Az imént vásároltam a sarki kisboltban a telefonommal. Ebéd után kávéztam a mekiben, ugyanígy fizettem. Este ha megyek bevásárolni a Grobyba, szintén a mobilomat fogom használni fizetéskor.

Mobiltárca-függő lettem, és élvezem minden percét.

Becsszóra nem tömte tele a zsebem a MasterCard vagy valamelyik szolgáltató, hogy lelkendezzek egy sort a rendszerről, éppen ellenkezőleg, ez az egész csak viszi a zsebemből a pénzt, mégis elképesztő elégedettséggel használom.

De mindenekelőtt kezdjük az alapokkal: aki nem tudná, mi az a Mobiltárca, itt talál róla részletes információkat. Nagyon leegyszerűsítve, egy virtuális bankkártya és egy SIM kvázi összeolvadásáról van szó, mely a mobiltelefon NFC chipjén keresztül kommunikál a külvilággal, pontosabban a MasterCard PayPass leolvasó-terminálokkal. 5000 forintos értékhatárig nincs PIN-kód, nem veszik ki a kezemből a kártyát, cserébe még mindig van egy kis hüledezés: fúúú, tényleg a telefonjával fizetett, hogy csinálta? És ezt a játékot ma országszerte mintegy 50-60 ezer bankkártyaterminállal játszhatom el.

De nem csak ezért élvezem a Mobiltárca használatát, hanem azért is, mert biztonságos. Ami azt illeti, biztonságosabb, mint egy közönséges PayPass-kártya, amit ha ellopnak tőlem, a már említett 5000 forintos értékig addig fizethetnek vele bárhol, amíg le nem tiltom. Nemrég annak is híre ment, hogy egy közönséges androidos (és NFC-s) okostelefonnal ellopható bármilyen kártyaadat, ha elég közel kerül egy PayPass-kártyához, vagy virtuális PayPass-kártyához. Na ez az, ami nem fordulhat elő a BlackBerrymmel.

Először is, mert a BlackBerrym automatikusan kikapcsolja az NFC-t, ha lekapcsol a kijelző, vagyis hiába simogatja bárki a zsebemben lévő telefont bármivel, semmilyen adatot nem fog neki átadni a készülék. Ugyanebből egyenesen következik, hogy mivel jelszózár van a telefonomon, ezért a jelszó ismerete nélkül senki nem tudja feloldani a kijelzőt, azaz a kör ezen a ponton be is zárult: Hiába kerül illetéktelen kézbe a mobilom (Mobiltárcám), semmire sem megy vele a delikvens. Jó-jó, de mi van, ha kiveszik a SIM-et a telefonból, és átrakják egy másik készülékbe? -- kérdezhetnéd joggal. Itt lép be a képbe a jó öreg SIM PIN védelmi mechanizmus, ami végleg mattot ad a próbálkozásnak.

Hozzáteszem, még csak nem is érhető el hivatalosan a Mobiltárca a BlackBerrymen (hogy hogy lett akkor mégis virtuális bankkártya a telefonomból, arról itt olvashatsz), mégis élvezettel és megnyugvással használom. Verhetetlenül gyors, kényelmes és elképesztően széles körű az elfogadóhely-hálózat, meg nem utolsósorban menő is, annak ellenére, hogy éppen az egyik legmenőbb telefonnal nem működik, az iPhone-nal. 

Szóval ha te is vodás vagy telekomos vagy, illetve rendelkezel OTP-s számlával (ez jelenleg az egyetlen bank ma, mely támogatja a Mobiltárcát), kérj egy Mobiltárca SIM-et a szolgáltatódtól (ez amúgy ingyenes), mert Mobiltárca-függőnek lenni elképesztően jó érzés!

Telekommunikációs/pénzügyi fronton a nyár egyik nagy durranása az volt, hogy elindult a Magyar Mobiltárca Szövetség nevű szakmai szervezet Mobiltárca elnevezésű projektjének nyilvános tesztje azzal a céllal, hogy kis hazánkba is bevezesse az egyik legmodernebbnek tekintett elektronikus tranzakciós formát, a mobiltelefon segítségével végzett kártyaleolvasást. Elsőre ez talán kissé bonyolultan hangzik, és valójában az is, elég annyit tudni, hogy elég sok munkaórája van az ügyben az OTP-nek, a SuperShopnak és a három magyarországi operátornak, a Telekomnak, a Vodafone-nak és a Telenornak -- ezek a cégek alkotják ugyanis a tesztet.

Ehhez a teszthez kell egy NFC-képes okostelefon (de nem akármilyen ám, erről kicsit később), egy speciális, NFC-s tranzakciókra felkészített SIM és egy alkalmazás, mely az egész hóbelevancot adminisztrálja, működteti, legalábbis egy bizonyos pontig.

Ami a telefonokat illeti, a rendszer, pontosabban az említett alkalmazás BlackBerrykre sajnos nem készült még el, pedig a kanadai gyártó telefonjai híresen megbízható és biztonságos megoldásoknak számítanak ezen a téren (is). Na mindegy, ez nem tántorított el attól, hogy jelentkezzek a tesztre, hátha valami trükk vagy csoda folytán mégis be tudom valahogy applikálni a Mastercard Mobile PayPass bankkártyámat a telefonba.

A kártyát annak rendje, s módja szerint meg is igényeltem, a pár hét múlva kiküldött szerződéssel pedig elballagtam a Magyar Telekomhoz, ahol átvettem az NFC teszthez szükséges SIM-et (én a régi SIM-emet cseréltettem ki új, NFC-s SIM-re) és egy Samsung Galaxy S Advance telefont. Ez az egyik olyan készülék, mellyel hajlandó együttműködni a Mobiltárca app, ami a virtuális kártyákat kezeli, úgyhogy nem volt más választás, letöltöttem az alkalmazást és vártam, hogy a beregisztrált kártya megjelenjen benne. Aztán nem történt semmi.

Némi telefonálgatás és pár nap várakozás után aztán csak lett egy virtuális bankkártyám az alkalmazásban, és innentől jött az igazán izgalmas része az én kis privát tesztecskémnek. A Mobiltárca appban folyamatosan aktívvá téve a kártyát ugyanis nincs tovább szükség egy tranzakcióhoz magára az appra (ezzel együtt az androidos telefonra), a SIM pedig gyakorlatilag bármilyen, a MasterCard által jóváhagyott NFC-s készülékbe (jelen esetben a BlackBerry Q5-be, de ebből a listából tetszőleges telefonnal működnie kell) átrakva érintés nélküli bankkártyát (PayPass-kártyát) csinál a telefonból.

Ezzel persze nincs lehetőség a korábbi tranzakciók ellenőrzésére, és a rendszer talán nem is annyira biztonságos, mintha az alkalmazásból indítanám az NFC-s fizetést, viszont még így is pont olyan biztonságos, mint bármilyen PayPass kártya, hiszen a jellegükből fakadóan azok is folyamatosan aktívak.

Remélem azért mire a teszt véget ér, lesz legalább BB10-re Mobiltárca app, így nem kell senkinek sem más készülékeket közbeiktatnia a rendszer beüzemeléséhez és gondtalan használatához. 

Stay tuned, folytatása következik.

Méghogy NFC-alapú mobiltárca. Talán most már nemsokára tényleg véget ér ez a neverending story, ami egy katartikus egyesülés révén összeboronálja a mobiltelefont és a pénztárcát egy igazán tökéletes párossá. Fantasztikus, nem? -- a Portfólió éppen tegnap írt arról összefoglaló cikket, miről is szól ez az egész, a cikk azt mondja több ez, mint egyszerű fizetés, lehet majd klubkártyákat meg virtuális pontgyűjtő kuponokat bevinni a rendszerbe, hurrá!

Persze a legtöbben akkor is csak fizetésre fogják használni a mobiljukat, nem véletlen, hogy a nyáron induló pilot projektben az OTP és a mobilszolgáltatók a prominens résztvevők, a többi kispályás egyelőre kívülről szagolhatja, mit is finganak a nagyok. Egyet már most leszögezek: rohadt büdös lesz -- aztán majdcsak megszokjuk valahogy.

Elmondom, miért gondolom ezt. Az érintés nélküli fizetés pont ugyanazzal az elgondolással jött létre, mint ami anno a bankkártyákat életre hívta. Vagyis a fizetési tranzakciók kényelmesebbé, egyszerűbbé, tételéért, nem utolsósorban a biztonságos pénzmozgásokért. Namost ebből az utóbbi az érintés nélküli fizetés kapcsán nagyjából ki is esik, az NFC-s mobiltárca ugyanis alapvetően pont ugyanolyan biztonságos, mint egy bankkártya. Nincs is ezzel baj, néhány megkárosított, szerencsétlen így is biztos fennakad majd a hálón, de ez nem rendszerhiba.

Marad tehát az egyszerűbb kártyás tranzakicó -- na az az érintés nélküli fizetés, így az NFC-s mobiltárca igazi aduásza. Kár, hogy a saját, és mások tapasztalatai alapján pont az zajlik éppen a bevezetése kapcsán, mint anno a bankkártyáknál. Vagyis ha a jelenleg elérhető érintés nélküli kártyákkal (ezeken többnyire a PayPass logó szerepel) akarsz fizetni a rendszert működtető terminálok valamelyikén, két esetből egyszer jó eséllyel pofára esel vagy két másodperc helyett fél percig lóbálhatod különböző szögekben a kártyát a terminál előtt. Mindegy is, a vége úgyis az lesz, hogy a mögötted állók azt fogják kívánni, bár sosem engedtek volna be téged a biztonsági őrök abba a kurva bankba kártyaszerződést kötni. Ismerős érzés a '90-es évekből, nem?

Szóval a rendszer finoman szólva küzd még némi gyermekbetegséggel, de majdcsak csiszolnak rajta a szakemberek, ha más nem annak a pár ezer tesztelőnek a bevonásával, akik arra a merész tettre vállalkoznak, hogy az NFC-s mobiljukat hozzárendelik egy bankszámlához. Ámen.

Addig is, csak hogy a cikk címét se feledjük, én a magam részéről hekkeltem magamnak egy NFC-s mobiltárcát. Pofonegyszerű volt: Kértem a bankomtól egy PayPass kártyát, és beletettem a Z10-em mikroszálas tokjába, ami egyébként pont egy erre a célra rendszeresített, diszkrét kis zsebecskével is rendelkezik hátul -- gondolom a BlackBerrynél látták, hogy néhány országban erre még nagy szükség lehet.

A rendszer egyébként sokkal jobb, mint a számlavezető bankom által kínált PayPass-matrica, amit eleinte sokan felragasztgattak a mobil hátlapjára (ebbe már önmagában jobb bele se gondolni), és örültek a házibarkács NFC-s mobilfizetésnek egészen az első pár elutasított tranzakcióig. A matricával az egyébként a legnagyobb baj, hogy amellett, hogy ugyanolyan vastag, mint egy bankkártya, nem használható hagyományos termináloknál, míg az én Z10-tokomból elég csak kivenni a kártyát, ha olyan elfogadóhelyen akarok fizetni, ahol nem vezették még be ezt a fantasztikus űrtechnikát.

Mielőtt még nagyon fellelkesedve te is követnéd a példámat, azt javaslom tarts egy tartalék bankkártyát a pénztárcádban, egyrészt mert valamelyik csak nálad lesz mindig, másfelől meg a mágneses tokba helyezett kártya mágnescsíkjának működésével kapcsolatban hosszú távon nem táplálok vérmes reményeket. 

Persze ki a fene használ még manapság kizárólag mágnescsíkos terminált? Ez nem a XX. század!

A RIM okostelefon-platformja máig a legbiztonságosabb mobilos ökoszisztéma, ami valaha létezett, ezt nagyjából senki nem vitatja, és ez az a tulajdonsága a rendszernek, ami még most is újabb szolgáltatásokat csábít a BlackBerryk felé.

Itt van például napjaink egyik leginkább felkapott mobilos alkalmazási területe, az érintés nélküli fizetés, azaz az NFC (Near Field Communications). Ez az a rövid hatótávolságú rádióval működő rendszer, melynek segítségével a nem is olyan távoli jövőben nem lesz szükségünk sem bankkártyára, sem pedig pénztárcára, a telefonunk lesz ugyanis a pénztárcánk.

Ehhez persze előbb biztosítani kell, hogy ne zsebelhessen ki minket senki virtuálisan, így a kártyatársaságok által fejlesztett rendszerek esetében egy csomó biztonsági előírásnak meg kell felelniük a telefonoknak, mielőtt egyáltalán szóba kerülhet, hogy bármilyen bankkártyás tranzakciót teljesen kiváltsanak.

A BlackBerryk a cserélhető SIM-es mobilok közül elsőként feleltek meg az egyik legnagyobb iparági szereplő, a MasterCard előírásainak, az NFC rádióval és antennával rendelkező BlackBerry 9900 és a BlackBerry 9360 típusok a világon elsőként kaptak MasterCard PayPass megfelelőséget. 

Hogy mindez pontosan mit is jelent? Talán láttatok már olyan MasterCard PayPass kártyát, vagy karórát, amit elég meglóbálni egy bankkártya-terminál előtt egy fizetőhelyen, és máris létrejöhet a tranzakció. A telefonoknál mindezt egy alkalmazás-köztesréteg is megtámogatja majd, feltéve, hogy a PayPass szolgáltatás nyújtására szerződött bank és a szolgáltató közösen egy olyan, erre a célra speciálisan kialakított SIM-et ad az ügyfélnek, ami alkalmassá teszi a telefont a fizetésre.

Hogy nálunk mikor lesz ebből a varázslatból mindenki számára elérhető valóság, azt egyelőre mi sem tudjuk, de a pilot projektek szervezése már megkezdődött, és amennyire tudjuk, a DT-csoport is a BlackBerryket választotta ehhez, így nem kizárt, hogy már jövőre fizethetünk a modern készülékekkel a pénztáraknál. Cool!