Ha azt hitted, ennyivel megúsztad, tévedsz, a BlackBerry ugyanis a hardver típusától függetlenül szemrebbenés nélkül differenciálja a telefonokat lokalizációs szinten, vagyis a cég elvileg pontosan tudja, hogy az adott telefon eredetileg melyik piacra lett szánva. Ettől még természetesen fog működni más régiókban is, de szerepet játszhat a lokalizáció például a szoftverfrissítéseknél, ahol a frissítések ütemezésében és tartalmában egyaránt lehetnek különbségek - akár attól függetlenül is, hogy melyik szolgáltató SIM-je van éppen a telefonban. Vagyis simán előfordulhat, hogy egy haverod hamarabb (vagy később) kapja meg a telefonjára a frissítést, ha mondjuk ő Dubajban vette a telefont, te meg Európában - hiába vagytok mindketten ugyanannak a szolgáltatónak az ügyfelei.

Tehát a Passport a BlackBerry választékában igazi világmodell, tulajdonképpen az első ilyen típus a kínálatban. Egy igazi Világútlevél.